Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
32 nagyobb felét jótékony célokra szentelte, s különösen az egri gymnasiumi tanuló ifjúságról nagylelküleg gondoskodott 1856-ki dec. hó 19-én kelt végrendeletének 12-ik pontjában, hol ezek állanak: „3000 azaz három ezer ezüst forintot az egri cisterci rendű tanári karnak hagyományozok oly végből, hogy ezen összeget biztos helyen tőkésítse, s a kamatokat általa meghatározandó számú s ugyan általa kijelölendő jó erkölcsű s előmenetelü egri gymnasiumi tanulók közt rendes ösztöndíjkép évenkint oszsza ki.“ Mihezképest a Losán-ösztöndijat 1858 óta 84 azaz nyolczvannégy o. é. forintjával két gymnasiumi tanuló tettleg folyton élvezi. >) A sok jó és örvendetes közé, miket időszakunk hozott, vegyült sajnálatos elemi csapás is. 1827-ki aug. 26-án vészt hirdettek Eger harangjai, — rémitő tűzvész vala ez, mely a belváros nagyrészével együtt a cisterci rend templomát kolostorát és gymnasiumát is elhamvasztá. A következett szünidők folytában az iskolaépület, ideiglenes tető alá véve, hamarjában csak annyira állíttatott helyre, hogy az 1827/s-ki tanév már abban kezdethessék meg, a teljes kiujitás pedig elnapoltatok ; mert a cisterci rend apátja, Willax Ferdinand, jónak látta a tultágas kolostor egy részét alakittatni gymnasiummá, mit egyebek mellett a hely csendessége s az ifjúság fölötti ügyelet könnyebbsége is eléggé indokolt. Vajha már ekkor lehetett volna gyanítani, mi van följegyezve az egri gymnasium jövőjéről az isteni végzetek könyvében, hogy ez átalakításnál a távolabbi jövő igényletei is tekintetbe vetethessenek! A mi az akkori szükségeket illeti, azok fényesen kielégittettek. Tudniillik a kolostor nyugati szárnyának a templom mögötti s délnek álló része, mely addig, részben, a szerzetesek lakául szolgált, 16° bosszúságban, a két felső emeletbe vezető lépcsözet és díszes apáti lakosztály által, a nélkül hogy az átjárás akadályoztatnék, elkülönöztetett annak éjszaki szárnyától, s hat világos és tágas tanteremmé alakíttatott át, melyeket a tanuló ifjúság 1828/9-ben a húsvéti ünnepek után el is foglalt. A régi gymnasium pedig, mely ekkép fölöslegessé lett, felsőbb jóváhagyás mellett csekély áron Pyrker J. László érseknek azon célra adatott át, hogy benne tanitóképezde, s zene-, rajz- és elemi oskola álljon fel. Azonban Eger jóltévője tekintetbe véve székvárosának szükségeit, átengedte azt Eger városa közönségének, mely azt katonai laktanyává alakította. Erre kiujittatott s a tanári személyzet lakosztályaid beren- deztetett az éjszaki szárny, kiviil-belül kicsinosittatott s 1833-ban az isteni tiszteletnek átadatott a templom, mindez palakő födél alá vétetett, s a kolostor két szárnya és a templom közötti tér díszkertté alakíttatván, és 1836-ban a kiépittetleniil maradt keleti szárny vonalán álló romladozott fal csinos vasrácsozattal helyettesittetvén, 100,000 frtnyi összeget jóval meghaladó költekezéssel helyreállittatott az egész épülettömeg, s előtere fasorokat nyervén, az időtől a város egyik szebb pontját képezi. Az 1791-ki országgyűlés által elhatározott s kijelölt országos tanügyi bizottmány, mely az 1806/7-ben életbe lépett, uj tanrendszer kidolgozásával megbizatott, oly munkálatot kívánt létrehozni, mely a haza akkori körülményeinek teljesen megfeleljen, s valamint a múltra nézve gyógyszer, úgy a jövőre óvószer legyen azon veszélyektől, melyekkel a XVIII. századi álfelvilágosodás a társadalmat fenyegette. Azért ha egyrészt az oktatás-nevelés céljaúl tűzte ki a növendékségre nézve a tudományos képzettséget s magasabb műveltséget,2) másrészt nem egy helyen nyomatékkai hangsúlyozta meg, miszerint az ifjúságot úgy kívánja képeztetní, hogy megtanulja s hajlandó legyen gyakorolni a jó ember, hü alattvaló s a jámbor keresztény kötelmeit, és soha ne feledje, hogy azon vallás az élet egyedül biztos szabálya s az emberi boldogság alapja, melyet Krisztus, az Isten Fia szerzett; azért a vallástant tekintse legfontosabb tanulmányáéi, abban művelje magát legnagyobb buzgalommal.3) Ezen alapelvekkel egybehangzók valának a „Ratio Educationis“-nak az istentiszteleti teendőkre, az oktatásra és a fegyelemre vonatkozó szabályai, rendelvényei, melyek az ország vallási, polgári és nemzetiségi akkori viszonyainak számbavételével állapíttattak meg, s tagadhatlanúl sok jó elemet tartalmaztak, melyek tekintetéből a 1806-ki tanrendszert az előbbihez képest valódi haladásnak lehetett tartani és vallani. Azonban minden mégoly jó emberi műnek megvagynak hiányai is, s mit ember hoz létre, az osztja alkotójának sorsát; idők s körülmények változtával változik állása, érvénye. A „Ratio Educationis“-nak kevesbbé erős oldalát a reáltárgyakra vonatkozó intézkedése, az általa megszabott oktatás súlypontját pedig a tanuló ifjúságnak a latin nyelvbe azon mértékben avatása képezte, hogy azt a tudomány és közélet terén mentül könnyebben és folyóbban használni képes legyen. Épen ezért, mióta a békét élvező ó és új világ nagyhorderejű találmányai s fölfede■) Kovács János, Rajner Károly és Losán Ferenc életrajzaik vázolva valának az egri kath. fögymnasium 186Yrki tudósi tványában. — 2) Ratio Educationis — Sect. IV. §. 94. — s) Ratio Educationis — Proemium, és Cap. II. §. 104.
