Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
33 ügyefogyott, szűkölködő, árva- és özvegynek törlötte könyeit, s ott, hol a szerzetnek s általa a nagy közönségnek java, vagy Isten nagyobb dicsősége s a szép tudományok érdeke kívánta, bökezüleg adott, áldozott, költött, adakozott. Messze vinne, de nem is lehetne mindazt elmondani, mi ide tartozik. Ezeknek nagy része csak az élet könyvében vagyon feljegyezve. Lehetetlen mégis említlenül hagynunk, hogy miután a szerzet birtokain hét uj telepet alapított, s azokat nagyszámú, célszerű építményekkel s egyéb szükséges beruházásokkal ellátta, onnét, hová sokat tön, mind több-több gyümölcsözést nyervén, nemcsak hogy Zircet nyomasztó terheitől megmentette; hanem táplált óhajtásának, a zirci kolostor tágasbításának életbeléptetését is megkezdhette. A nagyszerű terv 1841-ben vétetett munkába, s roppant évi kiadások mellett 1856-ban érte külső bevégeztetését. S ott áll most a nagy részt alapjából emelt pompás építmény, a tudomány díszes csarnokaival szivében, melyek az előbb birt, s a boldogult által is több ezer példánynyal nevelt könyv- és természetiek gyűjteményének már csak behelyezésére várakoznak. A folyton alkotó tevékenységet rendesen munkába vett müvének derekán, vagy épen tervezetei közt lepi meg az elháríthatlan vég. így maradt fönn Villax cselekvő szellemének is egyik nagy és legohajíottabb terve, mely kivivé legszebb koronáját teendette fel halhatatlan müveinek. Ott állott már teljes küldíszében, gyönyörű Ízlésű új tornyaival az apátsági templom; míg benne a tisztes, de a külsőnek meg nem felelő régiség keze és színe sötétlék. Nagy és fáradságos müve záradékául Isten házát ohajtá még fölékesíteni, annál fényesebben, minél felségesebb az Úr, kinek hajléka az. De miként Dávid, a sz. király, ö sem láthatá meg az Úr háza fényét. Azonban ne siessünk oly igen a véghez; hisz oly sok szép és nemes vonást mutat fel a boldogultnak élete, hogy lehetetlen azokat mellőzni. Tudnillik szerzetének nemcsak anyagi jólétét viselte ö gondos atyai szivén, hanem annak szellemi haladását, s emelkedését is. 0 maga— mint fájdalmasan emlegető— az egyházias szellemi haladásra fölöttébb ellenséges, mert egészen hadzajos korszakban növekedvén föl, annál buzgóbban ohajtá övéinek minden szépben, jóban gyarapodását; miért is szerzete növendékeinek neveltetését s ifjabb tagjainak ké- peztetését fögondjai közé számítván, míg egy részt azokat honn oly kezekre bízta, kik neki, az óhajtott sikert tekintve, legtöbb biztosítékot nyujtának, másokat tetemes anyagi áldozatokkal a birodalom jelesebb növeldéi-, s képző intézeteiben növelteté. Tanúi ennek a pesti középponti, s bécsi Pázmánynövelde, a sz. Ágostonról nevezett bécsi fensöbb papképzöintézet, ugyanott a nyelvészeti képezde és egyetem anyakönyvei, melyeknek lapjain számosb zirc-cisterciek nevei olvashatók. Ha ezeken fölül tekintetbe veszszük, hogy szerzete némely tanulni vágyó tagjainak alkalmat nyujta a tanári magasb képeztetés jótéteményeit élvezhetni, míg az itthon munkálkodókat tudományos foglalkozásaik között segédszerekkel, irodalmi vállalataikban maecenasi bőkezűséggel sietett gyámolítni, az Úr szava szerint: gyümölcseikről ismeritek meg őket4, tétovázás nélkül be fogjuk vallani, mikép a boldogult sokat tett, miért valóban megérdemli, hogy neve áldásos emlékezetben tartassék. Szóljak-e még személyes jeles tulajdonairól ? Finom társasmüveltségeért kedves vala ö kicsinyek és ' nagyok előtt; mély belátása, érett ítélete sok nehéz helyzetből kisegíték öt; erős, törhetlen akarata, s szilárd jelleme áttört az akadályokon, melyek mást könnyen visszarettenthetének; vallásossága állal, melyet élő hit-, Istenbe helyzeti bizalom-, buzgó imádkozás- és a szentségek gyakori vételével tanúsított, buzdításul szolgált övéinek a jóra; mely szép tulajdonokkal midőn az apátság kegyúri gondja alatti szentegyházak, paplakok, iskolák emelése, jobb karba hozása, vagy fölcsinosítása; a lelkészek, tanítók kedvezőbb helyzetéről gondoskodás ; számosb templomoknak szentruhák-, edények-, harangok-, s egyéb szükségesekkel ellátása által az egyház és állam java és ügyei iránti érdekeltséget egyesíte, méltó lön az apátsági birtokokat keblezö veszprémi és székes-fehérvári egyházi megyék föpásztorai részéről szent széki ülnökséggel megtiszteltetni; 0 cs. ap. kir. Felsége által pedig a közoktatás és nevelés körül gyűjtött halmos érdemeinek elismeréséül Leopold császár jeles rende kis-keresztjével földíszít— tetni. — így osztá a jótékonyság áldásait szerzete téréin, ezek körén túl is gyakrabban tevén és áldozván. Ott állott, még szigorúbb környületei dacára, a magyar nemzeti academia alapításánál s utóbb más hazafiui vállalatoknál, egyházi építkezések, szegényebb kolostorok, kórházak gyámolításánál, állásához képest mindenhol gazdagon nyújtván ki adakozó jobbját. De fejezzük be a koszorút, melyet bokros érdemeiből fűztünk, kiegészítvén azt egy szép és dús egri füzérrel. Tanuló Ifjak! Nem kell messze mennünk, csak tekintsetek körül; minden, a mit a szép tudományok e díszes csarnokában láttok és élveztek, minden a cisterci szerzet s elhunyt jeles főnökének érdemeit hirdeti. E pompás templomot, e csinos zárdát és alkalmas tanodái épületet eredetiképen más kezek emelték ugyan, a Jézus társaságabeli derék atyák jótékony kezei; de ha nincs cisterci szerzet, s ennek Villaxja, rég romban hevernének a 30 év előtt ádáz lángoknak martalékul esett nagyszerű építmények; száznál több ezer forintot kelle áldoznia, hogy 5
