Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
32 ügyeik jól intézlessenek. Itt is amott is emberek boldogulása forog fönn, mely kicsinyben és nagyban egyaránt fontos lévén, fontos kétségkívül azok állása is. kikre annak eszközlése Istentől bízatott. Abban, ki sokak vezetésére hivatott, éh's és józan felfogás, érett Ítélet, higgadt mérsékeltség, igaz jóakarat, önzetlen szeretet, helyes tapintat, kifogyhatlan türelem, benső vallásosság s egyéb jó tulajdonok mellett, kiváló s alig nélkülözhető kellék a tapasztalás által edzettség is. mi nélkül fölöttébb nehéz a kormányaidat biztosan irányozni s kellőkép tartani. A boldogultnak élete második korszakában, mely pappá szenteltetésétöl apáttá választatásaig terjed, adott Isten elég alkalmat a tapasztalásra ; átvezette öt tűzön és vízen, hogy okulva s edzve álljon egykor elé a rávárakozott sokoldalú terhek elviselésére. Ám halljátok, kedvesim! mily változatos, mily göröngyös pályát kelle megfutnia, miként kelle, a mi állását illeti, majd emelkednie, majd alászállnia, míg végre az apáti fényes méltóság magaslatára jutott. Fölszenteltetése után 1809 — 12-ig Zircen volt ö, mint segéd a lelkiek és gazdászatiakban : 1813-ban Olaszfaluban mint lelkész; 1814—18 már a székes-fehérvári gymnasiumban működött, mint igazgató; innen Polányba rendeltetett lelkész és jószágkormányzónak; 1820—21 pedig a zirci perjeli fontos állomást töltő he; s miután szerzetének e kitűnő polcon szolgálaton tön, a következő két évben mint hitszónok hirdeté Isten igéjét Egerben, s hog-y kitűnő sükerrel, tanúságot tesznek itt még ma is azon élemedett személyek, kiknek egykor öt hallgatni alkalmuk volt; végre 1823-ban újólag lelkészi állomást foglalt el Berénden, hol öt a kövekező év elején az apátválasztás találta. Tudniillik 1823—ki december 23-kán elhunyt a cisterci szerzetnek akkori főnöke, boldog emlékű Dréta Antal, s midőn arról vala szó, ki foglalja el utána az apáti széket, a szerzet tagjai majdnem egyhangúlag a kitűnő műveltségi s tapasztalati készültséggel díszes Villaxot terjesztők fel a három választottnak élén a cs. k. Fölség elé, kérve, hogy öt adná szerzetes családjoknak atyául s kormányzóul. Hosszas, majdnem két évi várakozás után, mi alatt csak fényesebben tűnt ki, hogy a választó szerzetesek maguk között csakugyan a legméltóbb-, érdemesebb- és alkalmasabbnak adák bizodalmukat, a választásra ráüté végre a cs. k. Fölség a helyeslés pecsétjét, Villax 1826-ki jan. 20-kán a szerzetfőnöki állásra kineveztetett, s ugyanazon évi máj. 21-kén az apáti méltóság jelvényeivel feldí- szíttetvén, székébe igtattatott. S e nappal kezdődött életének harmadik, legfényesebb s mindnyájunkra nézve legfontosabb korszaka. A cisterci rendnek hazánkbeli családjára súlyos idők nehezedtek a f. század első két tizedében, sőt mondhatni, ittlétezésének közel hétszázados folyama, majdnem felében, a szakadatlanéi fonódó viszontagságok láncolata. A zirc-cisterci rendű monostor, melyet 1198-ban Imre magyar király alapított, három évszázadnál tovább fénylett már a Bakonyerdöség rengetegében, mint áldozatoltár, melyről az istenszeretet lángja s az ott vezeklő jámbor szerzetes atyák buzgó imáinak jó illatú füstje naponként emelkedett Isten trónja felé. Az 1526-ki mohácsi gyászesemény után oszlá Zirc is számos hasonló szentély szomorú sorsát, martalékul esve bitói- hadfiaknak, kik lakóit elűzvén, nagyszerű templomát fölégették, kolostorát feldúlták. így majdnem két évszázadon át feküdt gyászos romjaiban, míg végre a 17—ik század vége felé a lilienfeldi cisterci apátság a javadalmait terhelő elzálogo- sítási összeg letételével magához váltotta, majd — ügyeinek kezelését terhesnek találván — 1700-ban a Poroszsziléziában létezett heinrichaui apátságnak engedte át, melyhez fiókapátságként kapcsoltatván, önállóságát ugyan ez úttal sem nyerhette vissza; de romjaiból lassanként emelkedni kezdett; — ludnillik kolostora, bár kisebbszerű mérvben, 1730—ik körül újra felépíttetett, s 1745-ig pompás, úgy szólva nagyszerű templommal öregbedett. Ezentúl Zirc Heinrichauval egyesítve maradt a folyó század elejéiglen; míg végre Dréta Antal, pilis és pásztói cisterci apátnak sikerült Zircet is kettős apátságához csatolni, s igy a magyarhoni cistercieknek önállóságát kivíni és biztosítani. Ámde ez önállóság biztosítása tetemes áldozatokba került a zirc-cisterciek ezen uj törzsatyjának, áldozatokba, melyek a monostor erejét nagy mértékben túlhaladák; így történt, hogy igen tetemes anyagi terhek nehezedének Zircre. — De mi köze ezeknek a mai naphoz?.. Megmondom; e nyomasztó környűletek közt vette át a megboldogult a zirc-cisterci szerzet kormányzatát. Megmentett, de aggályosán sinlödö jegyes várt a szent szövetségre. S valljuk meg, hol anyagi erő nincs, nagy szellemi célok létesítésében csak nagy bölcseség lehet tanácsadó. Ha tehát vezérlett szerzete a közjóra elismert szolgálatokat tön és teszen maiglan, főrésze van benne a inegdicsö- iiltnek. O neki köszöni s fogja köszönni a zirci monostor anyagi körülményeinek jobbra fordultát, minek nem azért örülünk, nem azért magasztaljuk öt, mintha gazdagság és anyagi jólét volna eszményünk, bálványunk; hanem, részint mivel így bővebb alkalmunk van sokakkal jót tenni, kiktől Isten a földi javak adományát inegvoná, részint, mert inkább tehetségünkben áll a szép tudományok s művészetek emelésére, s mi födolog, Isten nagyobb dicsőítésére tenni és áldozni. Példát ada erre nekünk megboldogult apátunk, ki azon anyagi javakkal, melyeket szorgalma, ügyessége s okos számítása folytán jutalmul Istentől vett, a valódi szükségnél nem tagadva meg semmit, számtalan
