Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
De nemcsak a tenger, egyes folyamok is idéznek elő hasonló fövényrétegeket, különösen a Rajna ily szerű kiáradásai nevezetes károkat tettek. A ltí-ik században Rheinau városát, a i7-dikbcn Wiesdorf falu egy részét teremtették el iszaphullámai. Bár tőlünk alig észrevehető, és mintegy hihetlennek látszik, majdnem fölszá-mithallanul tömérdek a mennyisége azon szilárd anyagoknak, miket a föld összes vizei részint vegyi, részint erőműi utón forgásban tartanak. Mily s menyi változásokat okozott c körülmény a föld felületén, mily befolyással volt annak átalakítására? a fennebb röviden összevontakból könnyen elképzelhető, valamint az is, hogy annyi évezred óta hány különböző üledék-kőzet települt a vízből egymásra. Így működik a viz cseppfolyalakjában. Most lássuk az eredményeket, melyeket szilárd állapotában eszközöl. A viz a hideg fokainak behatása következtében merev testté alakulván, mint hó, jég, jéghegy, jégtömeg, jégtenger sat. a földfeliileí átalakításában, mint tényező, szinte lényeges részt vészén. Az örök hóval fedett hegyláncokon a hó a meleg évszakokban csak kevéssé és lassan olvad. Ez olvadása közben saját súlya által összenyomat ván, nagyobb, szilárdabb tömegbe go molyul, mely azután hömpöly (Gerölle) szerkezeténél fogva a hegylejlőkön a völgyekbe egymásra rohan, itt kevés víztartalma újra megfagy, mi által roppant jégtömeggé (Gletscher) alakul. Részint eredetileg nyert és a sulytörvények szerint mindig növekvő sebesség, részint annak következtében, hogy alsó széleiket a nap folytonosan olvasztja, s igy a hátsó tömegek annál akadálytalanabbal nyomulhatnak előre — e jéghegyek gyakorta a csendes falvakig lerohannak, s azokat vészes halmazaikkal elborítják. Olvadó jéghegyek sok nagyobb folyó eredetét képezik. Némelyek roppant terjedelműek; vannak 1 — 2 mérfóldnyi hos/úak, '/2 mértföldnyi szélesek, s 6 — 800 lábnyi vastagságúak. Ezek az általuk boritolt területekre rombolólag műkődnek, azok felső rétegeit szertezuzzák, sőt gyakorta utjokban nagy kőzetrészeket ragadnak magukkal. Da legtöbb szilárd részt a jéghegyekből eredt folyók hordanak szét, s azokat a fönebb előadott működések szerint a rónákon telepitik le. A táj-rnérsékváltozatok ily jéghegyekre lényeges befolyással vannak. Némelyek megkiseb- bölnek, mások jobban kiterjednek. Egy helyen egészen elenyésznek, máson, hol addig nyomaik sem voltak, egyszerre elétíinnek. Az 1818—dilti hidegcsös időszak a jéghegyekben sok változatokat idézett elő. Működésük,kiterjedésüknél fogva, legnagyobb a sarkaknál, különösen az éjszakinál. Az itteniek a tengerbe messze bevonulnak, sokszor roppant magaságra tornyosulnak, sőt gyakorta a nagy tömegtől részenként elválva, az úszó jéghegyeket képezik, melyek az áradatoktól messze ragadtatva, a hajózásnak uagy akadályára vannak. Valamint az ily jéghegyek, úgy a tengerek kiterjedt jéglapja a partokon nagy rombolásokat visznek véghez. Vannak jéghegyek, főleg Amerika északi részén, melyek roppant mennyiségű homokot, agyagot, fövényt tartalmaznak. A viz, mely a melegebb évszakokban a kőzetek likacsain át azok zömébe hat, télen fagy következtében mint jég kiterjedvén, azok szerkezete- és területében nem csekély átalakításokat, eszközöl. E körülmény magyarázza meg azon tüneményt, hogy némely hegyek idővel mind kiterjedésük, mind magasságukban változnak. VIII. De nem csak a tűz, azután a viz,de azonkívül a szervült testek is, mind élő, mind különösen holt állapotukban, foként a földtörténet mostankorában, mint az ujabbi képletek hatalmas tényezői tűnnek föl. — 21 —
