Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
16 A vulkán kitörését, és a földingásokat rendesen álgyu vagy mennydörgéshez hasonló, vagy tompa recsegőhangu földalatti moraj kiséri, mely néha éles hasitó, tisztán csengővé válik, mintha a föld belsejében nagy tömegű üveg töretnék össze. E moraj a lázkodást majd megelőzi, majd azzal együttes, olykor azonban minden következmény nélkül megszűnik, minőket Humboldt a mexikói magaslatokon Guanaxuato közelében tapasztalt 1 757. Hasonló földrengés nélküli morajokat vizsgált Partsch 1522. Meleda dalmát szigeten, melyek némely éjen át százszor, sőt többször ismétlődtek. A rio- bambai földingás, bár a földtörténelem egyik legborzasztóbb tüneménye volt, minden moraj nélkül ment végbe. A földrengés egyébiránt nem csak szárazon tesz rombolásokat, de hatalmas ereje még a tengereket is fölzavarja medreikben. A Vesuv kitörését mindig a tenger visszanyomulása előzi meg, miközben egy részt tengeri állatok egész seregétől elözönlött part lesz szabaddá, más oldalt a roppant hullámok tengeri jármüveket tesznek semmivé, s egy időre kikötőket, sokszor nagyobb tájakat temetnek el. Így pusztittatott el 1854. december 23-ikán a simodai kikötőben egy nagyobb orosz fregát. A tenger e hatalmas visszanyomulása oly sebességgel történik, hogy például a most emlitettem hullámzat, a mint a simodai kikötőben kezdetét vette, 12 óra, és néhány perc múlva már San-Franciscónál, tehát mintegy 4800 angol mérföldnyi távolban, dühöngött. Földrengések következtében gyakorta több mérföldnyi hoszu, és többszáz ölnyi szélességű földnyilatok származnak. Mily eredményeket szült e természeti tünemény a földtörténelem fennebb eléadott korszakában? a mondottakból láthattuk. A földrengésnek azonban a földfelület átalakításában az újabb korban sem csekély a szerepe. 1756. év táján egy erős földrengés következtében emelkedtek ki Arracan partjai, szigeteivel. A legújabb időkben pedig Chili partjai hasonló tünemény által mintegy 5 — 9 lábnyi magasságra nyomultak föl* A vulkán működését megkezdvén tölcsérében a lava erős zajjal emelkedik föl, s mig egy része tüzoszlop alakjában a magasba tart, más része mindjárt a nyilat szájánál a hegy gerincein tüzszalagokat képezve foly le. Gyakran a nyílás száját szétrepeszti, s a hasadékokon is előtör. Az izzó lávát hamv-anyagok követik, ezt olykor kisérve, néha felváltva. E hamu-anyagok a széltől messze hordva, hamu-esőt képeznek, minő a tűzhányók működését vizsgálókat már sokszor meglepte A hamu-ömlés felrohanása a tölcsérekből gyakran napokig tart, és a tájat sötétséggel borítja el. E hamu többnyire a feltörő nagyobb mennyiségű vízgőzökkel egyesülve iszapot képez, mely a földre hullván, ott uj réteget alapít, és vastag kérgével nem ritkán nagy területeket borít el. Ily iszapréteg tüzliammg (Yulcanischer Tuff) nevet visel. Tűz hamvag borítá el Kr. u. 79 évvel Pompeji és Herculanurn virágzó városokat. Ez évben, Titus uralkodása alatt, volt a Vesuvnak történetileg ismert első kitörése, melyet ifjabb Plinius Tacitushoz irt leveleiben körülményesebben ir le, és melyet én rövid vázlatban ide igtatok: „A most nevezett időszak előtt még nem tudták az emberek, hogy a Vesuv tűzhányó; kitörésének a történetekben semmi nvoma sem volt. Ott állt a hegy, tetején egy, vad szőlőtökkel körülövezett tág, lapályos meder, melyben a rabszolga harc idejében Spartacus tízezer emberével tábort ütött. Kültere dúsan termő földekké volt alakítva ; tövénél emelkedének Pompéji és Herculanurn gyönyörű városok. A misenumi hajóhadak parancsnoka idősb Pliniusnak Akinek halála fölött rokona ifj. Plinius leveleiben kesereg) jelentett: miként a légbe» eoY különös, és roppant nagyságú felhő mutatkozik. A parancsnok tehát egy magaslatra, hág? bogy a tüneményt jobban szemlélhesse. Későbben, a felleg
