Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
22 tanárokat és tanítókat, hogy további legfelsőbb rendelkezésig tartózkodásuk helyén maradjanak; egyszersmind pedig ugyanez alkalommal kérdezzenek meg minden tanárt és tanítót: vájjon kivánja-e a tanítást tovább is folytatni, vagy sem ? s az eredményt terjeszszék a kir. Helytartótanács elé.“ Azon Jézustársulatabeli tanárok, kik eddig Egerben működének, jónak látták oda nyilatkozni, hogy elhagyják a tért, melyet állandón már úgy sem tarthatnak meg, s inkább máshol keresnek biztos állást, melyben Istennek háboritlanúl szolgálhassanak. Gr. Eszterházy püspök pedig, hogy az iskolázó növendékség oktatásának folytonossága fentartassék, intézkedett rögtön és bölcsen, de — csak ideiglenesen. E nagy ember és püspök, ki egyházmegyéjének javára nem csak püspöki javadalmának gyümölcsét, hanem terjedelmes családi birtokainak jövedelmeit is örömteljesen hozta áldozatul, soknemtí költséges vállalatai közt, melyeket megröviditeni, vagy félbesza- kasztani nem akarhatott, arra nem határozhatta magát, hogy most midőn a nagyszerűvé tervezett lyceumnak még csak egy harmada állott készen, egy gymnasium megalapításának terhét vegye magára; de tett legalább a mit csak tehetett: kiszemelt saját papjai közöl hat derék fiatal embert, s tebetségök és képességűk tekintetbe vételével elosztá köztük a gymnasiumi hat tanszéket, aztán élőkre állitá papnöveldéjének aligazgatóját, Stanczel Józsefet, s oly utasításokkal látta öt el, melyeknek követése a gymnasium jósorsát egyelőre biztosította *). Az egri gymnasium egyelőre mentve lön a végveszélytől; de hogy jövője is biztosittassék, egyebeknek is kelle történniök. S itt kissé messze kell térnünk Egertől, hogy világos legyen előttünk, a mi később következik. A kiskarpátok nyugati lejtőjén túl, öt-hat órányira Magyarország határától, Vág-Besztercze irányában, Wladislaw, morva őrgróf a XII. század végén alapítá a cisterci rendű wellehradi monostort, melyet Prsemisl, máskép III. Ottokar cseh király 1202-ben megerősített,2) s ugyanő valamint jámbor utódai bőven megadományoztak 8 virágzó monostorrá emeltek. Ezen apátság sem vala ugyan, évszázadok folytán, megkímélve minden viszontagságoktól ; de szerencsésen kikerülte legalább azon sorsot, mely Magyarország monostorait érte; tudniillik, míg ezek a törökök és protestánsok dulásainak áldozatul estek, amaz vidám tenyészet- és szép virágzásnak örvendett a földön, melyet sz. Cyrill és Method — Morva és Csehország dicső apostolainak verítéke termékenyite meg; s maga életerővel bírván, képes volt új életre támasztani másokat is, s névszerint két magyarhoni cisterci monostort — a pilisit és pásztóit, melyeket régóta a halál árnyéka környezett. A pilisi apátságot III. Béla, Magyarország királya, alapította 1184-ben a Buda és Esztergom közötti Pilis hegy mellett, s terjedelmes fekvő birtokokkal látta el. Pilis első szerzeteseit Franciaországból nyerte, kik, számra tizenketten, Aceyböl jövének3) s hozzájok csatlakozott magyar férfiak által csakhamar úgy megszaporodának, hogy már 1190—91-ben Gyöngyös közelében a pásztói apátságot alapithatták meg, 4) 1232-ben pedig Eger >) Méltó hogy itt álljon a kijelölt igazgatóhoz intézett topásztori rendelet: „Dilecto Nobis in Christo Filio, Honorabili Josepho Stanczel. Cum pro complendis, quae per suppressionem Patrum Societatis Jesu vacaturae sunt, Hnmaniorum Studiorum Cathedris hic Agriae Professores, e Clero nostro Dioecesano delegerimus ac denominaverimus, et quidem pro Rhetorices Studio Honor. Joannem Bednarovics, hactenus Capellanum Kún-Szent-Mártonyiensem ; pro Poesi Honor. Michaelem Erdödy, nune Professorem Principiorum in Jász-Apáti; pro Syntaxi Honor. Franciscum Rimanóczy Capellanum Szántóiensem; pro Grammatica Honor. Josephum Ludányi, Capellanum Patziniensem; (?) pro Principiis Honor. Franciscum Dányi, V. Capituli nostri Succentorem secundarium ; pro Parva denique Josephum Almásy, Capellanum Domoszlóviensem, velimusque, ut hi omnes in Seminario nostro Eppali congrua habitatione et victu provideantur, in rebus scholasticis, divinisque obsequiis ac pietatis exercitiis, ordinem cursumque servandum, D. Vestram eisdem praefecimus in Decanum seu scholarum Praefectum, cui praedicti Professores plene subiecti sint et subordinati in praemissis, committentes Eidem, ut mox a Patribus praedictae Societatis, signanter ex Praefecto scholarum rite cognoscat, seque debite informari curet super his : quem nempe Professores vei Maglstri suppressae Societatis ordinem diurnum servarunt domi in studiis, quem in scholis, in tradendis praedictis classibus, quibus diebus dabantur stúdiósáé Juventuti relaxationes, quando servabantur divina officia pro seholasticis diebus scholarum, item diebus festis et Dominicis, quis erat cursus in celebrandis Congregationibus divinis, tradenda Doctrina Christiana mane et meridie; qualiter servabantur tyrocinia, tyro- numque promotiones, et quidquid fieri solebat hactenus in ipsorum scholis et templo cum stúdiósa Juventute; quae denique fuerit obligatio Praefecti studiorum seu Scholarum? — rescire satagat, Nobisque rem compertam scripto proximius exhibeat; volumus enim, ut hoc quo- que anno idem ordo et cursus, sicut in studiis, ita pietatis officiis in singulis classibus tarn a Professoribus, quam a discipulis ipsorum observetur. Ceteroquin paternam Episcopalem Benedictionem Nostram Dilectioni Tuae amanter impertimur. Datum Agriae, anno 1773. mensis Octobris die 18-va. — Az egri érseki levéltárban. *) Az eredeti okirat hiteles másolata meg van a cisterci szerzet egri Conventjének levéltárában. 3) Notitia, Historica de ortu et progressu Abbatiae S. O. Cisterciensis B. M. V. ad S. Gothardum, studio P. Theophili Heimb. 1764. *) Ugyanott.
