Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
3 résznyijére kiterjeszkedik. Minden C. foknál tehát 0 hőfok melletti térfogatának részével terjed ki. Azért, hogy a légsúly mérővel különböző időben és helyen tett észleleteket összehasonlíthassuk, vissza kell vinnünk a talált légsúlyméröi állásokat azon magasságokra, melyekkel a leolvasott higanyoszlopok 0 hőfok mellett birnának, (ezt a hőfok miatti kiigazításnak nevezzük) ; s e szerint a fagypont fölötti hömérséknél az tu észlelt légsúlyméröi állásból ennek _ részét le kell OOöv t° vonnunk, mig a 0. alatti hömérséknél részt hozzá ooou kell adnunk. De az ily kezelés naponként háromszor fölöttébb nehézkes volna; azért a központi hivatal minden légsúlyméröhöz öt megillető javítási táblát ad, melynek megtekintése elég annak felismerésére: bizonyos hömérséknél mennyi a javítás, mely aztán hozzáadandó, vagy levonandó, amint a tábla mutatja. Pl. legyen a thermometer a barométeren -[-16.7 C, és légsúlyméröi leolvasás 735-4; ez esetben a táblában keresünk 736 m. m.-t és 17°-ot és találunk közvetlenül —3'7-et; a javitott barometer-állás leend 735’4—3-7 731-7. — Mondám háromszor észleljük a légsúlyméröi naponként és a közvetlenül leolvasott állást 0°-ú légnyomatra visz- szavezetjük, ezeket összeadjuk, és a közép mennyiség megismerésére 3-al osztjuk, és igy látjuk a napi közép- légsúlyméröi állást. — Legyen valamely napon a lég- súlymérö állása reggeli hét órakor 110 C. 7420 m. m., délután két órakor 140 C. 743'1 m. m., esti kilenc órakor 13-5 C. 746-2, ezeknek megfelelő 0°-ra visszavitt légnyomat: 745’2, 7402, 743‘4 ezek összege bárommal osztva, adja a napi középlégnyomatot: 74203 m. m.-t. így megy ez minden nap, mig a közép légnyomatot minden hó végével összeadjuk, és 29, 30, 31-el, a hány napja van a hónak, osztjuk, s ez adandja a havi középlégnyomást. Ha pedig a 12 hó közép-légnyomatát ösz- szeadjuk és 12-vel osztjuk, kapjuk az évi középmennyiséget. — Itt azt találom még szükségesnek megjegyezni, hogy, a mennyire lehetséges, a légsúlymérő oly helyen álljon, hol a hőmérséklet meglehetősen egyenlő, és verő- fény soha se érje, mert a hö hatása alatt még a lép- ték-kiterjeszkedés is figyelembe veendő. II. Második eszköz a hőmérő. Hőmérőt kétfélét használnak, u. m. szárazai és nedveset. A hőmérő feladata a lég hőmérsékletét pontosan kimutatni; s bármily egyszerűnek lássék ezen kötelesség, teljesítése eléggé fáradságos. Már a hévmérö felállítása nagy vigyázatot igényel. Keressünk neki oly helyet, melyen a szabad lég átjárja, és a veröfény, nem különben a fénysugarak visszaverődése valamely fehér falról ne érintsék. Legyen tehát a hévmérö az épület éjszaki részén, falától 1—2 láb távolra, nyilt téren, bádogból készült fedélzet alatt; de ez kellőleg nyílásokkal legyen ellátva. Szűk udvarok vagy utcák nem ajánlhatók, mert bármely segéd-eszközhöz nyúljunk, fáradságunk eredménye helytelen leend, és kelleténél magasabb hömérséket fogunk leolvasni. A feljegyzési órák előtt közvetlenül azon helyiség ablakai is zárva legyenek, melynek közelébe a hőmérő el van helyezve; mert a szobából kilóduló lég is módosítja a hőmérői adatokat. — A hőmérő egyöntetűség okáért az európai államokban 100 fokú legyen, melynek minden foka négy vonal által öt egyenlő részre van felosztva. Az első vonal 1 2 3 jelent —- O20-t, a második — = 0'4“-t, a harmadik — 5 0 5 4 0'6°-t, a negyedik 08°-t. Szokott órákban kellő o vigyázattal a hévmérö számait leolvassuk és a rovatos ívbe viszszük, és az igy nyert három mennyiség ősz- szegét hárommal osztván, kapjuk a napi közép-hőmérsékletet. Folytatván ezen eljárást úgy, mint a légsúly- mérönél mondva van, havi, évi közép-hévinennyiségeket kapunk. Pl. legyen valamely napon reggeli 7 és következő észlelési órában a hévmérö állása 6*2° —8'8° —)— 5’8° ezek összege hárommal osztva ad 6’93°-t, mint a napi közép hőmérsékletet. így folytatjuk észleleteinket a hó minden napján, a napi középállást összeadjuk, és a folyó hóban levő napok számával osztván, hányasúl nyerjük a havi középszámot. — Térjünk most át a nedves hőmérő kezelésére, melynek gombja csalán- szövettel van bevonva, és 2—3" hosszú gyapotcsomag (gyapot-lámpabél) van hozzákötve, és ennek vége a hévmérö alatt álló párolt vagy esővízbe sülyesztve. Ezen gyapotot többször, 1—2 hó alatt legalább egyszer, fel kell frisiteni, különben hajcsövességi sajátsága majd egészen elvész; és ha az edénybe vizet öntünk, ez közvetlen a leolvasás előtt soha se történjék, hanem jóval előbb vagy utóbb, mert a szobában álló magasabb hőfokú viz a hőmérő állását tetemesen megváltoztatja. Hogy átalán a nedves hőmérő alacsonyabban áll a párolgás következtében, mint a száraz, ez nagyon természetes. Néha télen előadja magát ellenkező eset, de ekkor is a különzék alig több Ol vagy 0'2-nél. Ezen eset legtöbbször ködös időben jön elő, midőn a lég vízgőzökkel túl van telítve, s néha hibás kezelésből is felmerülhet ezen eset; igy esti órákban a lámpa melege is emelheti a nedves hőmérő állását addig, mig a száraz hőmérő fokait jegyeztük, vagy a test melege is nagy befolyással van oly érzékeny szerekre. — Téli időben a fagyások beálltával célszerű időnként a hévmérö göwb1*
