Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

H~T7 31 valamely szerves lény egyik helyen erősebben, mint a másikon. Nagy fontosságú a párolgás befolyása is a szerves testek nedveinek moz­gására. Liebig, német tudós, igen jeles kísérletekkel mutatta ki, hogy oly folyadékok, melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen hártya felé mozognak, a szerves lények szakadatlanul változnak, átalakulnak ; s a légköri nedvesség különböző fokainak és a párolgás­nak ezen hatása igen szép világot vet az állati és növényi szervezetbe fölvett tápnedvnek mozgására. Ugyanabból kitűnik, mily nagy befolyást gyakorol a párolgó bőr a szervezeti anyagváltozásra és az egészségre, valamint az is, hogy nem mindegy : vájjon száraz, vagy nedves lég­ben , nagy, vagy kisebb légnyomás alatt tartózkodunk-e. Számos be­tegség támad a bőrpárolgás megakadályoztatásából , mely a belnedvek szabályos mozgását rögtön megváltoztathatja. — Nagyszerű jelenség to­vábbá, midőn az összegyűjtött adatokból, a tengereken közelgő zivatart sejtet a légtünettan, és a világ nagy városaiból, főleg Párisból, a vil­lamos sodronyon azonnal futnak az intelmek, óva a tengerészeket a révpartból való kiindulástól. S hány emberi élet mentetett meg ezúton eddig is a bizonyos hajótöréstől; hány ezer hajót — az emberi fára­dalmak annyi millióit — szabadítottak meg a sülyedéstől, az orkánok szörnyű játékától. De tekintsünk kisebbszerű mozzanatokat is. Fordúlnak elő esetek, midőn a törvényszék előtt álló vádlott ügyének megnyerése, vagy sú­lyosbító körülményeinek enyhítése végett zivatart, cikázó villámokat, zá­port, koromsötétséget stb. hoz elő, s aztán némelykor — mint épen az ily ügyben fölkért budai központi észlelde hivatalánál is előfordult —• a „rovatos ivek“ ily hajmeresztő tüneményekről az idézett napon mit- sem tudtak. Hasonló az egri kir. törvényszéknél is nem egyszer me­rült már fel. — Hát a szelek erősségének, s főleg irányának isme­rete a hajózásra nem első fontosságú-e; s azon egyszerű tényt, hogy legtisztábban mutatkozik a légtömegek különböző hőmérsékletének befo­lyása ugyanazon légtömegek mozgatására, azon időszaki irányváltozta­tásból, melyet a tengerparti szeleknél tapasztalhatunk, nem a légtünet­tan eredményezte-e? És még végül az is, hogy a szárazföld nappal gyorsabban melegszik mint a tenger, s éjjel gyorsabban hűl mint a tenger, s azért nappal a szárazföldi lég melegebb, éjjel hidegebb, mint a tengeri; nappal tehát a tengerről fúj a hűvös szél a szárazföldre, s éjjel a szárazföldi a tengerre; s ezen és más szelek irányának, idejé­nek ismerése nem könnyítette-e az európaiak útját Amerikába, Kalifor­niába, Ausztráliába? De legyen elég. Annyi bizonyos, hogy nincs, mi az emberi szel­lemre és testre oly nagy befolyással volna, mint az éghajlat és időjá­rás. És ha a meteorologia eddig még nagyobb eredményeket föl nem

Next

/
Thumbnails
Contents