Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1860
L Préférez dans l'enseig nement les méthodes generales, attachez-vous ä les presenter de la maniere la plus simple et vous verrez en mérne temps qu’elles sont toujours les plus faciles. Laplace. Kcoles normal. Tom. IV. p. 49. A mennyiségtan a komoly tudományok első sorában foglal helyet. A régiek igazságainak szembetűnő alapossága s bebizonyításainak pontossága miatt kitiiuőleg tudománynak, vagy tudományos tanításnak (páítgoiq, ua- ihyiarurj) nevezték. Úgy tekintették azt t. L, mint alap- s egyéb tudományokra előkészítő tudományt; sőt Plátó hallgatói körében senkit meg nem szenvedett, ki a mér tanban járatlan volt; valamint Xenokrat.es is visszautasította mindazokat, kik mennyiségtani előismeretekkel nem bírtak, *) A mennyiségtan a mennyiségek meghatározását, fölszámitását s kimérését, azok összehasonlítását, kölcsönös viszonyát, értékét s összefüggését, s az ismeretleneknek az ismertekbőli feltalálását tanítja. A mennyiségtan legátalánosabb s legszokottabb felosztása: tisztára vagyis elvontra, és alkalmazottra, melyektől némelyek még a vegyest különböztetik meg, melyben t. i. nem egyedül mennyiségtani elvek fordáinak elő. A tiszta mennyiségtan fő részei a számtan és a mértan; az alkalmazottnak körébe pedig több egyes tudományok tartoznak, melyek erömütaniakra, fénytaniakra és csillagászatiakra oszthatók. A mennyiségtan több más tudományokkal, kiváltképen a bölcsészetiéi és természettannal igen szoros összeköttetésben áll; mely utóbbi tudomány annak segélye nélkül el sem lehet. S már ebből is eléggé kitetszik ezen tudomány hasznosvolta, mely azonban még szembetűnőbb annak az emberi ismeret és ipar ezerféle tárgyaira s magának a polgári életnek foglalatosságaira való alkalmazásából. Ehhez járói a mennyiségtan gyökeres megtanulásának az elme kifejlődésére a ügyelem és gondolkodás fölébresztésére s erősítésére, és a léleknek az értelmességhez, rendhez és pontossághoz szoktatására nagy és jótékony befolyása. A tiszta mennyiségtan -—különösen a mértan— legfontosabb része a Háromszögtan (Trigonometria), mely a háromszög némely ismert részeiből a többi ismeretleneket kiszámítani tanitja. Tulajdonkép nem egyéb az, mint a háromszögekre alkalmazott számtan, melynek segélyével a legnehezebb mérések eszközölhetők, s eredményeiben sokkal nagyobb pontosságot és meghatározottságot nyújt, mint milyet a közönséges földmérés által nyerhetni. Ezen tudomány alkalmazását nehány példában óhajtottam kimutatni, és felsőbb osztályú hallgatóimnak szünidői szabad óráikra alkalmas tárgyat hasznos időtöltésre szolgáltatni. A példák a síkháromszögtan szabályai szerént vágynak; mert a gömbháromszögtan tanítása nem parancsolva, csak ajánlva van ; de a mértan ezen szebb részének tárgyalása a gymnasiumokban hetenkénti három óra mellett majdnem lehetetlen. Továbbá nehány példát ide függesztettem a betíiszámtanból is, és ezen célra oly feladatokat igyekeztem kiszemelni, melyek a gyakorlati életre is nagy fontosságúak. — Végre a mennyiségtan alkalmazását is a természettanban néhány legegyszerűbb példában kívántam előterjeszteni. *) Plato a törvényekről 18. párbeszédében igy ír : ,,V/aOttuár vív óéov av tttj ró r)t uty/6xóv rt xai 7t(totrov ftfj/SXuóv avtvív.1* A köztársaságról 7. párbeszédében pedig így: ,,0<or rovto ró xotváv, w rräöat 7ln o vyp (iirra i t iyyai rt xai ó távolai xai tTTÍŐxqftai ó xai rtavxi tv X(IMTo f v aváyxtj itavíxávtív . . . . ro tv tt xai rá óvó v.ai rá Tfjía fir(tyttjvéiöxHv. yfiyo) ót avró öv tv xtiya/.aiii) áotOnoy rt xai XoyiOfióv.“ — A későbbi írók közöl Volt így értekezik : „Cum adeo inter fines, qui per stúdium Matheseos intendi possunt, emineat perfects intellectus, quae consistit in habitu rectum faciendi facultatum cognoscendi usum in veritate cognoscenda, huné finem intendere de- b6nt, quotquot ad certam cognitionem in quocunque genere cognoseibilium adspirant, sívé philosophari voluerint, sívé Tbeologiae , Juris- prudentiae ae Medicináé operám navare decreverint.“ Elem. Math. univ. Tom. V. de studio Math, recte inst. C. 2.----- ----— 1
