Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851
20 VII. osztály. Nyelvtan az összevont igékig, szóbeli fordításokkal’s Írásbeli gyakorlatokkal. K. k. a fön- emlitett. VIII. osztály. Ugyanaz, mi a’ hetedikben. 4. Magyarnyelv. I. osztály. Helyesírás, szónyomozás, a’nevek és névmások ragozása. K. k. Magyar nyelvtan Iliásztól. Olvasmányul: Szavalmányok Traulweintól. Heti gyakorlatok. II. osztály. A' rendes, rendhagyó, személytelen igék. Szóképzés, név, ige, határozó-képzők. K. k a’ fönemlitett. Olvasmányul K. k. a’ fönemlitett. Heti gyakorlatok. III. osztály. Koz-szókötés vagyis a’mondatbeli szók egyeztetése, vonzata, rende. K. k. Szókölés a’közép tanoda 3. oszt. számára. Olvasmányéi: Szavalmányok Tataytól. Heti gyakorlatok. IV. osztály. Ékes szókötés, különösen a’ szók és mondatok tisztasága ’s választékossága. K k. Ékes szókötés Szvorényitól. Olvasmányul a’ fönemlitett. Heti gyakorlatok. V. osztály. Magyar szólászat, költészettan, szavalás, és szerkesztés K.k. Verstan Makárytól, és kézirat. VI. osztály. A’ magyar nemzeti irodalom története, ó és középkor. Szavalás és elemzés. K. k. Nemzeti irodalom története Toldytól. VII. osztály. A’ magyar nemzeti irodalom története: közép, új,’s legújabb kor Szavalás, és elemzés. K. k. a’ fenemlilet, és kézirat. VIII. osztály. A’magyar nemzeti irodalom története: űj, és legújabb kor. Magyar szép-iralom, szavalás, szerkesztés, elemzés. K. k. a' fönemlitett. ’s kézirat. 5. Német nyelv. II. osztály. A’ betűk ismeretétől a’ nevek ejtegetéséig. írás, olvasás. K.k. Toepler. Olvasmányúl Mozart. III. osztály. A’nevek ejtegetésétől, haben, sein, werden segédigékig. K.k. Toepler. Olvasmányúl: Mozart. Heti gyakorlatok. IV. osztály. A’ segédigéktöl a’ rendhagyóigékig, fordításokkal. K. k. a’ fönemlitett. Olvasmányúl Mozart. Heti gyakorlatok. V. osztály. Nyelvtan, szóbeli fordításokkal ’s írásbeli dolgozatokkal. K. k. a’ fönemlitett és kézirat. VI. osztály. Ugyanaz, mi az ötödikben. VII. osztály. A’ szókötés elemei, szóbeli fordításokkal, Írásbeli gyakorlatokkal. K k. a’ fönemlitett és kézirat. VIII. osztály. Ugyanaz, mi a’ hetedikben. 6. Történelem ’s földrajz. I. osztály. A’mór-’s természettani és politikai földrajz elemei. K. k. Földrajzi alapvonalak Burger után Vindisch. II. osztály. Az őskor földrajza, nevezetesen: Ázsia, Palaeslina, Babilon, Assiria, Media, Perzsia, Phoenicia, Afrika, Görögország, Macedonia’s a’rómaiak őskori földrajza ’s mindezen népek őskori történelme a’ népek vándorlásáig azaz K. sz után 479 évig. K. k. Pücz után Vincze. III. osztály. Középkor, időszerű földrajzzal. K.k. a’fönemlitett. Magyarok története egész az austriaiházból uralkodott királyokig. Schirkhuber után. IV. osztály. A’ magyarok történelmének folytatása újabb időkig. Az ó korból a’ Macedónok ’s Rómaiakról, és a’ középkor időszerű földrajzzal. K.k. a’ fönemlitett. V. osztály. Az ókor, időszerű földrajzzal. K.k Egyetemes történetek Maskovics után és kézirat. VI. osztály. Középkor, időszerű földrajzzal. K.k. a’ fönemlitett. VII. osztály. Újkor, időszerű földrajzzal. K.k. a’ fönemlitett VIII. osztály. Az austriai birodalom története. Kézirat Majnert és Majláth szerint. 7. Mennyiségtan és bölcsészet. I. osztály. Számtan, a’ négy alapművelet egész és törtszámokkal, ’s ezeknek gyakorlati alkalmazása.K. k. Elemi számtan Horváth Zsigmondtól. Nézlettan: a’ vonalak, szögletek, háromszögek, ’s egy közényekröl s ezeknek főbb sajátságairól. K.k. Mértani nézlettan. Koller Károlytól.
