Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
5 különös figyelmet kezdenek fordítani az erős szelek és viharok észlelésére. Nevezetesen az angol kormány, melyre e tárgy, hajózási tekinteteknél fogva, különös érdekkel és fontossággal bir, a neki alárendelt légtünét- tani intézeteknek meghagyta, miszerint a viharok keletkezése és folyamata körülményeit tüzetes -tanulmányozás tárgyává tegyék; különösen pedig minden erősebb szélnél, annak keletkezési idejét, irányát, erősségét, a menynyire csak a rendelkezésökre álló eszközök engedik, pontosan meghatározzák, és feljegyezzék azt is, vájjon a szél, eső, zivatar s egyéb figyelemre méltó tünemények kíséretében dühöngött-e; mikor, és mily értelemben változott iránya és erőssége; mily hosszú volt tartama; rohamszerű, vagy egyenletes volt-e fuvása; mikor szűnt meg, s mily iránya volt ekkor? — a levegő nyomását, mérsékletét és nedvességét illetőleg, ily esetben szá- mosb észleletek kívántainak, mint közönségesen tétetni szoktak. — Miután azonban az ily észleletek annál tanulságosabbak, minél nagyobb területen, s minél több helyen gytijtetnek, azért az említett kormány felkérésére más kormányok, nevezetesen az osztrák által is tétettek intézkedések az érintett tünemény sikeres tanulmányoz- hatása előmozdítására. Ha az észlelő szélzászló birtokában van, hogy ez céljának megfeleljen, általában a következő sajátságokkal szükséges birnia : 1) Legyen függélyes, tengelye körül könnyen forgatható, egyik végén kellő nagyságú két nyílt lappal, a másik végén súlylyal ellátva. 2) Táblája, mutatójával együtt, az észlelési helyiségen felállítva, és pedig úgy, hogy a tábla felállításánál az illető hely delejes elhajlására is figyelem fordi- tassék; mert csak igy fog pontosan a világ négy tája felé irányulva lenni. 3) Legyen eléggé mozgékony, s azért vas, vagy méginkább acélhegyre állítva, könnyen forgathatóvá tétessék. 4) A rúd, melyre helyeztetik, legyen függélyes; különben maga a szélmutató törekvéssel bir azon irányba helyezkedni, melybe a rúd elhajlása esik. 5) Felállitási helye legyen szabad, épületeken és egyéb magas tárgyakon túlemelkedett, hogy a szél minden oldalról akadálytalanúl hathasson reá. A szél irányának jegyzésére a rovatos Ívben a francia jeleket használják, t. i.: éjszak! = N; keleti E; déli S; és nyugoti 0; következőleg: éjszakkeleti = NE, délnyugati —: SO stb. A szél irányát naponkint szintén háromszor észleljük és beírjuk. — A szél irányának megfigyelésénél nagyfontosságú annak pontos feljegyzése a zivatarok alkalmával; és itt a következőkre fordíthatjuk figyelmünket: a) minő irányú volt a zivatar előtt a szél; b) milyen a felhők buzamá- nak iránya; c) kívánatos tudni: a körlég hömérséke zivatar elmúltával emelkedett, vagy szállott-e? A szél erősségének észlelése által az erősség nagyságát kellene fokokban kifejezni, mi hogy szorgosabb mérés alá véve pontosan történjék, fölöttébb kívánatos volna. De fájdalom, a szél erősségének fokokban, tehát számokbani kifejezésére megkivántató készülékkel, ane- mometer-rel, kevés állomás dicsekedhetik, azért az erősség mérlegelése alanyi Ítéletnek van legtöbb észleldékben kitéve. Nálunk tizes lépték használtaik, 0 tökéletes csendet, 1 alig észrevehető szellő cskét, 2 gyenge szelet jelent, mely a fák leveleit mozgatja, 3 mérsékelt szelet, mely a leveleket és a fák gyengébb ágait lengeti, 4 mérsékelt szelet, mely az erősebb ágakat is mozgatja, 5 meglehetősen erős szelet, mely az erősebb ágakat mozgatja, 6 oly szelet, mely az egész fát mozgatja, 7 erős szelet, mely ágakat tördel, 8 zivataros szelet, mely ágakat és gyenge fákat tördel, és a menést a szabadban nehezíti, 9 oly zivatart, mely erős fákat gyökerestül kiszaggat, háztetőkön károkat okoz és embereket földhöz csap, 10 orkánt jelent. Ezen felül még a szelek sebességét és egy négyzet lábrai nyomását is tekintetbe veszik. Ily mérésekkel leginkább az angolok és franciák foglalkoznak, igy Fitzroy angol 1863 ban igen fárasztó dolgokat állított össze. A kezelés módjára nézve bevett szokásnak tekintendő, hogy mindkettő egy rovatba j ön, a középmennyiség kiszámítása nélkül. Legyenek a fentebbi jegyek szerint pl. beiktatva E. 0. — itt E jelenti, hogy a szél iránya keleti, erősségét pedig a 0. Vagy: NE2. jelenti a szél éjszakkeleti irányát, 2 a szél erősségét. A felhők huzama és alakja szintén az észlelés tárgyát képezik. — A felhők oly ködtümegek, melyek a légkör felső részeiben tartózkodnak, s különféle alakokban mutatkoznak. Howard három föalakot különböztet meg, t. i. fürt-, ‘rakás- és réteg-felhőket, melyeknek egyesített alakjai teszik ismét a fürtrakásu, fürtrétegü, rakásrétegü, és a tulajdonképeni erős felhőket. 1) A fürtfelhök ("cirrus), mint nevök mutatja, fürtszerü igen vékony gözegyletek, melyek, nagy magasságban, h'osszukás szalagokat képeznek. 2) A rakásfelhök (cumulus) legegyszerűbb alakjokban félteke idomban mutatkoznak; majd azonban több ily féltekék összetorlódnak, melyek együttvéve fényes tetejű hegyhez hasonlítanak. 3) A rétegfelhö fönt és alant vízszintes hatású (stratus) ködréteg, mely derült nyári napokban napnyug2
