Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864

áldozataival kortársait s a legkésőbbi nemzedékeket örök hálára kötelezte. Ö, hogy egyéb nagy tetteit mellőzzük, miután Győrött, Kőszegen, Budán, Esztergomban, Pécsett a Jézustársulatabeli atyák számára rendházakat és iskolákat, Győrött, Budán és Lőcsén a magyar ifjúság számára tápintézeteket, Budán és Trencsénben papnöveldéket ; továbbá zárdákat s templomokat Vasvárott a Dömések-, Sümeghen és Esztergomban a sz. Ferenciek-, Budán a Kapucinusok-, Egerben a Serviták-, Ovárott a paulai sz. Ferenciek-, Illován a Trinitariusok számára nagyszerű költekezéssel építtetett és alapított, hét más zárdát pedig részint helyreállított, részint fenállásukat biztositó alappal ellátott, tekintve Eger szenvedéseit, melynek kerületében, Széchényben, született, s szomszédságában, Gyöngyösön, nevelkedett, az országnak, melynek áldornagya, javára, Istennek, kitől mindent vett, dicsőségére s a hívek lelki üdvének előmozdítására, már 1689-ben elhatározá, hogy Egerben a Jézustársulatabeli atyák rendházát elégséges és biztos alappal látja el s e célra a Bold. Szűzről nevezett szepes-schavniki apátság javait tűzte ki.

Ezen apátság egykor a cisterci rendé volt, miként a nagy Pázmány alatt 1629. tartott zsinati határozatok második függelékében emlittetik. Alapittatott 1222-ben, s virágzó állapotban fenállott a mohácsi vésziglen. A következő időkben, midőn I. Ferdinand király és Szapolay János erdélyi vajda és szepesi gróf a magyar trón birtokáért harcolának, akadály nélkül terjedett a Protestantismus Szepesben is, s követői egyéb erőszakoskodásaik között a schavniki apátság szerzeteseit is szerteüzték. A szerzet utolsó apátja, Kosen Mihály, elsőben 1530-ban Szapolyai által kényszeríttetett a zárda birtokának egy részét Lőcse városának csekély összegért zálogba adni; nem sokára pedig, mivel I. Ferdinand híve volt, a még fenmaradt birtokoktól is teljesen megfosztatott, melyeket aztán Szapolyai Laszki Jeromosnak adományozott, kinek pazarló üa, Albert, azokat utóbb Thurzó Szaniszlónak adta zálogba. A Thurzóktól Pyxendorfi Rueber János báróhoz, majd a Tökölyiek kezébe jutottak, s végre 1674-ben Tökölyi Zsigmond fölségsértése következtében a királyi íiseusra szállottak '). — Ezen apátság birtokaiért Széchényi György herceg-primás-érsek I. Leopold császár- és királynak a hadviselési költségek födözésére lefizette a 60,000 frtot, mely összeg fejében azokat a Tökölyiek bírták, s királyi adományozás által az apátság címét és javait oly joggal ny erte meg, hogy azokat örökösei és hagyományosaira is átruházhassa. Ezen apátság javaival ajándékozta meg a nagy érsek a Jézustársulatabeliek egri rendházát, s az alapító-oklevelet számukra kiadta még ugyanazon 1689-ik évben; de az alapítási tény végrehajtása s az alapítványi javaknak tettleges birtokbavétele csak 1695-ben következett be. Ugyanez évben, melynek folyamán Fenesy püspök a püspökség egri birtokaira nézve a várossal kiegyezett, s a városi plébános és elemi oskolák jövedelmeit meghatározta, ugyanő, tekintve azon hasznos szolgálatokat és fáradalmakat, melyekkel a Jézustársulatabeliek Egerben magokat hét éven át kitüntették, mint Eger földesura, megerősítette a társulatot is mindazon ingatlan javak, kül- és beltelkek birtokában, melyeket nekik egykor Fischer Mihály szepesi kincstári kormányzó átadott, s azokat minden polgári és szolgai terhektől mentesekül nyilvánította.

Az anyagi alapnak ily módon rendeztetése s megszilárdulása a szellemiekben örvendetes haladást és emelkedést vont maga után, s a gymnasium és az azt vezető testület dolgainak igen szép fejlődését, hatáskörének szélesbülését eredményezé. 1697-ben az eddigi négy osztályhoz járult az ötödik — poesis, 1698-ban pedig a hatodik rhetorica, s igy kiegészítve lön az akkori rendszerhez képest az egri nagy gymnasium.

Ez év azonban a tanintézetnek egyéb említésre méltókat is hozott. Míg tudniilik eddigien a hitoktatás általán egyszerűbb, hogy úgy mondjuk, elemi alakban folyt, ez évben kezdetet vönek az ünnepélyesebb alakú s latin nyelven tartott exhortatiók — hitszónoklatok, — a tanuló itjuság első ünnepi hitszónokáúl rendeltetvén Nemso- vay László — s első vasárnapi szönokáúl Hauer István tanárok.

Ugyanez évben vette kezdetét a tanuló ifjúság „Sarlós Boldogasszony“röl címzett ájtatos társulata is — Sodalitas Mariana. Nehány jó lelkű tanuló mindjárt az év kezdetén Nemsovay László tanár és hitszónok vezetése mellett egyesült azon célra, kogy magokat a Boldogságos Szűz Mária különös ótalma alá helyezvén, sz. pártfogójuk buzgóbb tisztelete, az ifjú kort kiválólag ékesítő erények, öntagadás, jópéldaadás, az erejűktől kitelhető jótékonyság gyakorlása s a szentségek gyakoribb vétele által magok és társaik számára leesdjék azon kegyelmeket, melyek által végcéljokat bizonyosabban elérhessék. Az önkénytes tagok száma azonban csakhamar annyira megszaporodott, hogy, mielőtt az év eltelnék, alkalmasnak és kívánatosnak tűnt föl, vajha e társulatka, mint a *)

*) Analecta Scepusii, P. III. collegit Carolus Wagner.