Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1853
13 magasztos cs titokteljes, 's melynek nyílván bevallott czélja, övéit a’láthatók által a’ láthatatlanokhoz emelni. Valóban itt, úgy véljük, inkább lehet tartani a’ „kevesebb-4- mintsem a’ „több“től; itt könnyen olyasmit vethetünk el, mint használhatón dolgot, mi czólunkra, mely a’ vallásos érzület emelése és az áhitat szent tüzének táplálása, igen jó szolgálatot tehetett volna. Szükség tehát gondosan körültekintenünk, meg kell hallgatnunk ’s tekintetbe vennünk oly teljes tekintélyű férfiak véleményét ’s nézeteit , kik előttünk már ez ösvényen jártak; ’s ha ők valamely helyes értelmezést elfogadhatónak Ítéltek, necsak ne vonakodjunk hozzájok csatlakozni, sőt ha valami az oly könnyen elszórakozó ifjú lélek’ figyelmének megkötésére, vagy a’ vallásos-erényes érzület felkeltésére alkalmas még ezen túl is kínálkozik, ne kétkedjünk azt, az úgynevezett titkok’ szaporitásátóli félelmen túlemelkedve, elfogadni, ’s felhasználni azok javára, kiknek szellemi fejlesztése és irányozása ránk bízatott. A’keresztény hívek, miként a’mindennapi tapasztalás bizonyítja, mitsem kedvelnek inkább, mint ha egy vagy más szertartásnak oly értelme táratik fel elöltük, vagy annak oly jelentés tulajdonittatik, mely egy részt ugyan annak természetével nem ellenkezik, más részt pedig az egyház’ cselekményeiben magasabb jelentéseket sejtő sziveik’ várakozását kielégíti. S ugyanezt nem ritkán még magasabbra fokozva tapasztalhatni a’ serdülő ifjaknál. Ok, mint már élénk természetüknél fogva is fürké- szők és kiváncsiak, mindennek okát és belsőbb jelentését kutatják; miért ne tennénk hát e’ magában véve, legalább e’ téren, ártatlan kíváncsiságuknak eleget? Valóban ez által a’ tudomány mitsem veszt; a’ fő czél pedig, a’ vallásos nevelés vigye kétségkívül nem kevéssé clémozditlalik. A’ kér. kath. egyház szertartásai között legfontosabbak azok, melyek a’ katholikus cultus napját és középpontját, a’ szent miseáldozatot környezik. Ezeknek bővebb ismertetése ’s pontosabb megfejtése, mivel különben is úgyszólván folytonosan szem előtt forognak, valamint különösen érdekes, úgy kiváló gondot is igényel. Itt tehát ne maradjon semmi értelmezetlen és felderítetlen. A’ szent mise, lényegére nézve, ugyanazon áldozat a’ kereszten végbevitt áldozattal, külszerkezetére pedig annak örökös emlékeztető jele. Mindkét szempontból tekintetbe kell venni és tárgyalni mindazt, a’ mi hozzátartozik. Első dolog mindenesetre, hogy eléadassék és kellőkép felvilágitassék a’ szent misének, mint az új szövetség vérnélküli áldozatának, alakzata, mikép az történetileg kifejlett; de miután e’nézpontból megmagyaráztuk az imákat, melyek abban eléfordulnak, ’s megfejtettük a’szertartásoknak, melyekkel azt az anyaszentegyház felékesi - tette, természetes és lelki okait és jelentését,ne mulaszszunk el még egy futó pillantást vetni arra, minta’ kereszten végbevitt áldozat jelképére is. Az ifjú a’ hittan eléadásánál már megtanulta, hogy a’ szent mis én oly érzülettel kell jelen lennie, mintha szűz Mária- és szent Jánossal a’ keresztfa alatt állana; de ez csak akkor válhatik valósággá, ha pontokat jelelünk ki, melyek öt, a’ kereszt’ áldozatánál történtekre élénken emlékeztetik. És ilyeket, legalább néhányat, nem lesz nehéz felfödözni. Már maga az áldozattevö papnak egész külalakja, miként az oltárnál megjelenik, a’ szenvedő Üdvözilüre emlékeztet. A’ fej-ék a’ tövis koronát, a’ testet különféle irányban körülfogó öv, stóla és manipulus a’ köteleket és lánczokat, melyekkel az Üdvözítő megkötöztetett, a’ válókon nyugvó ’s egykor csakugyan kereszttel jelelt mise-ruha a’ vállon hordott keresztet idézi vissza emlékezetünkbe; az oltár a’ golgothára, annak also lépcsője, hol a’ bevezető iina mély test-haj lássál végeztetik, az olajfák’ hegye’ lábánál fekvő gethsemani kertre és az abban történtekre, az oltárcsókolás azon csókra emlékeztet , melylyel az oltárkő által jelképezett Jézus elárultatott; a’ papnak az oltárnál majd jobbra majd balra vonulása az Annas-, Caiphas-, Pilátus- és Heródeshez hur- czoltatást jelelik; a’ kézmosás Pilátus’ kézmosásának, a’ szent ostya felmutatása a’ kereszteni felcmeUetcs- nek, a’ hét könyörgésből álló „Mi Atyánk“ a’ kereszten mondott hét szavaknak, a’ szent ostya kettétöretésc Jézus lelke’ a’ testtől elválásának, egy részecskének a’ kehelybe bocsáttatása lelke poklokra szálltának, az áldozás teste eltemettetésének sat, emlékeztető jeleiül tekintethetnek. Ha ilyeket a’ szertartások magyarázatánál felemlítünk, úgy véljük épen nem tettünk rósz szolgálatot a’ hittanitásnál kitűzött czélnak. Ha ki attól tart, hogy igy a’ szertartástan kelleténél nagyobb kiterjedést nyerne, megjegyezzük, miszerint ily eljárást csak a’ leglényegesebbeknél, ’s ott is, érthetőn ugyan, de mennél rövidebben kívánunk alkalmaztatni. Még egyre óhajtunk a' szertartások’ magyarázatánál különös gondot fordítóim, tudniillik arra, hogy azok fejtegetésénél tekintettel legyen a’ tanár a’ k. keresztény hit- és erkölcstanra ’s ne mulaszsza el annak helyén a’ szertartásokkal összefüggő hit- vagy erkölcstani igazságokat pontosan kiemelni, hogy igy
