Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
f Mellőzzük itt terjedelmesebben tárgyalni a téritők közt buján tenyésző növényzet azon vegy- inüködését, miszerint a földből sok könnyebb ásványt, minők például a mészeny, vaséleg; a savakat sat. mint tápanyagot magához vesz egy részt, mig másrészt némelyeket ismét elbocsájt, miből az következik, hogy egyes földrétegek némi tekintetben átalakulnak; valamint azon körülményt, miszerint a szervélet az állal, hogy a kőzeteket elborítva, azokat a külerők behatásától) s igy a korábbi elmállástól megóvja; itt csak a fontosabb képződési menetek fognak emlittetni. Növény képletek közt fontos szerepet játszik a Turfa: (Torfmoor), földdé inállott növénytelep, mely leginkább a fótalj (sphagnum) számos fajaiból képződik. Sok helyen messzeterjedő területeket foglal el, többnyire lapályokon, de találtatik olykor magas rónákon is. Vastagsága néhol 50 lábat is meghalad. E képlet a vizet nem könnyen bocsátja el magától, miért is gyors clmállás, és igy folytonos képződések tere. A korán elhalt növényzetfölött csakhamar egy új szervület teríti el fris zöld leplét. Rajta nemcsak alacsonyabbszerü, de helylyel közzel fontosabb növények is, mint például a cyprusfélék, szemlélhetők. Alsóbb vizenyős rétegei megbámulnák, s a földes alkatú állománynyá válnak. Találtatnak benne gyakorta vastagabb fatörzsek, állati, s néha embercsontok, sőt nem ritkán kézmüi tárgyak sat. korhadó állapotban. Nevezetes turfaképletek: a virginiai, mely Lyell szerint 70—80 ang. mfdnyi területet foglal el. Vannak benne nagy, ágasbogas törzsek, s mintegy középtáját terjedelmes tó foglalja el. Friesland, Németalföld északkeleti tartományának földje nagyrészt turfaképletből áll. Ebből kiásott fegyverek, érmek, sat. több mint 2000 évi fönállását tanúsítják; sőt a benne talált ősállati maradványok még előbbi időkre utalnak. Hazánk alföldjén több helyen van turfa, az úgy nevezett gyeptőzeg, mely holalkalkalmas termőföldet nem ád, mint gazdaságos tüzelőszer használtatik fel, bár óhajtandó volna, hogy e tekintetben főként fa-szegény vidéken, s iparban is előnye és célszerűsége nagyobb figyelemre méltatnék! Ezekhez sorolandók még azon turfanemü képletek melyek különösen az európai partokat, főként Angol- és Franciaországban ellepik. Ezek többnyire vizhozla nagyobb törzsek, gyökerek, s levélhalmazokból állanak régiebb turfaanyaggal keverve, márga, homok, vagy agyaggal födve; ezek a tengerekbe gyakran messze benyomulnak. Turfát képeznek még elmállott moszatok tobozok, s egyéb tengeri növények. Nagyszerű turfatelepek léteznek oly helyeken, hol egykor erdők álltak. A 17-dik században Angolhonban a vihar egy terjedelmes erdőt rombolt össze, s helyén mintegy 50 évvel később turfaréteget találtak. Főleg Schweicban és Némelalföldön számos helyeket sutákat, melyek a Romaiak idejében földirati nevezetességgel bírtak, most turfa temet. A tengerek partjain képződött turfatelepeknek nem kevés anyagot szolgáltatnak még azon növényleslek, melyeket a viz egyik világrésztől, vagy szigettől a másikig hord, s melyek uszadékfa (Treibholz) név alatt ismeretesek. Nem csekélyebb fontosságúak azon földképletek, melyek egyedül állati részekből állanak. Ezek közt legnevezetesb: a bárány szigetek (Koralleninsel) képződése. Ily szigetek leginkább a forró égöv alatt, a tengerek mélyében, olykor a partok közelében jőnek létre. Sokan a természettudósok közöl úgy vélekedtek e szigetek keletkezéséről, hogy a tenger alatti tűzhányók tölcséreire burányok rakodnak, s ezek aztán e lerakodás következtében, a tengerekből kiemelkednek. Azonban Chamisso Adalbert, jeles német költő s természettudós, munkájában (Beschreibung einer Reise urn die Welt. Leipzig. 1829 } hol e természettüneményt bőven s igen szépen tárgyalja, a fön- nebbi nézetet megcáfolja. Szerinte e szigetek a burányok milliónak egymásrai településéből alakulnak. Ha e telep oly magasságot ért, hogy apály alkalmával a tenger szintjéről kiemelkedik, a burányok megszűnnek települni, s ezentúl csigahéjak, koráldarabok, vagy későbben uszadék növényekből álló rakozatok — 22 —
