Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858

IV.

A kihűlés, miként már fönebb emlitém, bár folytonos volt, nem működött egyenlően sem a föld magvára és az ezt fededező első burkonyra, sem a még létező gőzkörre. Lássak már most ennek következményeit, és ezekből magát az állítást bebizonyulva.

Az egyenlőtlen kihűlés, összeműködve a föld elzárt bel-izzományával az uj kérgen repedéseket és szakadásokat idézett elő. S míg ezeken át egy helyen a forró tömeg kissebb nagyobb mennyiségben felhatolt, máshol rétegdarabok választattak el a föld magvától, s halmozódtak egymásra; majd más nyilatok uj. gyöngébb képletekkel töltettek be, melyeknek egy némely része aztán az izzó anyaggal jött összeköttetésbe.

Ez észletek két fontos tárgyra tesznek benőnket figyelmesekké :

Először, e szakadások, nyílások, egyenetlen kitöltése az izzomány fölnyomulása, összehalmo- zódás, és más, ez alkalomból eredt körülmények első kezdetleges alapokat a földfelület egyenlőtlenségének.

Másodszor, az utóbb említettem körülmény miként az ekkor alakult rétegek egy része néhol a föld izzó magvával jött összeköttetésbe, nem kevéssé harcol azon vélelem mellett, hogy a tűzhányók a föld gyomrával vannak érintkezésben.

Ha már most fölteszszük, hogy az első kéreg annyira megszilárdulhatott, miként a földmagvának hőfoka reá oldólag nem működhetett: tagadhatatlanul bizonyos, hogy a kihűlésnek, mely amazon repedéseket idézett elő, nagyon egyenlőtlennek, de azért gyorsnak kellett lennie.

De e földforradalmak még más tünemények magyarázatára is vezetnek bennünket.

Ugyanis ezek voltak főokai annak, hogy a képződmények nem települhettek rendszeresen, egyes ásványfajok nem fejlődhettek ki, és nőm jegecülhettek teljesen; nagvobbszerü szakadások okozta egymás- rai erőszakos halmazatok, ezekből származott keverések világos okát adják annak: miért találtatnak kisebb fajsúlyú ásványfajok nagyobb fajsúlyú kőzetekben mint keverék és viszont? Megfejtik továbbá: miért találtatnak az ős hegységekben fém, — és ércmenetek; miért van — egyszerű például hozva föl, — a maglacsoportulatoknak (Granitgesteine) majd szemcsés majd palás, majd ismét pctyleszerü (porphyrartig) vagy tömörföldes szerkezetük sat.

— 10 —

Midőn ekként a gőzkör súlyosabb alkrészeit folytonos települések következtében nagy részben elveszté, az újabb képződmények — most már többnyire sűrű cseppfolyalakuak — a szilárd és eléggé kihűlt rétegen többé oldhőfokra nem találván az ezen létező mélyedésekben összegyűltek, ésképezékaz ős tengert.

Hogy azonban ez őstenger sokkal nagyobb hőfokkal birt a jelenleginél, nem szükség mondanom ; mi okból nem csak egyedül a viz, de sok más ásványfaj alkrészeit is tartalmazta.

Ez anyagok lerakodás utján ismét ujrétegeket alkottak, melyeket a földisme neptuni képleteknek nevez.

Most tehát a föld idomulására három erő működött, úgymint: a belsőbb kérgek folytonos szilár— dulása, a légkörnek most már csekélyebb mennyiségű merev képletei és a fontosabb neptuni képződmények.

De ime egy uj elem, a viz, lépett elő, örök hatalmas ellene a már létezett másiknak a tűznek.

E két ellem közötti harc tehát kezdetét vette; eléálltak a nagyszerű forradalmak, melyek a föld fejlődésének történetében oly nagy szerepet játszottak, és annak egy fontos korszakát képezik.