Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

H~T7

31

valamely szerves lény egyik helyen erősebben, mint a másikon. Nagy fontosságú a párolgás befolyása is a szerves testek nedveinek mozgására. Liebig, német tudós, igen jeles kísérletekkel mutatta ki, hogy oly folyadékok, melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen hártya felé mozognak, a szerves lények szakadatlanul változnak, átalakulnak ; s a légköri nedvesség különböző fokainak és a párolgásnak ezen hatása igen szép világot vet az állati és növényi szervezetbe fölvett tápnedvnek mozgására. Ugyanabból kitűnik, mily nagy befolyást gyakorol a párolgó bőr a szervezeti anyagváltozásra és az egészségre, valamint az is, hogy nem mindegy : vájjon száraz, vagy nedves légben , nagy, vagy kisebb légnyomás alatt tartózkodunk-e. Számos betegség támad a bőrpárolgás megakadályoztatásából , mely a belnedvek szabályos mozgását rögtön megváltoztathatja. — Nagyszerű jelenség továbbá, midőn az összegyűjtött adatokból, a tengereken közelgő zivatart sejtet a légtünettan, és a világ nagy városaiból, főleg Párisból, a villamos sodronyon azonnal futnak az intelmek, óva a tengerészeket a révpartból való kiindulástól. S hány emberi élet mentetett meg ezúton eddig is a bizonyos hajótöréstől; hány ezer hajót — az emberi fáradalmak annyi millióit — szabadítottak meg a sülyedéstől, az orkánok szörnyű játékától.

De tekintsünk kisebbszerű mozzanatokat is. Fordúlnak elő esetek, midőn a törvényszék előtt álló vádlott ügyének megnyerése, vagy súlyosbító körülményeinek enyhítése végett zivatart, cikázó villámokat, záport, koromsötétséget stb. hoz elő, s aztán némelykor — mint épen az ily ügyben fölkért budai központi észlelde hivatalánál is előfordult —• a „rovatos ivek“ ily hajmeresztő tüneményekről az idézett napon mit- sem tudtak. Hasonló az egri kir. törvényszéknél is nem egyszer merült már fel. — Hát a szelek erősségének, s főleg irányának ismerete a hajózásra nem első fontosságú-e; s azon egyszerű tényt, hogy legtisztábban mutatkozik a légtömegek különböző hőmérsékletének befolyása ugyanazon légtömegek mozgatására, azon időszaki irányváltoztatásból, melyet a tengerparti szeleknél tapasztalhatunk, nem a légtünettan eredményezte-e? És még végül az is, hogy a szárazföld nappal gyorsabban melegszik mint a tenger, s éjjel gyorsabban hűl mint a tenger, s azért nappal a szárazföldi lég melegebb, éjjel hidegebb, mint a tengeri; nappal tehát a tengerről fúj a hűvös szél a szárazföldre, s éjjel a szárazföldi a tengerre; s ezen és más szelek irányának, idejének ismerése nem könnyítette-e az európaiak útját Amerikába, Kaliforniába, Ausztráliába?

De legyen elég. Annyi bizonyos, hogy nincs, mi az emberi szellemre és testre oly nagy befolyással volna, mint az éghajlat és időjárás. És ha a meteorologia eddig még nagyobb eredményeket föl nem