Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
7 Boldogságos Szűz egyéb buzgó tisztelői nyilvános testvérületének ága, felsőbb tekintély által is megerősittetnék s nyilvánosabb jellemmel fdlruháztatnék. Az ezt kérelmező jelentés folytán a Jézustársulatabeliek általános főnöksége még ugyanez iskolaév második felében helyben hagyta s a romai testvértiletbe kebelezte ezen társulatot, mely évi főtinnepeül választván Sarlós Boldogasszony napját, teljes fénynyel 1695-ki jul. 2-kán tartá első ünnepélyes isteni tiszteletét, délután pedig nyilvános gyülekezetben mint társulat szervezkedék, Főigazgatóül — Rector — nyervén magát a főpásztort, Fenesy György püspököt, ki szíveskedett önkényt ajánlkozni e tisztre, melyet később utódai is elvállalának. Ezen ájtatos társulat tagjainak száma mindinkább növekedett, száz-, majd kétszázra is emelkedett, s a testvértilet főpásztori kegyes ápolás- és a buzgó Jézustársulatabeli atyák vezetése mellett folyton hatályos és sükeres eszközül szolgált a tanuló ifjúság vallás-erkölcsi érzületének élesztésére, ápolására, s igazi katholikus jellemének föntartására s megőrzésére. Ha mondjuk, hogy Eger egykor tősgyökeres katholikus város volt, nem mondunk vele semmi különöset; mert hiszen a boldogtalan XVI. század előtti iidökben a magyar szent korona keresztje e honban majdnem csupa katholikus városok fölött ragyogott. De bátran hozzá tehetjük hogy Eger kathol. jellemének dicsőn meg is felelt. Hitéletének ktil- és belterjéről fényes tanúságot tesznek terjedelméhez s népességéhez képest nagyszámú templomai, számra 11, melyek fölött, mint ékes királyné, ott trónolt a várban a püspöki székes-templom, sz. János apóst. és evang. temploma; továbbá e templomokhoz épített vagy külön álló 15 kisebb nagyobb kápolnái, 32—48, részben a buzgó hívek által alapított Altáriái, melyek valamint egyrészt a vallásos érzület kifolyásai valának, úgy másrészt ennek folytonos élesztésére és ápolására szolgáltak. Hogy a XVI. század rettentő viharai Egerben a kathol. hitéletet s annak mindezen emlékeit földulták, fölösleges ismételnünk; de azt már érintenünk kell, hogy ezen egykori virágzó állapotok visszaidézésére valának irányozva, a török járomtóli menekülés után ,Eger főpásztorainak törekvései. Ezt célozá Fenesy püspök, midőn legelső látogatása alkalmával az isteni tisztelet s hitoktatás rendjét megállapitá; erre törekvének az Egerbe újra beköltözött egyházi férfiak és szerzetes testületek, apostoli buzgalom tekintetében nem utolsó helyet foglalván el köztük a Jézustársulatabeli atyák. A török iga alól felszabadult Eger lakói már nem valának úgy mint egykor tiszta kathol. magyarnép, hanem, a török által megtűrt, de megfogyott öslakókon s az itt maradt törökségen kívül, nagyrészben máshonnan bevándorlott különféle vallásu és nemzetiségű népből állottak. Ily közönség előtt kezdék a buzgó atyák hirdetni az evangéliumot, ily családok gyermekeinek oktatását nyerék osztályrészül. Mily sükerrel működtek mindjárt kezdetben, szóljanak a fentartott adatok. Vegyük példáúl az 1595-ki évet; ennek folytában öt felszentelt Jezsuita atya működött Egerben, s azon kívül, hogy ők oktaták, vezeték a gymnasiumi növendékséget, az Oltáriszentséghez templomjokban járult hivek száma 11,565, az izlam s más vallásokról a katholika egyház kebelébe nálok visszatértek száma pedig 109 volt; és az 1697-ikit, melynek folytában az áldozók száma 19,692, a megtérteké pedig 87 volt. A munkaerőhöz képest e valóban nagyszerű működést nagyban akadályozók az ideiglenes helyiségek szűk korlátái; kívánatos vala tehát, hogy ezek mielőbb kibővittessenek. Azért mihelyt a rendház birtokai kellőleg rendeztethettek, s jövedelmezőkké lőnek, szerzetfőnöki meghagyás következtében elkészíttetett tüstént, — már 1699-ben — az építendő collegium és templom terve, s úgy állapittatott meg, hogy a rendház álljon oly kétemeletes épületből, mely három szárnyával, és az ezeket befogó templommal egy teljes négyszögöt képezzen; legyen pedig a nyugati szárny hossza 32°, az éjszakié 36°, a keletié 19° s az ezeket egybefoglaló két tornyos templom külhossza az előcsarnokkal 25°, szélessége pedig 13°, s legyen ellátva jobbra balra a szentély mellett földszint és a collegium első emeletével egymagasságban 7° hosszú s 2° széles négy mellékteremmel, melyek sekrestye- és ora- toriumokúl használtathassanak; a collegium második emeletének magasságában pedig a szentély hátsó végpontjától a tornyokig terjedő 18° hosszú s 2Y széles mellék karzattal, s az épitmény az elég térés telken úgy állittassék föl, hogy a templom és collegium homlokzata előtt maradjon egy 10° széles és 50° hosszú szabad tér, mely kőfallal elválasztva az előtte elvonuló utcától annak színvonalánál öt lábnyival magasabbra emeltessék. Kész lévén a terv, még ugyanez évben végrehajtatott a nyugatr ól keletre tetemes lejtősségű építési tér kiegyengettetése is. Azonban mialatt így az ideiglenes állapotok véglegesekbe kezdének átmenni, ez évi március havának 5-én átment Fenesy György püspök is, a Jezsuiták rendháza és gymnasiumának első atyai támasza, az örökkévalóságba, hogy ott elvegye szép tetteinek jutalmát. De még ugyanez évben kineveztetett utódaúl, s jött, hogy bajaiból némileg már kiépült fővárosában foglalja el püspöki székét — Telekessy István.
