Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1874
11 hatás (Keagenz) igen veszít becséből az által, hogy az ily légbeni folytonos tartózkodás szaglásunkat ezen szag iránt eltompitia. Önmagában tehát ezen kellemetlen szag nem kényszerít, hogy a levegő javításáról gondoskodjunk, s azután nem is hiányzik a mentség, mivel a romlott levegő szomorú következményei nem kézzelfoghatók. Hiszen mindnyájan hasonló körülmények között nőttünk nagyokká. Nem látogattunk-e mindnyájan iskolát, mely kellemetlen szagu levegővel birt? Nem laknak-e azokban az emberek milliói a nélkül, hogy a szag által magokat igen terhelve éreznék ? Csakugyan a statisztika az ellenkezőt bizonyítja, így pl. bizonyos fogházban, melyben 1000 ember vala, egy év alatt elhalt 100, tehát 10%. Amint a foglyok számát ugyanezen termekben kisebbítették, 500 közül nem halt meg 50, hanem csak 25. A halandóság tehát felével kisebbedéit. Épen igy bebizonyították a laktanyákról, hogy azokban a halandóság annál nagyobb, minél inkább meg vaunak rakva legénységgel. Hogy az iskolatermek levegőjük szorgos változtatását követelik, arra a tanítók egészségi állapota elég bizonyság. Nevezetesen hivatalos működésűk első eveiben igen jól érzik a lélekzés és bőr kipárolgás által elromlott lég hatását; de jóllehet idővel a test ehhez is hozzá szokik, mégis ennek dacára a tanítói állás középszámitáson túl közönségesen a legtöbb betegség és halálesettől látogatott. A hálószobák túlságos benépesítése sokkal veszélyesebb, mint a lak- és dolgozószobák tele tömése. Alvásközben különösen a bőr kipárolgásai vergődnek érvényre. Ezek közöl különösen vízgőz, tehát nedvesség jön létre, mit mi az ablakra való leverödéséböl észre- vehetünk, mihelyt a külső hömérsék éjjel alább száll. Hogy a bőr tevékenységét még inkább ne fokozzuk, jó ezen termek fűtésével felhagyni. Az alvás hideg szobában élénkítő és frisitö; mig ellenben a melegség által túlságosan izgatott bőr tevékenysége a testet el- lankasztja. Azon gőz, mely a hálószobákban reggelen- kint oly feltűnően érezhető, és pedig annál inkább, minél népesebb a terem: világosan mutatja, hogy az ily termekbeni tartózkodás nem lehet egészséges. A szellőztetés tehát itt igen szükséges, mert különben a nedvesség a falakra csapódik le s füledt légkört idéz elő. Nyáron az ablakok és ajtók szorgalmas kinyito- gatása előnyös ugyan, de sajnos, hogy hálószobáink oly helyzetűek sokszor, hogy a beömlő lég épen nem sokkal jobb, mint a kiömlő. Szabályúl kell elfogadnunk, hogy minden alvónak kétszer akkora tér szükséges, mint a mekkorát az ágy elfoglal. A felnőtt ágya számára 24, a gyermekére pe3 dig 10 négyzetlábat mindenkor számíthatunk, úgy tehát, hogy egy 10 láb hosszú és 10 láb széles teremben csak 2 felnőtt, vagy 3 gyermek alhatik. Fájdalom, kevés kilátás van, hogy ezen mélyreható bajok elé, melyek alatt az összes emberiség, sőt még azok is, kik közvetve érintetnek általuk, görnyednek, gát emeltessék, sőt ellenkezőleg a kilátások mindig le- veröbbek, miután a lakások' nem építtetnek azon arányban, melyben a népesség szaporodik. Minden városban a lakhiányt leginkább az alsóbb rendűek érzik, s ez által természetesen a lakbér is emelkedik. Természetszerű következménye az, hogy szoronkodni kell; vagy kisebb lakást foglalnak el, vagy többen összehurcol kodnak. Jóllehet ily szoronkodások soha sem hiányzottak, most azonban mindig nagyobbodnak. Már korábban is meg volt a gyermekbeni bőség, mely közönségesen a szegénységnek van szánva, a lakszobák tultömésének oka, az anyagi eszközök azonban nem engedik, hogy a család lakása tetemesen megnagyobbíttassék. Épen ezen tiíltömes teszi ezen szobákat a legroszabb emberi nyavalyák tűzhelyévé, ez az oka a szenvedésnek, melyet a szegények lakásán találunk. Az ily szobák lakóinak beteges halvány kinézése és a gyermekek mély és gyors lélekzése a kilehelés által megmételyezett levegő hatása. Minél szükebbre szorittatik tehát össze a nép, szükségkép annál szomorúbbnak kell lenni az eredménynek. Erőteljes és munkaképes nép nevelése csak egészséges, nem pedig a lakások kipárolgásai által megmételyezett levegőben lehetséges. Jóllehet vannak itt-ott egyletek, melyek gondoskodnak arról, hogy a népnek egészséges lakása legyen, tevékenységük azonban a tengerparti homokszemhez hasonlitható. Ez korunkhoz méltóbb művelődési feladat lenne, mint a fegyverek és vont-ágyúk tervezése. A nagyobb zárt termek, mint az iskolák, színházak és más nyilvánop helyiségek, vendégfogadók, fogházak szellőztetése hasonlókép sok kívánni valót hagy fenn. A mulatságra szolgáló helyeken a lélekzésre alkalmas levegő becsének legbiztosabb mutatója a világítás. A lángok hosszabbodása, úgy azoknak bágyadt égése elég világosan mutatja a lég megváltozott lényegét. Ezen jeleket fájdalom a bálokban, hangversenyek és színházakban elégszer láthatjuk. A hőség és-mellszúrás, mely a jelenlevőket elfogja, az elégtelen légmozgás következményei. Az élvezet az egészség minden gondját elfeledteti, s nem is ügyelünk első helyen arra, hogy a párák a padolatról és a föld színéről emelkednek fölfelé, s annál kevésbbé gondolunk továbbá arra, hogy még roszabb levegőt szivünk be. — Legroszabb dolguk van a nézőknek a karzaton. Menthetetlen, hogy ily
