Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
30 nak a mármár teljesen függetlenített Zirczet sürgette visszaadatni, de sükerteleniil. Ezalatt t. i. döntő körökben már megérett a határozat a szerényebb anyagi tehetséggel biró pilis-pásztói apátságot a zirczivel egyesíteni, s ennek előkészítésére Dréta Antal zirczi perjel és kormányzó neveztetett ki címzetes pilis-pásztói apáttá 1812-ki sept. 4-kén ; két év múlva pedig, Gloger Constantin közbejött elhunvtával, ugyanő 1814-ki aug. 19-kén kineveztetett zirczi apáttá is, mely alkalommal a zirczi, pilisi- és pásztói apátságok egyszersmind ünnepélyesen egyesítettek, s ez időtől az egri gymnasium az egyesitett apátságok által tartatik fönn. *) A „Ratio educationis publicae“ 1807—1849-ig volt irányadó iskoláinkban. Érvényben léte alatt kezdettől Marsaiké Constantin, 1818-tól Zoffcsák Ödön, végre 1830-tól Rezutsek Antal igazgatók vezetése mellett, kivált a század második évtizedének közepétől, szép rend és békében folyának a dolgok az egri gymnasiumban. A zirczi, pilisi és pásztói apátok 1823-ig Dréta Antal, 182G-tól Willax Ferdinand, megfőnek mindent, a mit teheíének s ten- niök szükséges volt a gymnasium érdekeinek előmozdítására; az általok alkalmazott s évenkint látogatott, buzdított, lelkesített tanférfiak pedig, most már folyton és kizárólag a zirczi, pilisi és pásztói apátságok szerzetes tagjai, nem mulasztának el semmit, hogy a tanuló ifjúság az erények és tudományok ösvényén egyiránt elöhaladjon, s az egri gymnasium méltó legyen a hon jól rendezett s vezetett egyéb hasonló tanintézetei közt helyét elfoglalni. 1827—1833-ig mi magunk közvetlen tanúi valánk a vezetők buzgó törekvéseinek, részesei az általok árasztott áldásnak, — s az elvett jókért nem szűnünk meg legbensöbb hálával adózni. — Azonban az idők és ügyek folyama hozott magával egyetmást, mit vázlatunk kiegészitésére szükséges följegyeznünk. Különösen föl kell említenünk, hogy ez időszak kezdetétől mindvégig számos jóltevőt adott Isten a gymna- siumi növendékségnek. Élükön álltak Eger íopásztorai, névszerint Nagy-Szalatnyai Báró Fischer István, 1807-től 1822-ig egri érsek, ki valamint nagyszerű áldozatokkal törekedett pótolni azon károkat, melyeket az egri felsőbb iskolák pénzalapja az 1811-ki pénzértékleszállitás következtében vallott, úgy bőkezű adományai által egyszersmind megmentette a teljes elsilányulástól azon ösztöndíjakat is, melyeket előde, Fuchs érsek, a gymnasiumi növendék- ség számára alapított, s biztosította fenállhatását azon vallásos fűtöveidének, melyben évenkint harmincnál több, jobbára gymnasiumi tanuló ifjú nyer teljes intézeti elláttatást; — úgy Felső-Eőri Pyrker János László, 1827— 1847-ig patriarcha egri érsek, ki mig Egert egy nagyszerű s díszes főtemplommal ajándékozta meg, és sok egyebet tett Eger díszére, javára, különösen pedig 1828-ban tanitőképezdét állított, három szilárd és célszerű népiskolaépületet emelt: egyszersmind gondoskodott rajziskoláról, melyben a legújabb időkig a gymnasiumi növendékség is nyerte a rajzolásbani oktatást, s különben is évről évre, segélyezés és élelmezés által, sok jóban részesítette a *) Nos Franciscus I. etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibns expedit, Universis : quod Nos pro solita Nostra in Deum Pietate, maiorique et Religionis et rei litterariae incremento, Jureque Nostro Apostolico Beneficia Ecclesiastica tum saecula- ria, turn regularia, necessitate aut utilitate Reipublicae exposcente, uniendi, aut dismembrandi, Abbatiam B. M. V. de Pilis et Pásztó ad Sacrum et Exemtum Ordinem Cisterciensem spectantem, et in Archi-Dioecesi Agriensi, adeoque sub Jurisdictione S. Eegni Nostri Hungáriáé Coronae existentem, cum eiusdem S. Ordinis Abbatia B. M. V. de Zircz, Dioecesi Yeszprimiensi ingremiata, quam a mnltis retroactis annis Ordinis aeque Cisterciensis Abbates Henrichovienses, in Silesia Borussica, Titulo Pignoris, adeoque lure dumtaxat temporaneo tenu- erunt, ac turn ideo, cum etiam ex eo, quod Abbatia Henrichoviensi per Eegnum Borussicum subinde sublata, ac ipso etiam Abbate Hen- richoviensi, Constantino Gloger, qui Abbatis titulum Abbatiae quoque Zirczensis hactenus retinebat, fatis functo, iám eo ipso omnis Con- ventus Zirczensis a memorata Henrichoviensi Abbatia dependentia, et cum illa nexus, et communicatio cessaverit, modalitate inferius ube- rius expressa ita uniendam et coniungendam dementer deereverimus, ut duo hi, Zirczensis nempe et Agriensis Conventus, licet hactenus ab invicem independentes, in unam eandemque famíliám, unitis viribus plus emolumenti allaturam, sub unó eodemque Abbate coalescant: spectatis praeterea eximiis animi Dotibus, et qualitatibus Fidelis Nostri Venerabilis ac Keligiosi Antonii Dréta, S. et Exemti Ordinis Cisterciensis Monasterii de Pilis et Pásztó Titularis Abbatis, necnon Abbatiae B. M. Y. de Zircz Administratoris, memoratas binas Abbatias B. M. V. de Zircz, nec non Pilis et Pásztó, velut effective vacantes, authoritate Iuris Patronatus Nostri Regii, quod generaliter in conferendis omnibus antelati Eegni Nostri Hungáriáé et Partium ei adnexarum Ecclesiis, et earum beneficiis, instar Divorum quondam Hungáriáé Regum, Nostrorum videlicet gloriosae reminiscentiae Praedecessorum optimo lure habere, et exercere dignoseimur, Eidem Antonio Dréta cum cunctis dictarum Abbatiarnm Bonis ac Juribus temporalibus, ad Ipsas de Jure, et ab antiquo spectantibus et pertinere deben- tibus, vigore Benignarum Collationalium Nostrarum Litterarum sub hodiemo aeque dato emanatarum ea ratione Clementer contulerimus, ut Abbatia Zirczensis cum Abbatia B. M. Y. de Pilis et Pásztó in unum corpus conflata, denominationem a principali Conventu Zirczensi sortiatur, utque Abbas B. M. V. de Zircz, Pilis et Pásztó obligationes in praesenti Abbatiarum unionis Diplomats contentas ad amussim explore, et dependenda dependere teneatnr etc. etc. Datum in Imperiali Űrbe Nostra Vienna Austriae, die 19-a Mensis Augusti Anno Domini 1814.
