Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1874
12 helyeken az illetékes szellőztetésre semmi gond sincs. Valóban nem kellemes gondolat ily helyeken ugyanazon levegőt oly sok egyénnek szívni. Már önmagában s önmaga által megmételyeztetik a levegő, s igen könnyen lehetséges, hogy ily romlott léggel valamely betegség okát szívjuk be. A lég rósz alkata tehát, az elégtelen szellőztetés, a túltömött termekben gyakran súlyos betegségek oka, különösen a kaszárnyák-, kórházak-, fogházakban s az utazó hajókon. Hogy a fogházak túltömése büntető intézvény, a halandóság viszonyaiból eléggé világos. E fölötti statistikai adatok igen érdekes tényeket hoznának napfényre. Auuyi áll, hogy a halandósági százalék a fegyencek szaporításával, tehát a termek túltömésével, igen jelentékeny fokban emelkedik. így kell tehát a közös fogságban többnek meghalni mint a magányos fogságban, jóllehet az utóbbi hasonlithatlanúl súlyosabb. S valóban csodálatra méltó, hogy még ma is találhatók kórházak és pedig gazdag alapítványnak , melyek gazdagságaikat nem a betegek rendelkezésére, hanem pompás épületek emelésére fordítják. Kívül fenséges homlokzatot látunk, s belül a lég meg van mételyezve. Egészség helyett halál vár a betegekre ; mit a lég megújításában elmulasztottunk, azt füstölés által akarjuk pótolni, de itt nem használ más, mint tökéletes tisztogatás. Nem ész- szerübb-e óvakodni a baj keletkezésétől, melyet aztán nem kellene eltávolítanunk. Az iskolák szellőztetése már csak azért is nagy fontosságú, mert a gyermekek gyorsabban lélekzenek, és kicsiny létük dacára annyi levegőt szükségeinek, mint a felnőttek. Azért a szénsavval túlságosan megterhelt és telitett levegőnek hatása annál ártalmasabb, mivel a fejlődés fontos korára esik. A szülőknek tehát pontosan kellene gyermekeik kinézésére ügyelni; a fris vagy piros arcszin biztosítékul szolgál az iskola termek jósága- vagy roszaságáról. Nézzük csak, miképen áll a dolog azon termek levegőjével, melyeket mi lakunk. Pettenkoffer tanár a legújabb időben ezen viszonyokat igen nagy figyelemre méltaiu. A legbiztosabb alapot, vájjon a levegő egész- séges-e vagy romlott, ennek szénsavtartalma szolgáltatja ; azzal t. i. a szerves kigőzölgések és vízgőzök el- különödése bizonyos viszonyban áll. Pettenkoffer a levegő szénsavtartalmának kipuhatolását igen egyszerűsítő. Lényegében ezen mód abban áll, hogy azon terembe, melynek levegőjét vizsgálódás alá akarjuk venni, egy nagy üveget teszünk, kevés ideig abba fúvóval léget füvünk, hogy annak levegőjét kihajtsuk, s a teremével töltsük meg, azután néhány kanál meszes vizet töltünk bele, jól megrázzuk, s azután a lecsapódott szénsavas meszet mérleg szerint meghatározzuk, miből aztán a szénsavtartalmat kiszámíthatjuk. Az által, ha a kísérleteket negyedóráról-negyedórára ismételjük, önmagunk is közelítőleg meghatározhatjuk a változásokat, melyek a légben egyetlen egy ember lélekzése folytán létre jönnek. Pettenkoffer számos e nembeli kísérletet tett. Így többszörös vizsgálódás tárgyáúl vévé fel 3000 köbláb tartalmú szobájának levegőjét, s miután ott 4 óráig időzött 10000 rész levegőben 5‘/2 rész kénsavat talált. Midőn segéde is vele volt a szobában majdnem 9 rész szénsavat talált 10000 rész légben. Kissé nagyobb szobában ép ily soká időzött két ember; a szénsavtartalom majdnem 7 '/2 részt tett 10000 rész levegőből. Középszámitás szerint ezen kutatások folytán 10000 rész levegő tartalmazott 7 rész szénsavat, mig a szabadban 4 részt szokott tenni. Liebig műtermében, mely 46000 köbláb tartalmú volt, hébe-korban esti '/26-tól 2000 ember gyűlt össze felolvasásra. A felolvasás vége felé 7 óratájban a lég nyomasztónak tűnt fel, és senki sem szívott volna be egésznap ily levegőt egészségi kár nélkül. Egy 6000 köbláb tartalmú szobában 7 órától 9-ig lassanként 21 ember gyűlt össze, kik közül 16 dohányzott. Önmagától érthető, hogy az ajtó többször nyito- gattatott s 10 óra körül a levegő 38 (pro 10000) szénsavat tartalmazott. Más estén, midőn ugyanazon helyen 20 ember volt, a levegő roszaságáról panaszkodtak, s ez alkalommal 40 (pro 10000) szénsav tartalom találtatott. Bizonyos várfoglyok 14432 köbláb tartalmú hálószobájában, melyben 57 embernek, a kísérlet végett becsukott ablakokkal, esti 8 órától reggeli 4 óráig kell maradnia, kik azonban a levegőt igen gyötrő, majd el- viselhetlennek találták, mely lég a belépésnél csakugyan beszivhatlannak tűnt fel, olyannyira, hogy bizonyos időig ott kelle maradnia a belépőnek, hogy az itt megki- vántató lélekzést megtanulja. Különböző körülmények enyhítik azon hátrányokat, melyeket a légzés zárt térben előidéz. így gondoskodik pl. akaratunkon kívül az ablakok és ajtók légmentesen becsukása a levegő megújításáról, és sok esetben ezen véletlen szellőzés elégséges, mit főleg télen a belölrül fütött szoba hathatósan támogat; ezzel azonban jelentékeny hátrány is van összekapcsolva t. i. aránytalan nagy melegveszteség. A fűtő szerek évről évre emelkedő ára már arra kényszerit, hogy ezen veszteségeket is kerüljük. Ezért az elégésre szükséges levegőt kívülről vezetjük s a kettős ajtó és ablakok által lehetőleg árthatlan elzárásról gondoskodunk, e mellett azonban nem gondoljuk meg azt, hogy ez által a szel-
