Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
9 levegő képviseli: amaz a föld nehézségéhez, ez a tűz könnyűségéhez közelít. Ekkép négy elem van, melyekből a testek alakulnak, u. m. a föld, tűz, viz és levegő stb. Aristoteles bölcseleté a görögöktől kellő méltánylást nem nyert, és felekezete, mely alapitója idejében igen terjedelmes volt, tekintélyét csakhamar elvesztette, annyira, hogy Cicero korában Aristoteles iratait már nagyon kevesen olvasták. Aristoteles utódjául és könyvtára örököséül Teophrastust rendelte, ki igen számos munkát irt, melyek azonban többnyire elvesztek. Ennek tanítványa és utódja pedig Straton volt, Lampsacusból. Említésre méltók még e felekezetböl: Demetrius Phalereus, Critolaus és Andronicus Rhodius, Aristoteles iratainak rendezője s értelmezője. Egy bekövetkezett esemény hatalmasan előmozditá akkor a mathematikai tudományok minden ágának folytonos terjedését. Sándor kora halála után hóditmányai harctársai között osztattak fel: Egyiptom Ptolomaeusnak jutott, ki az, egy görög gyarmat által elfoglalt Alexandriát választván székhelyül, e városi szépíteni s a tudományok kitűnő iskolájává tenni törekedett. Nagyszerű épületet emeltetvén, azt Museum-nak nevezte el, melyben a tudományos féfiak minden vidékről meghiva , közköltségen bőkezűleg tartattak, s tanulmányaikhoz szükséges könyvekkel s műszerekkel elláttattak. Ptolomaeus utódainak bőkezűsége még nagyobbá tévé azt, kik roppant könyvtárt alapitának, s ahhoz tartozó műszerekkel ellátott csillagdát is emelőnek. Ezen fejedelmi intézet túlélte kilenc száz év folytán a sors minden viszontagságait, s megmérhetlen tudományos kincset áraszta az emberi nemre. Háromszáz év alatt a legjelesb mennyiség-tudósok egész sora folytonos fényt terjeszte az alexandriai iskolára. Euklides rendszerezd a mértan elemeit, s egy munkát tőn közzé, mely kétségkívül nem áll többé a tudomány színvonalán; de a maga idejében tündöklő vala. Apollonius a kúpszeleteket gazdagitá, s töké- lyesbbé tévé a mértani elemzést, melyben öt Pappus sikeresen követé. Diokles és Nikomedes némely fensőbb görbéket határzának meg. Diophantes hasonló vizsgálódásokat tön a számtani fejtményekre nézve , s azon csekély számú jelek, melyeket ö használt, úgy tekinthetők, mint előfutárai a jelvek ama tökélyes rendszerének, amaz Írott nyelvnek, melyet az algebra mutat. Ez idő alatt a földgömb fölületéröli ismeretek egy merész hajózás által gyarapítattak, s az indiai tenger Ne a r eh által, ki Sándor keleti hadjáratát kiséré, kikémleltetett. A marseille-i köztársaságé, a Franciaország dél részén megtelepült görög gyarmaté az az érdem, hogy felfódözési utazásokra válalkozott. Euthymenes az egyenlítő felé vitorlázott; mig Pytheas, az ügyes csillagász, útját éjszakfelé irányozván, az éjszaki sarkhoz közel éghajlatokat észleld s Thule-ig rnenvén*), leirá az apály- és dagálynak a földközi partokon ismeretlen tüneményét; visz- szatérve meghatárzá a nap-ul ferdeségét, melyet ö akkoron 23°48’-nyinek talált volt. Sicilia partjain született e korban a régiség leghatóbb lángelméinek egyike, Archimedes. Gyermekségétől kezdve nagy képességet mutatott a tudományokra, s miután honában, Syrakusaban, minden ott menthetett oktatást fölhasznált, meglátogató a hires Alexandriát, s itt a papok idegen társulatait. Visszatérve, egészen az elvont tanulmányoknak adá magát, s mély vizsgálódásait élénk, ernyedetlen szorgalommal folytatá. Nagytökélyre emelé a számirás módját; föltalálta az első számok elméletét, mely öt a mértanban legszebb felfödözésekre vezeté; megismertette a hajtalék négyzetilését, s a körnégy- zetitésének megközelítését (quadratura parabolae et circuli), és azon viszonyokat, melyek a gömb és gömb körül irt henger között vannak. Archimedes volt első, ki a természetlant pontos módszert követve, tanulmányozd. Felfödözései e nemben bámulatosak. Ö találta fel az elveket, melyek a géptan- és hig-nyugtannak alapul szolgálnak, s e tudományokat a mértan fáklyájával megvilágitá. Tanitá a nehézségpont tulajdonait s megmutató annak helyzetét a különböző idomú testekben; megmutató a hullámzó testek törvényeit, s igy a hajóépitészet elemeit kijelöld. Sőt gyakorlatba is hozá ezen elveket, oly tökéletes gépeket szerkezvén, melyek a syrakusaiakat képesekké tevék három évig ellenállhatni a romai hadsereg erőfeszítéseinek, mely az ö városuk falait ostromiá. De végre az iszonyatos rohamok alatt Syra- kusa elesett, s vészes éj homályába borult. A hadi zaj és vérengzés közepeit dühös katona tört azon helyre, hol Archimedes vala, s tekintet nélkül békés foglalkozásaira, a mint fölebb mondók, felkoncold a nagy embert, élete 75—ik, Kr. e. 212-ik esztendőben. Utósó szavai valának „Noli turbare meos circulos“ **). A mértani tudományok akkoron nagyobb szabályosságot és allaposságot nyervén, a csillagászat biralma mindinkább terjedett. A samosi Aristarch elmés módszert talált fel: a nap és hold viszonyos távolságának ki*3 Thule fekvése biztosan meg nem határozható, némelyek szerint Europa éjszaknyugoti részén eshetett. A régiek hat napi távolnak tárták Britanniától; újabb időkben majd Island, majd Norvég vagy Shetland szigeteknek gyanítják. **) Azon törvényt, melynél fogva a vízbe mártott test súlyából annyit veszt, mennyit a helyéből kiszorított viz nyom, szinte Archimedes találá föl, kinek tulajdonittatik annak meghatározása is, mennyi arany és ezüst volt Hiero koronájában, melyet a művész tiszta. 2
