Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872

4

jét vizzel leönteni, vagy, mi jobb, nedves ecsettel nedvesíteni, igy a gömbön jéghártya képződik, és ez a hömérséket alászállitja; de ezen jéghártya nagyon vastaggá ki ne nője magát, mert ezáltal érzéketlen lesz. A nedves hőmérőn is naponként az észleleteket feljegyezzük, a rovatos Ívbe bevezetjük. Naponként összegezni nem szokás, mert középmennyiséget nem keresünk. Ha minden elövigyázat mellett is a száraz hőmérő egyenlőt mutatna a nedvessel, ez a légkör telitett állapotját mutatja, és ezen esetben a tábla 100-at ad a légkör nedvességére. — Már csak az elmondottak is eléggé bizonyítják a hévmérök fontos szerepét a lég- ttinettanban, de nyomosabbá válik, meggondolván, hogy ez az alapja a páranyomat és légnedvessége kiszámitá- sának. A természettan a feszély- és légnedvesség fokainak kiszámításánál képleteket használ, melyek fára- dalmas utón, hosszú tapasztalatok és a mennyiségtan segélyével jöttek létre; igy a páranyomat képlete August után következőleg fejeztetik ki:

e = e' — 00009524 (t—1‘) b, hol e a feszélyt, e' a vízgőzök feszélyének maximumát, t a száraz, t‘ a nedves hévméröt b 0°-ra visszavitt légsúlymérö állását

e

párisi vonalokban mutatja, vagy F ■: 100 a körlég

páratartalmát jelzi százalékokban; ezek és ezekhez hasonló képletek kifejtése ezen értekezés keretén kivül van, mert nem akartam mást, mint gyakorlati útmutató lenni a kezelésnél; az ily képleteket pedig nélkülözhe- tökké teszik már az azok nyomán nagy fáradság- és pontossággal Dr. Jelinek K. osztr. meteorologia- és föld- delességi központi intézet igazgatójának, valamint Dr. Bruhus, Dr. Suhle, Dr. Wild Henrik, Dr. Schenzl G., és Stoczek által kiállított táblák és útmutatások, melyeknek kezelése igen kevés gyakorlottságot igényel. Dr. Jelinek táblái magyar viszonyokra Dr. Schenzl Guidó igazgató úr felügyelete mellett vannak alkalmazva, és pedig igy: a nedves hőmérő fokai és azok részei föliil- állnak vízszintesen; a szárazéi függélyesen. A fokoknak megfelelő páranyomat és nedv-tartalom, úgy talál_ ható, mint a log. táblákban valamely háromszögtani függ. vény fokainak és perceinek megfelelő viszonyszám; a vizszintes és függélyes vonalok derékszöget képeznek, és a hol ezen szög van, ott van a keresett szám is Mutasson például a nedves hévmérő 10'6°-t, a száraz 11'2-t, a tábla 43. lapján ennek megfelel páranyomat 9'2 m. m. páratartalom 0'93 százalék egymás mellett. Ez tehát az eljárás a táblával. Ha azonban t és t‘ vagyis a száraz és nedves hévmérö állása között nagyobb a kiilönzék mint 1—3°-ig, akkor még egy kis javítás igényeltetik, és ezt legjobban és világosabban a

következő példa fogja mutatni. Mutasson ugyanis a száraz hévmérö t = 20-0°-t, a nedves t‘ 14'6°-t, a légsúlymérö állása legyen b = 730 m. m. (53. lapos), ezeknek megfelel 94 m. m. páranyomat és 0-53 nedvesség; de ez csak 755 m. m-nek felel meg, a mi példánkban meg 730 m. m. van, leend tehát a javítás t — t‘ — 20‘0—14‘6° =5'4°, ennek megfelel a 81-ik lapon, 5°-ra egység, mely a páranyomathoz 9’1 -J- 1 = 9'2 adatik, 82-ik lapon pedig -}- 20°-ra található 1, ez a lég nedvességéhez adandó 0-53 -j- 1 — 054V» azaz, ha a légnedvességi maximum 100, a jelelt esetben leend 0 54% a körlég nedvességének állapota.

III. A rovatós Ívben következik ezen felirat: „Felhőzet: derült - 0, borúit — 10.“ A helyett, hogy a felhőzet megítélésénél mondanék: „az ég felhőtlen, nagyrészt, vagy félig felhőtlen, egészen borult,“ — újabb időkben számokat használunk, melyek jelezik a látható ég hányadik részének felhőkkel való bevonását. Minálunk, Magyarországban, a tizes lépték vétetett fel, és pedig ily módon: az egészen derült láthatár = 0-sal, a félig felhős — 5-tel, az egészen borús 10-zel, s ezen beosztás szerint 7 az egész boltozat s/3 részét felhővel bevontnak jelenti. Nagyobb nehézség ott merül fel, ha az egész ég igen könnyít lepellel van bevonva, melyen keresztül a nap, hold és nagyobb csillagok átesillámlanak, itt 0 semmi esetre sem használható, mert kevés; 10 pedig felette sok; nincs tehát egyéb hátra, mint a köd- vagy felhöfátyol vastagságát 0 és 10 között találomra meghatározni.

A felhők mennyisége is hozzávetőleg ítélhető meg, és számokban fejezhető ki, melyek hosszas észlelés folytán érdekes eredményekre vezethetnek. A felhőzet feljegyzése is a szokott órákban háromszor történik; a közép napi, havi, évi állapot a légsúlymérö és hőmérők körüli módszer szerint vitetik be. Legyen például a

2 4-4-4-2 óv szokott észlelési órákban a felhőzet —■—-—'— — J'G

vagyis a napi közép-állást 2'7-ben nyerjük.

IV. Az észleletek sorában következik: „A szelek iránya és erőssége.“ —- Kevés állomás bir oly kedvező körülmény nyel, hogy a szél irányára és erősségére zavaró tényezők be ne folynának ; ha tehát igen kedvezőtlen az észlelő helyisége, jobb az egészet abbanhagyni mint igen bizonytalan halmazát a jegyzeteknek a központi hivatalba zavar-idézésre ‘.'elküldeni. Ha rendes szélzászló nem áll rendelkezésére az észlelőnek, akkor, habár kevés pontossággal, könnyít testek mozgásából, minő pl. egy magasan tartott papirszeleté, vagy zsebkendőé, de leginkább a kürtökből kitóduló füsté, lehet megítélni a szél irányát. — Újabb időkben