Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1854
7 pedig a tárgynak tálajdonságát. E szerint a f ö n é v azon beszédrész, mely valamely dolgot vagy tárgyat jelent. Mi a főnév? például ? A m el 1 é kné v pedig azon beszédrész, mely a tárgynak tulajdonságát jelenti. Mi a melléknév? „Szép kert“, melyik a melléknév ? mért? liát a főnév? mért? Adj valami melléknevet ezen főnévhez „ház“; tedd e melléknevet „fekete“ valami főnévhez sat. így vezetném növendékeimet fokozatosan az érzéki tárgyakról az értelmiekre, gyakorolván őket mind addig, míg a gyöngébbek is tisztán fölfognák a névnek értelmét, és könnyen megkülönböztetnék a főnevet a melléknévtől. Mondhatná valaki: mirevaló a név fölosztásánál ez a sok teketória ? Hisz az elörebocsátott definitioból el lehetett volna kezdeni a fölosztást? Felelem: Ha mi a gyermek tehetségeit fejleszteni akarjuk, — mi pedig egyik fő föladata a tanárnak, — akkor ne a definitioból indúljunk ki, hanem az értelemnél fogva vezessük őket a definitiora; hogy midőn a gyermek a defini- tionak minden jegyét megismerte, maga a defmitio önkényt folyjon. Fölfogásom szerint ez természetes menetele a tanításnak a gyermeknél! Midőn növendékeim a főnevet a melléknévtől jól megkülönböztetnék, a „deciina tio“ra kellene átmenni; de mert a declinatio a nemek előismeretét megkívánja, azért a nemeket venném föl tárgyalásul. Mivel pedig a magyarnyelv nem ismer nemeket, a magyar ajkú gyermeket a nemek ismeretére vezetni nem könnyű munka. Van azonban mégis egy kulcs, mely miként a tapasztalás bizonyítja, e titok ajtaját könnyen kinyitja; s e kulcs a három végzetű melléknevekben rejlik. Én következőleg adnám ezt elő: Kedvesim! mit ti eddig a szó különbségéről hallottatok, az minden nyelvben megvagyon. Most azonban fogtok hallani valamit, miben a latinnyelv eltér a magyartól. Micsoda beszédrész ez „jó“? Lássátok fiaim ! bár minő főnév elé tegyem a magyarban ezen melléknevet, mindig ezen alakban mondatik ki „jó“, például: jó férfiú, jó asszony, jó idő. A latinban ezen melléknév „jó“ nem csak ez által „bonus“, hanem ezek által is „bona“, „bonum“ neveztetik, és mind bonus, mind bona, mind bonum annyit teszen „jó“. Ezen melléknév tehát „jó“ a latinban három végzettel bir, u. m. bonus, a, u m, melyek mind azt jelentik „jó.“ Szinte így: „pulcher, a, um,“ szép sat. Kérdés: lehet-e ezen három végzet közöl bár melyiket is akármely főnévhez tenni? azaz mondhatjuk-e bonus vir, bona vir, bonum vir? Nem! mert a latinnyelvben az a szokás, hogy ha azon főnevek mellé, melyek férfiút jelentenek, melléknevet teszünk, akkor a három végzet közöl az elsőt kell választanunk; mely főnevek nőt jelentenek, a 2-ik végzetet; melyek pedig sem férfiút sem nőt nem jelentenek, a3-ik végzetet. E három végzet közöl bonus, a, um, melyiket választanád e főnév mellé „vir“ férfiú?mért az 1 -sőt? hát e mellé „rnulier“ asszony? mért a 2-ikat? s e mellé „tempus“ idő? sat. Ekkor folytatnám: Fiaim! ha ez minden főnévvel így történnék, akkor könnyen elbánnánk a melléknevekkel, ámde ez nincs mindenütt így! Ugyanis vágynak főnevek, melyek sem férfiút sem nőt nem jelentenek, és mégis majd az 1 —sö majd a 2-ik végzetben találjuk mellet- tök a melléknevet, példaúl : „kert“ hortus; „fa“ arbor; sem férfiút sem nőt nem jelentenek, és mégis ha ezen melléknév pul eh er, a, um, velőkösszekapcsoltatik, a „kert“ mellé az 1-sö végzetet, azaz a férfi nevek végzetét; a „fa“ mellé a 2-ikat, azaz a nönevek végzetét kell tennünk : pulcher hortus, pulchra arbor. Nemde fiaim! most szeretnétek tudni, hogy azon nevek közöl, melyek sem férfiút sem nőt nem jelentenek, melyek veszik föl a melléknevet az 1-sö és melyek a 2-dik végzetben? Ezt majd később megtudjátok. Most képzeljétek csak, mintha minden latin főnév három rovatba volna összeírva úgy, hogy az 1-sö rovat a férfineveket foglalja magában, és azon dologneveket, melyek a mellékneveket az i-sö végzetben kívánják magok mellé; a 2-ik rovatban a nöneveket és sat. következőleg: Antonius Anna stigma, Cato Agnes cubile Josephus nutrix genu rex ancilla calcar iudex arbor tempus famulus aqua cor hortus clavis pelagus liber lis virus e.c.t. ordo e.c.t. fornax e.c.t. Az 1-sfl rovatban levő neveket hívjuk himnemüeknek, a 2-dikban nőneműeknek, a 3-dikban semlegeseknek. Calo, iudex, liber micsoda neműek? a melléknév három végzete közöl tehát melyiket választanád melléjök? hát ha te valamely főnév mellett az 1—sö végzetben találnád a melléknevet, micsoda neműnek mondanád
