Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
15 A fensöbb mértan, a legfontosabb felfödözések ezen eszköze, még nem tett nagy elöhaladást. Cavalieri feltalálta az oszthatlan számok módszerét; W a 11 i s a végtelenek számtanát; Gregory J. és Mercator a sorok elméletét ;BarrowésRobervala differentialis számolat előismereteit. A testek ütközésének előbb Descartes által kifejtett elmélete kiegészitetett és tökélyesbitetett Wallis által. Az elmés Hook tudor a moztant több felfödözésekkel gazdagítá. Huy g e n s (sz. Haagaban 1629-ben) már 13 éves korában szerencsés hajlamot tanusíta a géptanhoz. E férfiú az előbbit a mennyiségtanban sokkal fölülmúlta; a lengő testek tulajdonságait pontosan kikutatta, s ügyesen alkalmazd azokat az óramüvek szabályozására. Elemzéseit tovább folytatván, a központtóli erők termékeny elméletét is megalapitá. Készített egy tárgyüveget is, melynek gyúpontja 12’ volt s evvel nemcsak Saturnus holdjait födözé fel; hanem ezen csillag egész rendszerét, változásait, s gyűrűjét is inegismerteté. És most a XV és XVI-ik századnál vagyunk, azon időszaknál, melyet páratlanul mutatnak fel a világ évkönyvei, mint melyben az emberi szellem minden irányban mozogni kezde: hogy ismeretei körét szélesítse, s azon tévedéseit kiigazítsa, melyek a tudomány mezején századok óta felhalmozódván, a közművelődés elhaladásának gátat veiének. Vasco de Gamaez időkben vitorlázd körül a Jóreinényfokot, Colombo felfödüzé Amerikát; Mágii e 11 a n fölkereste a déli lakókat; Drake megjárta földkürüli útját; a csillagászat lerázta a nyűgöt, melyet rá Ari- stoles tanai vetettek; C o p er n i k feltámasztá Pythagoras rendszerét, s hirdeté : mikép a föld forog; TichoBrahe tanulmányozd az üstökös csillagok és bujdosók futását; K e p 1 e r felfödözé a három nagy törvényt, melyek szerint az égi testek mozgásukat irányozzák; Galilei átvizsgálgalta távcsövén az ég ivezetét, s igy a tapasztalati természettannak veté meg alapját; T o r i c e 11 i a légkör nyomását ismeré föl; s végre Baco Ferenc számba vette az emberi ismeretek terjét, s kijelölé a később nemzedék számára az utat, melyen mennie kell, hogy új igazságokhoz juthasson. Oly felfödözések ezek, melyekre az emberi szellem méltán büszke lehet. Dicsőség tehát a rettenthetlen bölcsészeknek, kik nem Retkedének a tengerrel dacolni és szabadságukat, sőt éltöket is kockáztatni, csakhogy ren- dithetlen alapokra nyugtathassák az igazság uralmát! Magasabban emelkedett a tudomány röpte, midőn feltűnt Newton, ki a diadal pálmáját, minden elődei s egykorúitól elragadá. Ez a halhatlan lángész Kepler*) tapasztalati törvényeit a vonzerő egyetlen elvére vivé *) Kepler és Newton neveivel találkozván, életviszonyaikra is tekintetet vetnünk annál érdekesbnek látszik, hogy midőn nagyságra mindkettő egyenlő, az első nyomorban, az utóbbi fényben és pompában tölté le életét. Kepler Ján. született Vielben (Würtenberg) 1571-ben. Atyja mint szegény vendéglős halt el; fia pedig a tudományokat a legsanyarúbb körülmények között szerezte meg. 20 éves korában Thiibingában theologiát tanúit, s hogy ezen pályát bevégezhesse, naptárakat készített s gyermekeket tanitgatott, inig 22 éves korában Griicben mennyiségtan tanárának neveztetett ki. 1596-ban irá első nagyobb müvét e cim alatt: ,.Mysterium cosmographicum“, melylyel nagy figyelmet gerjesztett. Brahe Ticho csillagász közbenjárására II. Rudolf császár által Prágába hivatott, hol 11 évig elég mostoha napokat töltött. A 30 éves háború borzadalmai következtében csekély fizetéséhez sem jutott; szerencsét próbált tehát Lincben; de itt is az előbbihez hasonló sors várt reá. Sanyarú 5 év után Wallenstein magához vette; de ezen nagy hadvezér inkább bűvészt, mint tudóst akara benne látni; végre tehát promovit ut amoveatur, s a rostocki egyetembe tanári pályára küldötte. Itt ismételve pénzhiány, gyöngélkedő állapot várák őt. Nem lévén semmi reménye a jobb jövőhez elhatározd, hogy a regensburgi országgyűlésre megy, s folyamodványát némi segedelemért benyújtja. Kepler 60 éves korában gyalog el is jutott Regensburgba; de az út fáradalmai a nagy férfiút öt nap múltán a sírba taszíták. Mintegy 80 év lefolytéval a regensburgi tanácsházban fö- döztetett föl Kepler egész vagyonának hátra maradt leltára, melyben két felöltő ruhája, néhány darab rézpénze, halhatatlan hírű ,Stella Martis' munkájából, egy példány volt följegyezve. Ha mást nem hagyott volna is hátra, mint három következő törvényét, neve örökítésére elégséges volna : 1. A középponti erők által kénytetett test görbe utat tesz meg, és vonó sugara az időkhez arányzott területeket súrol. II. A kerülék különböző pontjában létező testre működő középponthozi erő hatása megfordított viszonyban áll gyuponttóli távolságának négyzetével, azaz : P: p = 1/R'2 : i/r-. III. A kerületi idők négyzetei egyenesen aránylanak a középtávolságok köbeihez, azaz : T2 : t2 = R3: r3. Kepler életsanyaruságait tekintve, méltán elmondhatók fölötte a költő szavai: So hoch, wie er war Niemand noch gestigen, Und, Deutsche hört’s, er starb in Hungers noth! Er wusste nur die Geister zur vergnügen, Drum Hessen ihm die Körper ohne Brod. Később Dalberg herczegprimás aláírás utján gömbölyű alakú templomot emelt, melynek közepén áll Kepler emlékszobra, carrarai márványból. — Newton Izsák (sz. 1642-ben Voolstrop Lincolnschireben). Atyja, János, lovag volt. 18 éves korában a cambrid- gei egyetemben mathematikai tudományoknak szentelé magát. Euclides s később Descartes mértanát és Kepler világosságtanát tanulta, s már 24 éves korában tette le alapját minden nagyszerű felfödözésének, 27 éves volt, midőn Cambridgeben mennyiségtan tanárának neveztetett ki, s itt adta ki legnevezetesb munkáját: „Principia philosophiae m athematica.“ 1696-ban a k. pénztár felügyelője, s 1703-ban a k. akadémia elnöke lön. Anna s György királyok kegyence vala és maradt mindenkor. Végre élete 85 évében, 1727-ben halt meg. Tetemeit hat pair vállain vitte a westmünsteri apátságba, a királyok temetközési helyére. Maga után közel egy milliónyi vagyont hagyott.
