Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864

23

szomszédságában a Cletus püspök által alapított * *) Trium Fontium de Beel vagyis apátfalvai monostort állíthatták fel s népesitheték meg. A pilisi monostor 1241-ben a tatár pusztításoknak esett áldozatúl; de csakhamar kikelt hamvaiból, s szép virágzásnak örvendett mindaddig, mig végre 1526-ban a török által végleg földúlatott.

Pásztó, a királyok s más derék egyházi és világi férfiak védelme alatt, Pilistől függésben, negyedfél századon át nyájtott békés menhelyet oly férfiaknak, kik a cisterci rend szabályai szerint kívántak Istennek szolgálni, s különösen a XIY. század folytában anyagi és szellemi kincsekben egyiránt gazdag volt. De később jövének a törökök, s 1544-ben bevevén Hatvant, portyázóik kirándulást tőnek Pásztó felé is, s az ottani cisterci szerzeteseket, kik közöl csak kevesen menekülhetének, felkoncolák, monostorukat pedig szétrombolák. Az így feldúlt pilisi és pásztói apátságok cime, a törökök által el nem foglalt csekély birtokokkal együtt, ezentúl érdemes világi papokra ruháztatott.

1690-ben 1. Leopold császár és király pásztói apáttá nevezte ki Zsolnay András, nagy-zellői plébánost azon kötelezettséggel, hogy Pásztón vegyen lakást, s az igaz hit ügyét előmozdítani s az apátság egykori birtokait a bitorlóktól visszaszerezni törekedjék. A nehéz íéladattal több évig buzgón, de aránylag csekély sükerrel, foglalkozott Zsolnay, míg végre arra határzá magát, hogy azon rendbe lép, melyhez javadalmát tartozni tudja, s e határozatát végre is hajtotta. Tudniillik 1698-ban Wellehradba vonulván felölté a cisterci rend ruháját, s eltöltvén a próbaévet, királyi beleegyezéssel2) onnan több szerzetestársat vett magával, velők Pásztóra jött, s az apátság .javai egy részének visszaszerzése után helyreállította, s elhunytáiglan, mely 1702-ben következett be, mint Welle- hradtól függésben lévő mellék-apát kormányozta kisded monostorát. Halála után I. Leopold császár és jkirály a pásztói apátságot, minthogy kedvezőtlen anyagi körülményei miatt kellő diszszel s szellemi haszonnal magában meg nem állhatott, N ezorin Flórián, wellehradi apátra ruházta, s igy Wellehradhoz kapcsolta Pásztói, melyet Flórián apát utódai is több évtizeden át megtartanák s szerzeteseik közöl rendelt igazgatók által kormányzának.

A török által feldúlt pilisi apátság cime és javai 1697-től Csik-Szent-Györgyi Illyés András, pozsonyi olvasókanonok és erdélyi püspökre valának ruházva. A derék egykáznagy a Rákóezy-zavarok alatt Erdélyből a protestánsok által elüzetvén, a tizennyolcadik század első tizedében Pozsonyban pilisi apátsága s kanonoki javadalma csekély jövedelmeiből éldegélt. Itt határozattá ért keblében a régi vágy, hogy a pilisi apátsághoz tartozott javakat azon szerzethez származtassa vissza, melynek számára azok egykor alapittattak. Azért 1712-ben kikérte és nyerte 1. Leopold császár- és királytól az engedélyt, hogy pilisi javadalmáról a wellehradi cisterci apátság javára lemondhasson. Ennek követk eztében, a pilisi apátság megmaradt csekély birtokai is, miként tiz év előtt a pásztói apátság javai, Nezorin Flórián apátra ruházíattak, ki azokat, mint ezeket egy szerzetes igazgató által kormányozá; utóda pedig, Mály József, legfelsőbb meghagyásra a pilis-pásztói birtokok jövedelmeiből Pásztón terjedelmesebb rendházat emelt, melyben 1743-tól néhány magyar és morva származású cisterci szerzetes egy főnök alatt folyton rendszeres conventet képezett.

E szükséges kitérés után vissza jöhetünk Egerbe, illetőleg egyelőre Pestre. Ott 1776-ki septemberben egy bizottmányt találunk, mely gr. Fekete György országbíró elnöklete mellett legfelsőbb rendeletre egyebek közt arról tanácskozók vala, hogy miután a Jézustársulati rendházak egykori birtokai, melyek közöl az egri collegiumhoz tartozó schavniki uradalom ugyanez évben a szepesi püspökség alapjáúl tűzetett ki, általán más célokra szánvák, miként lehetne a Jézustársulatabeliek által elhagyott gymnasiumokat új, biztos és elégséges alapokra fektetni s azok fentartásáról sükeresen intézkedni? A bizottmányba hivatalosak valának a sz. Benedek rendű pannonhalmi főapát és a Paulinusok rendtartományi főnöke is, s elfogadásra ajánltaték nekik egyik és másik elhagyott gymnasium. A tanácskozásoknak irányul szolgáló magy. kir. cancellariai tervezetben a gr. Eszterházy püspök által nagylelküleg fentartott, de meg nem alapittathatott, egri gymnasiumra vonatkozólag az állott, hogy Egerben vagy a pilis-pásztói apátság javait birtokló Cisterciek, vagy a Kegyesrendiek fognak tanítani, vagy pedig úgy intézteinek el az ügyek, miként a főpásztor jónak látja.3)

') Schematismus Cleri Archi-Dioecesis Agriensis, ad Annum 1865. p. 72.

') Kudera Solitudinis Beatae Mariae Virginia de Pásztó, sive Brevis descriptio Monasterii de Pásztó etc. Kézirat a cisterci szerzet egri conventjének levéltárában.

*) In piano per Cancellariam pro toto regno Hungáriáé elaborato , haec ego lcgi: Agriae tradent scholas PP. Cistercienses in

bonis Pilisiensis et Pásztóiensis Abbatiae existentes, vei PP. Piaristáé, aut prout Ordinario videbitur. — Documenta literis consignata, per-