Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
29 tized alatt honunkban számos, összesen harmincnál több cisterci rendű monostor keletkezett, s ezek közt, épen száz évre a cisterci rend megalapittatása után, 1198-ban a zirczi is. — ') Zircz Veszprémmegyében a hasonnevű várostól éjszak felé két órányi távolságra, a Bakonyerdőségben, való- szinüleg Imre király által alapittatott, vagy legalább fejeztetett be. Nevezetessé lön nagyszerű temploma, s ahhoz arányos monostora által, hol nagyszámú szerzetesek szolgáltak az Úrnak, s terjedelmes birtokokkal ajándékoztalak meg, melyeknek szorgalmas művelése által a félelmetes Bakony-rengetegnek jó részét barátságos tájjá varázsolták. A zirczi apátság egyike volt hazánkban a legvirágzóbb cisterci rendű intézeteknek, egész a XVI. századig. A gyászos emlékű mohácsi vész után úgy járt Zircz is, mint hazánk sok más hasonló intézete; jövének az egyház és intézményeinek ellenségei, s elűzvén a védtelen szerzeteseket, elfoglalták birtokaikat. A legelső More László volt, ki Zirczet 1531-ig bitorolta. Később Zirczet Bakics Tamás, egyéb javait pedig Török Bálint és Devecseri Choron János ragadták magokhoz. Bakics halála után Szapolyay János az apátság összes birtokait 1538-ban Podmaniczky János és Ráfael testvéreknek adományozta. Ez idő tájt a zárda és hiteles oklevéltára a nagyszerű templommal együtt borzasztó tűzvész martalékává lett. Azon időtől, midőn 1551-ben Veszprém a török által elfoglaltatott, az ellenség örökös nyugtalanitásainak volt kitéve a szerzeteseitől megfosztott Zircz és vidéke ; az apátság javai pedig Pápa és Palota váraihoz csatoltattak; míg végre Miksa császár és király azokat 1565-ben Thury György, Palota várának hős védőjére ruházta, ennek halála után pedig testvérének Thury Benedek- és Farkasnak zálogba adta; mire az apátság cime is eltűnt, valamint Zircz maga lassanként teljesen elpusztult. A XVII. század elejétől a zirczi apátság érdemes egyházi férfiaknak adományoztatott, kik között első volt Monoszlay Mihály, győri kanonok; ő és utódai lassanként visszaszerezték az apátság egykori birtokainak egy részét; llevisnyei báró Héderváry János, győri kanonok s vál. skopiai püspök és zirczi apát pedig, újra saját költségén tetemes birtokrészeket magához váltván, kötelességének tartotta a cisterci rendhez tartozó javakat cisterci kezekbe szolgáltatni vissza, azért a zirczi apátságot összes javaival együtt királyi jóváhagyás mellett 1659-ben Koll- weis Máté cisterci rendű lilienfeldi austr. apátnak engedé át, ki hogy Zirczet romjaiból kiemelje , 1660-ban zirczi apáttá kineveztetésre Ujfalussy Mártont, egyik magyar származású szerzetesét, terjesztette I. Leopold császár és király elé. Újfalussy, apáttá kineveztetvén, Pápán vön lakást, s hogy Zircznek jobb sorsát előkészítse, apátsága birtokainak visszaszerzését tűzte ki első feladataúl; de midőn ebben buzgón fáradna, 1678-ban orozva meggyilkoltatott, s utódot nem nyervén, Zircz lilienfeldi szerzetes jószágigazgatók által kormányoztatott. Mivel pedig Kollweiss utóda Braun Zsigmond, lilienfeldi apát, a zirci javak kezelését magára s monostorára nézve igen terhesnek találta, 1700-ban kikérte s megnyerte I. Leopold császár és királytól az engedélyt, hogy a zirczi apátságot megfelelő kárta- -) lanitás mellett átengedhesse Káliért Henrik cisterci rendű apátnak, ki ezen időben a Sileziában Boroszlótól délnek hat mérföldnyire fekvő heinrichaui monostor élén állt — 1681—1702-ig. S ez időtől Zircz egy egész századon túl összeköttetésben, s ugyanazon apát alatt volt a heinrichaui monostorral, melynek apátjai az elhagyatott Zirczen 1727-től lassanként monostort emelének, melynek körében helység keletkezett, — ma Zircz mezőváros, közel 2000 lakossal, — 1738-ban egy perjel kormányzása alatt álló szabályszerű convent szerveztetett, melynek tágas és diszes új temploma 1752-ben szenteltetett föl. A drezdai békekötés következtében 1748-tól Siléziával Heinrichau is porosz birtokká lön, s e, különben sajnálatos körülmény mentette meg Zirczet azon sorstól , mely más hasonló intézeteket József császár alatt ért; míg tudniillik ezek egymás után eltöröltettek, Zircz, mint a porosz uralom alatti Heinrich- aunak mellék-conventje birtokaival együtt érintetlen maradt. De az anya, Heinrichau, s leánya, Zircz, két külön uralkodó alatt állván, köztük a közlekedés gyakorta megzavartatott; azért mindinkább kívánatosnak tilnt fel Zircznek fűggetlenitése Heinrichautól. Végre Gloger Constantin 1793—1814-ig heinrichaui apát üdéjében, Szabady László, zirczi perjel halála után, kezdetet is vőnek az elkülönítésre vezető intézkedések. T. i. 1802-ben, Gloger apát Zirczre vonatkozó joghatósága fölfüggesztetvén, a magy. kir. Helytartótanács által Dréta Antal rendeltetett a zirczi monostor — Gloger apáttól független perjelévé és az apátság kormányzójává. — Alig hogy Schumann Theophil pilis-pásztói apát elhunyt, csakhamar, s névszerint 1810-ben, feloszlattattak porosz Siléziában a monostorok, s így Heinrichau is eltöröltetett, mire Gloger apát magágendo Abbati Zirczensi, aut S. Gotthardi quoad regularia, subiiciamur; e reditibus verő requisita, pro Ecclesiae et scholae functionibus, Or- dinis subiecta interteneantur, atque sic fundo Religionis et Scholarum, qua fieri potest ratione, consulate. ') Li .Notitia historica, P. Theoph. Heimb. — és Origó Abbatiarum de Zircz, Pilis et Pásztó, a cisterci szerzet 1851-ki névkönyvében.
