Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858

f Mellőzzük itt terjedelmesebben tárgyalni a téritők közt buján tenyésző növényzet azon vegy- inüködését, miszerint a földből sok könnyebb ásványt, minők például a mészeny, vaséleg; a savakat sat. mint tápanyagot magához vesz egy részt, mig másrészt némelyeket ismét elbocsájt, miből az következik, hogy egyes földrétegek némi tekintetben átalakulnak; valamint azon körülményt, miszerint a szervélet az állal, hogy a kőzeteket elborítva, azokat a külerők behatásától) s igy a korábbi elmállástól megóvja; itt csak a fonto­sabb képződési menetek fognak emlittetni. Növény képletek közt fontos szerepet játszik a Turfa: (Torfmoor), földdé inállott növény­telep, mely leginkább a fótalj (sphagnum) számos fajaiból képződik. Sok helyen messzeterjedő területeket foglal el, többnyire lapályokon, de találtatik olykor magas rónákon is. Vastagsága néhol 50 lábat is meg­halad. E képlet a vizet nem könnyen bocsátja el magától, miért is gyors clmállás, és igy folytonos képző­dések tere. A korán elhalt növényzetfölött csakhamar egy új szervület teríti el fris zöld leplét. Rajta nemcsak alacsonyabbszerü, de helylyel közzel fontosabb növények is, mint például a cyprusfélék, szemlélhetők. Alsóbb vizenyős rétegei megbámulnák, s a földes alkatú állománynyá válnak. Találtatnak benne gyakorta vastagabb fatörzsek, állati, s néha embercsontok, sőt nem ritkán kézmüi tárgyak sat. korhadó állapotban. Nevezetes turfaképletek: a virginiai, mely Lyell szerint 70—80 ang. mfdnyi területet foglal el. Vannak benne nagy, ágasbogas törzsek, s mintegy középtáját terjedelmes tó foglalja el. Friesland, Német­alföld északkeleti tartományának földje nagyrészt turfaképletből áll. Ebből kiásott fegyverek, érmek, sat. több mint 2000 évi fönállását tanúsítják; sőt a benne talált ősállati maradványok még előbbi időkre utalnak. Hazánk alföldjén több helyen van turfa, az úgy nevezett gyeptőzeg, mely holalkalkalmas termő­földet nem ád, mint gazdaságos tüzelőszer használtatik fel, bár óhajtandó volna, hogy e tekintetben főként fa-szegény vidéken, s iparban is előnye és célszerűsége nagyobb figyelemre méltatnék! Ezekhez sorolandók még azon turfanemü képletek melyek különösen az európai partokat, főként Angol- és Franciaországban ellepik. Ezek többnyire vizhozla nagyobb törzsek, gyökerek, s levélhalma­zokból állanak régiebb turfaanyaggal keverve, márga, homok, vagy agyaggal födve; ezek a tengerekbe gyakran messze benyomulnak. Turfát képeznek még elmállott moszatok tobozok, s egyéb tengeri növények. Nagyszerű turfatelepek léteznek oly helyeken, hol egykor erdők álltak. A 17-dik században Angolhonban a vihar egy terjedelmes erdőt rombolt össze, s helyén mintegy 50 évvel később turfaréteget találtak. Főleg Schweicban és Némelalföldön számos helyeket sutákat, melyek a Romaiak idejében földirati nevezetességgel bírtak, most turfa temet. A tengerek partjain képződött turfatelepeknek nem kevés anyagot szolgáltatnak még azon nö­vényleslek, melyeket a viz egyik világrésztől, vagy szigettől a másikig hord, s melyek uszadékfa (Treib­holz) név alatt ismeretesek. Nem csekélyebb fontosságúak azon földképletek, melyek egyedül állati részekből állanak. Ezek közt legnevezetesb: a bárány szigetek (Koralleninsel) képződése. Ily szigetek leginkább a forró égöv alatt, a tengerek mélyében, olykor a partok közelében jőnek létre. Sokan a természettudósok közöl úgy véle­kedtek e szigetek keletkezéséről, hogy a tenger alatti tűzhányók tölcséreire burányok rakodnak, s ezek aztán e lerakodás következtében, a tengerekből kiemelkednek. Azonban Chamisso Adalbert, jeles német költő s természettudós, munkájában (Beschreibung einer Reise urn die Welt. Leipzig. 1829 } hol e természettüneményt bőven s igen szépen tárgyalja, a fön- nebbi nézetet megcáfolja. Szerinte e szigetek a burányok milliónak egymásrai településéből alakulnak. Ha e telep oly magasságot ért, hogy apály alkalmával a tenger szintjéről kiemelkedik, a burányok meg­szűnnek települni, s ezentúl csigahéjak, koráldarabok, vagy későbben uszadék növényekből álló rakozatok — 22 —

Next

/
Thumbnails
Contents