Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1853
11 dett, midőn az új rendszerben a’ természet-tudományok érdekeit oly mértékben találta képviselve, miként azt tanintézeteinkben eddig soha nem láthatá. így egyik a’ történelem és földrajz pontosabb ’s terjedelmesebb eléadásából, vagy a’ szükségesebb élő nyelvek’ sikeresebb haladást Ígérő kezeléséből, anás másból vön alkalmat és okot, hogy örvendező szívvel üdvözölje az egész nagyszerű újdonságot. És mi is velők örvendénk; mert nem nézhetjük közönynyel, midőn a’ szépludományok’ bármelyik ágát is lendületet nyerni szemléljük. De mégis eme nagyszerű újdonságban két részlet hozott nekünk különösen nagy, igen nagy örömet,’s ügy hiszszük, mások is osztják azt. Barátai vagyunk a’ tudományos műveltségnek, tudván, hogy az szép és hasznos, sőt a’ földi pálya azon viszonyaiban, melyekre a’ gymnasiumi ifjúság neveltetik, szükséges is. I)c nem kevesbbé tudjuk, hogy a’világi műveltségnél van még szükségesebb is, mi e’ földi rövid lét’ szűk halárain túlhat, ’s már itt is inkább, mint bármi más, boldogít. 'S ha azt látjuk, hogy valahára mind arra. mi e’ legszükségesebbre vonatkozik,kellő figyelem és gond kezd fordittatni; ha látjuk hogy a’ vallásos nevelésnek némely, eddig gymnasiumainkban elhanyagolt eszközei használtatni kezdenek: vehetné valaki rósz néven, hogy mi ennek kiválólag örvendünk? Apáink is megtették a’ magokét; kétségkívül ők is jót akartak utódaiknak, nagy hálával tartozunk nekik a' sok jókért, miket tőlük öröklöttünk, ’s a’ fáradozásért, melyet értünk tettek, a’ nevelés-és oktatásért, melyben részesítettek; de még nagyobb hálára kötelezcndettek minket, ha némelyekről meg nem feledkeznek, ha, mit ők is könnyen megtehetének, felvettek volna oktatási és nevelési terveikbe még némely tényezőket, melyek a’ vallásos érzület’ kifejtésére és ápolására alkalmasak. ’S e’ tekintetben hozott nekünk két fontos és érdekes újdonságot a’ tanítási új rendszer. Midőn az Organisations-Entwurf-ot először kezünkbe kaptuk, legelső volt felkeresnünk azon szakaszt, melynek czime: „Religion §. 22.“ Elolvastuk, mi alatta áll, és igy szól: ,,A’ hittanitás mind a’ nyolez osztályon át hetenként két órában fog adatni. A’ szabályok, melyek szerint az a’ gymnasium- és a’ különféle vallás-feleke- zetek érdekeihez képest eszközlendő, később fognak nyilváníttatni.“ E’ szerint tehát akkor csak reményt találtunk, a’ valóságot pedig még várnunk kelle. És ez nem maradt el soká. Az 1852-iki dec. 3-kán 7569 se. a. kelt k. leirat kíséretében megjött a’ várva várt terv, mely szerint a’ gymnasiumi katholikus hitoktatás eszközöltetni rendeltetik. E’ terv hozott nekünk két fölöttébb kedves újdonságot, melyekről eddig gymnasiumainkban keveset hallottunk. Azoknak egyike ez: „Az al-gymnasium második évfolyamában következik a' k. kath. egyház szertartásainak magyarázata.“ A’másik pedig e’szavakban van kifejezve: „A’fel-gymna^ium’ negyedik évfolyamában a’k. kath. egyház történelme lesz a’ tanulók szükségeihez képest előadandó.“ Az első gondolat, mely ezek olvastára lelkűnkön átvillant, volt: ez már régen kellett volna! ’S valóban mindkettőnek nem csekély befolyása van azon czél elésegitésére, mely a’ gymnasiumi oktatás és nevelés elé tűzetett. A’ mi különösen az elsőt illeti, minden elfogúltlan és józan gondolkodású keresztény (mit tartanak mások, nem törődhetünk vele) belátja, hogy az örök üdv elnyerésére a’ bűn-ment tiszta szív, az igaz és tántorithatlan hit, a’ bizalommal párosult remény, a’ forró imádság- és üdvös érzelmektől hevülő, szent szeretettől áradozó ’s ezt külső tettekkel is tanúsító kebel, ’s a’ szív’ oltárán égő ilyféle áldozat a’ legkedvesebb áldozat Isten színe előtt. De az elfogúltlan és józan gondolkodású kereszténynek nem lehet azt is be nem látnia, hogy a’ nem csupa lélekböl, hanem testből is álló embernek a’lelkiekben is van szüksége külső társulatra, egyházra, jelekre, szertartásokra, hogy a’láthatók állal a’ lábatlanokra figyeltetvén és a’ jóra serkentetvén, keblében a’ buzgalom szent tüze el ne hamvadjon, hanem újra meg újra felélesztve égjen és lobogjon. Ezt tekintetbe vevén a’leggondosabb anya, a’k. kath. egyház gondoskodott is oly külső segédszerekről, az isteni alapitója által rábízott szent titkokat az apostoli gyakorlat és hagyományból eredett némely szertartásokkal fogván körül, részint hogy azok által ama titkok fenségét elétünlesse és kellőkép kiemelje; részint pedig, hogy a’ religiónak és áhitatnak ezen külső jelei által híveit azon igazságok és titkok szemlélésére serkentse. De hogy e’ külső jelek és szertartások teljes hatásukat megtegyék, szükséges: hogy azoknak jelentése és szelleme czclszerű magyarázat által feltárassék a’ szemlélődő emberi ész előtt. ’S ez van kitűzve czélja- és feladatául a’ második osztályi hittanitásnak. 2 *
