Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
33 zései legkivált a reáltárgyakat kozták előtérbe, s példáúl a mennyiségtannak s természettudománynak oly gyakorlati fontosságot szereztek, milyennel azok eddig aligha birtak valaha ; továbbá mióta a hangyaszorgalommal búvárkodó tudósok a philologiának, a történelemnek s az erre talajúi szolgáló földiratnak eddigi fontosságát jelentékenyen emelték, korszerűségét kivívták; s mióta saját anyanyelvűnk sebes fejlődéssel a műveltség azon fokára emelkedett, melyről a század elején aligha volt valakinek sejtelme, s ennek következtében a latin nyelvnek használata a tudomány és közélet terén mind szükebb korlátok közé vonult; legkivált pedig mióta az 1836-ki országgyűlésen elhatároztatott, hogy a törvények már nemcsak latin, hanem magyar nyelven is Írassanak, és pedig a magyarul írottak legyenek az eredetiek ; s az 1843-kin törvénynyé lett, hogy az országgyűlés nyelve egyedül magyar legyen, minden országos és hivatalos ügyek e nyelven tárgyaltassanak, az iskolákban a tudományok legtöbb ágai magyar nyelven taníttassanak, s a nevelés általában magyar legyen; az 1845-kin pedig nemcsak mindezek megújittattak és erősittettek, hanem az ősrégi alkotmányépület egyes köveinek kibontása is megkezdetett : ingott az alap a négy évtized óta irányúi szolgáló tanrendszer alatt is, s 1845-ben tettleg megkezdetvén a latin nyelvnek az iskolai ügykezelésből, s mint tannyelvnek, az oktatásból kiküszöbölése, előkészíttetett az átmenet arra a mi eljövendő vala. Az 1848-ki események gyökeres átalakulást eredményeztek az államéletben, ugyanezek átalakították az iskolai életet is, s új tanrendszert idéztek elő. Már 1848-ban Pesten úgy, mint Bécsben tanácskoztak, s tervezgettek az illetők, s ott, mint itt, hogy csak a fődolgot érintsük, az eddigi osztályrendszer helyett a nyugati és éjszaknyugati müveit szomszédállamok példájára a kor szakismereteket követelő igényeinek s reálirányának megfelelőbbül feltűnő szakrendszer felé hajlottak a nézetek és vélemények. De térjünk az egri gymnasiumra. Dicsőn uralkodó I-sö Ferenc József császár és ap. király 0 Felsége országlásának kezdetén szerkesztetvén s legmagasb helyen elfogadtatván az „Entwurf der Organisation“, melyben kimondatott, hogy a bölcsészeti — mint önálló — tanfolyam megszűnik, s a középtanodákba olvasztatván, ezek nyolc osztályú gymnasiumokká emeltetnek, az eddigi osztályrendszert pedig szakrendszer váltja föl,') az egri gymnasiumban már az 1849—50 tanév második felében előkészíttetett az átalakulás s megkezdetett a szaktanitás bizonyos neme, a mennyiben a tanárok az 5. osztálytól le az 1-ig köteleztetének előadni némely tanszakokat, melyek eddig nem képezék a gymnasiumi oktatás tárgyát. Az év végével előállott aztán a kérdés: mi történjék tovább ? A cisterci rend számára Egeren kívül még két más városban állott, az eddigi hat osztályú helyett, nyolc osztályú gymnasium kilátásban, s a székesfehérvárira nézve már el vala döntve, hogy azt a cisterci rend legközelebb saját erejéből emeli nyolc osztályúvá ; de mi történjék Egerben, hol eddig a főmegyei papság által vezetett bölcsészeti tanfolyam s a cisterci rend hat osztályú gymnasiuma évtizedek óta egymás mellett fenállottak, — ezt annál nehezebb vala elhatározni, minthogy a föpásztori szék Pyrker érsek halála óta, 1847-től, üres volt. Az ügyek tehát az 185" , tanévet megelőző szünidőben tisztába nem hozathatván, az 1850-ki okt. 17. 14,814-—700. sz. a. k. cs. kir. ministeri rendelet által utasittatott a gymnasiumi igazgató, hogy „a vezetése alatti gymnasiumot az Org. Entwurf követelménye szerinti négy osztályú tanodává alakítsa s a meglevő tanerőkkel kezdje s kezdesse meg mielőbb az előadásokat,“ — mi októb. 21-kén végre is hajtatott. Erre a felső négy osztály, a nyilvánossági jog kinyerendésének reményében, az érseki lyceum épületében helyeztetett s ideiglen a volt bölcsészeti tanfolyam tanárai által láttatott el. Hogy az ügyek rendeztethessenek, várva váratott az újon kinevezett érsek, Kis-Apponyi Bartakovics Albert, kinek székfoglalási ünnepét 1851-ki jan. 19-kén a három évi árvaság után nagy öröm közt ülte meg Eger és az összes főmegye. Az új főpásztor üdvözlésére megjelentek Willax Ferdinand cisterci apát, s Kovács Pál tankerületi cs. k. felügyelő; ittlétök üdéjén szóba hozatott a gymnasium ügye is, s már akkor, még inkább pedig ez évi april hó 29-kén megállapittattak némely pontok, melyek alapúi szolgálhatának a dolgok végleges rendezésére. Mielőtt azonban ez megtörténhetett, elmúlt az 185°/rki tanév, s a dolgok régi állása mellett megkezdetett, sőt már jó részben lefolyt a következő is, míg Az, ki ügyeinket onnan fölülről intézi, az egri gymnasium ügyében érdeklettek szándékait és tanácsait oda vezeté, hogy e gymnasium, mely Fenesy György püspök bőkezűségéből kezdeményeztetek, de mely Széchényi György áldornagy jóvoltából 1695-től 78 éven át a schavniki — egykor cisterci ') Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich, vom Ministerium des Kultus und Unterrichts. Wien 1849. — Vorbemerkungen, — és §. 4. 5
