Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
10 számítására, s ámbár tökélytelen, csak bizonytalan eredményeket nyújtható műszerekkel ellátva, oly következtetésekre jutott, melyek alkalmasak eszméinket a naprendszerről mérhetlenül fejleszteni. Eratosthenes nagy szabatossággal észlelé a nap-ut ferdeségét és meghatárzá a föld körületét, s ezt 5,800 mérdföldnek találá, megmérvén árnyék segítségével a délkör ivét a fölső egyiptomi Syene és Alexandria közt. De Hipparch emelkedettebb rendű ember vala. Ö találá fel az év valódi hosszát, a földnek a holdtóli távolát, valamint megközelítőleg annak a naptóli távolságát is; megkiilönbözteté a két nap-egyen közt lefolyó időközök egyenlőtlenségét, s azoknak megelőzését kijelölő. Ezen szép felfödözés módot nyujta neki a fő álló-csillagok helyzetének meghatárzására és leírására. Ugyanazon módszert alkalmazó a földi észleletekre is, s ö vala első, ki valamely hely fekvését a földön annak hosszasága s szélessége által meghatárzá. A nélkül hogy elvetné ama régi sarkigazságot, miszerint az égitesteknek csak egyenletes és korszerű mozgalom adhatja ama látszatot (apparence), a látszólagos egyenlőtlenségeket, a központkivüliség elmés föltevénye által igyekvők megmagyarázni, a nélkül, hogy epicyclusokhoz folyamodott volna, melyek később annyira megzavarák a tudományt. Ptolomaeus, ki, miután Egyiptom Adrian és Antonin császárok alatt romai tartománynyá lett, Alexandriában székelt, egyike vala a legfáradhatlanabb észlelőknek, k1 egész buzgalmát a csillagászat tökélyesbitésére forditá. Felfödözé a hold mozgását, s az égi megtörést (refraction celeste). Értekezett a földtankörében is, s a Hipparch által feltalált alakzatok (projections) elméletét a földabroszok készítésére alkalmazd. A gömb háromszegtan elmélete, melyet szinte Hipparch talált fel, s mely azután Theodosius és Menelus által szélesbitetett, gyakorlatba szinte Ptolomseus által hozatott. Alexandria egyéb bölcsészei a géptannal foglalkozónak. C t e sibius tökélyesbité a clepsydrát (Wasseruhr) ; feltaláld a szivattyút; a nyillövö gépet szerkesztő sűrített lég alkalmazásával. H e r o n nem egyedül a nevéről ismeretes laptát, kutat, poharat készité; hanem oly gépeket is tervezett, melyek a beléjük zárt légnek hideg- vagy meleg- ségi fok szerint változó ruganyossága által működének- Ezen eszme később Sanctoriust és Galileit, mások szerint Drebbelt a hévmérö szerkesztésére vezető. Az ily első készítmény léghévmérö vala, és üres tekében végződő nyílt üvegcsőből állott, mely, miután belőle a lég egy része melegség által kiüzetett, a viz és legsav színezett keverékével tölt edénybe mártatott, s meghűlvén a teke és cső, a lég benne összehuzódott, a nedv küllégnyomás következtében a csőbe hajtatott. A nagyobb vagy kisebb hömérséket, a tekében és csőben kiterjedt vagy összehuzódott lég jelenté, mely miatt a csőben foglalt nedv vagy alászállott, vagy fölemelkedett. Legsav a megfagyás gátlására használtaiig Állandó pontok hiánya, az önkénytes felosztás, a kiil-légnyoinás befolyása, a nedv emelkedésére vagy szállására az eszköz tökéletlenségeihez tartoznak. A florenci akadémia 1650 egy lépéssel tovább haladott, a mostani hévmérői alakot vévén föl; de mivel csak egy pontot, melyet mély pincék hévmérsékéböl vett, határozott meg: hév- mérője hasonlag hiányos maradt, és a tudósokat célszerűbb eszközök keresésére buzditá , melyek Fahrenheit, Réaumur és C e 1 s ius hévmérőikben föl is találtattak. Göröghon az elnyomás súlya alatt elesvén, végre haszontalan vitatkozásokban is elveszte magát. A világ urai akkoron a romaiak valának, s nem volt nép, mely a tudományos utókor háláját kevesbbó érdemié, mint épen a romai nép. Zsarnok uralma egész folyama alatt alig tett csak lépést is a természettudományok tökélyesbitésére. Minden ismeretei a művészetekben vagy a bölcsészeiben közvetlenül a görögöktől szállottak át reá. Szelleme semmi új elméletre nem emelkedett, s minden oktatás nála csak oda irányult, hogy szónokokat és államférfiakat képezzen. A népek költözködése, s a keresztény hitnek győzelme a görög-romai pogányság fölött, az izlamnak gyors és roppant elterjedése teljes átalakulást eszközlöttek a világnak akkoron ismert három részében. A germánok és egyéb népek eldarabolták a romaiak nyugati birodalmát, minek következtében új országok új életviszonyok, szokáaranyból köteleztetett volna csinálni. Ha az említett korona 18=a fontot nyomott a levegőben, és a vizben 4'/3=b fontot vesztett el, tox vábbá ha a koronában x font arany volt, ezüstből a-x fontnak kellett lenni, az arany veszíti súlyának '/18=— részét; az ezüst pedig súa-x a lyának */i2=— részét; lesznek tehát a vesztett súlyok x a aI-abc es innen x=--------- = a-c igy az aranyból 6 font, az ezüstből 12 font volt a koronában. , a-x + — 182-18X‘/jX12 =6; 18-12
