Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871

MBH

J.

Természettani értekezések.

1. MAGASSÁGMÉRÉS LÉG SU LYMÉRŐVEL.

1.) A számtani sorban egymásra következő légrétegek sűrűsége mértani sor szerint fogy.

A lég sűrűsége, tehát a légnyomás is, a földszinén legnagyobb, és fölfelé mindinkább kisebbedik; ennélfogva a higanynak annál jobban kell leszállani a lég- sulyméröben, minél magasabbra emelkedünk vele a föld színétől. Azonban a légnyomás nem oly arányban csökken, minőben a nehézkedö légoszlop magassága kisebbedik, hanem más törvény szerint; mert a sűrűség nem mindenütt egyenlő, hanem nagyobb az alsó rétegekben. Hogy ezen törvényt kipuhatolhassuk, képzeljünk egy te- töirányos légoszlopot,

melynek harántmetszete keskeny vizirányos rétegekre van felosztva, s tegyük fel hogy a nehézség és hömér- sék valamennyiben egyenlő, s jelöljük ezen rétegek súlyait a földszinétöl kezdve P, P', P" .... p és a lég- sulyméröi magasságokat ezen rétegek alján ß, B', B". . b', b, s végre a higany fajsulyát s-sel, akkor P a fenéknyomás törvénye szerént a magasság és fajsuly szorzatával, ha az alapot egységül veszszük:

P = mns , de mn B—B' tehát

P - Bs—B's és P-4-B's=Bs; szintúgy: p - b's—bs és p—)-bs b's

Ezen légrétegek súlyai Mariotte törvénye szerint úgy aránylanak egymáshoz, mint a nyomó erők, vagyis a légsúlymérö higanyoszlopának nyomásai, azaz: í

P: p B's: bs vagy :

P -f- B's: p -f- bs — B's: bs Bs : b's B's: bs, vagy :

B : b‘=B' : b s ebből b_= B'/B b‘

mivel pedig B > B'; B'/B egy tört által fejezhető ki — ’/C tehát

b = VC b'

és mivel b, mint a légsúlymérö állása, a vele egyensúlyt tartó, lég sűrűségét is kifejezi, ezen képlet mondja, hogy minden légréteg sűrűsége egyenlő az alatta lévő légréteg sűrűsége szorozva '/C-vel, lesz tehát:

B' — yc B , B" =r B' </C vagy B" — yCa B, azaz: ha a föld színétől számított magasságok számtani arány lat szerint növekednek, akkor a megfelelő légsulyméröi magasságok mértani aránylat szerint csökkennek, de a légnyomás vagyis a rétegek sűrűségei ugyané törvény szerint kisebbednek, mert ezek a légsúlymérö állásaival egyenes arányban állanak; és ez azon alap, melyből a légsulyméröi magasságméréseknél kiindulnunk kell. Nyert törvényünk értelmében ugyanis, ha a felvett légoszlopot n számú m csekély magasságú légrétegekböl képzeljük állani, ezen rétegek sűrűségeit, vagy — a mi mindegy — a légsúlymérö állásait a következő sor fejezheti ki:

B, B/C, , B/C*, B/C3, . . . . B/O hol B a légsúlymérö állását a legalsó légrétegben, 1/G a közös hányadost, mely, minthogy a sor fogyó, szükségképen valótört, B/Cn pedig a légsúlymérö állását a legfelső rétegben fejezi ki, mi is b-vel jelölve, lesz : b — B/C“ ebből: Cn = B/b vagy: n log C = (log B — log. b) ez egyenlet tagjait m-mel a rétegek magasságával szorozva:

mn log C m (log B — log b), mn a felvett légoszlop magassága — M tehát:

M " log'c (l0g B - l0S b) • • • L

2.) La Place táblázatának elmélete és kiszámítási módja.

Ezen képletből m/log. C számokkal is meghatározható. VC ugyanis, mint fönebb találtuk = B/B' ebből