Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851
21 II. osztály. Számtan: az egészekkel, ’s törtekkeli 4 alapművelet, viszony és aránylan, ’s ennek az egyszerű hármas szabálybani alkalmazása, továbbá a’ honi hossz- és súlymértékek rövid ismertetése. K.k. a’fönemlitett. Nézlettan: a’ vonalak, szögletek, 3. és 4 szögek ismertetése, ezek tér színének megmérése. K. k. a' fönemlitett. III osztály. Számtan: rövid átnézete az alapmütételeknek, viszony- és aránytan, ennek az egyes és összetett hármas szabálybani alkalmazása, úgyszinte a’ belüszámtan 4 alapművelete. K. k. a’ fönemlitett. Nézlettan: a’ vonalak, szögletek 3. 4. és sokszögek, ezek átváltoztatása és térszíneik meghatározása. K. k. a’ fönemlitett. IV. osztály. Számtan: viszony- és aránytan, ’s ennek az egyes és összetett hármas, kamat és társaság szabályaibani terjedtebb alkalmazása, a’ belüszámtani, névszerint egészekkel és törtekkeli alapműveletek, hatványozás, gyökfejlés és egy ismeretlennek egyenletek. K.k. a’ fönemlitett. Nézlettan: 3. 4. és sokszögek, ’s ezek sajátságai, átváltoztatása, kör- és térszinök meghatározása. K.k. a’ fönemlitett. V. osztály. Számtan: A’ számok rendszere, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, arányiatok. Mértan: a’ síktan. K.k. A’ mennyiségtan elemei, Marán Jánostól. VI. osztály. Számtan: A’számok rendszere; az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványzás és gyökfejtés, az arányok, arányiatok, és a’szorszámok.— Mértan: a’ síklan. K. k. a’fönemlitett, és ötjegyű szorszámok. Marán Jánostól. VII. osztály. Számtan: A’számok rendszere, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványzás és gyökfejtés, a’ szorszámok, arányok, arányiatok és egyenletek. A’ mértan, síktan és lömeglan. K k. a’ fönemlitett. VIII. osztály. Bölcsészet: Világtan, Istenlan és Lélektan. K. k. kézirat. 8. Természet-tudományok. I. osztály. Az állatok rövid élettanának elöbocsátásával, az emlősök- madarak- hüllők- és halakról. K. k. Természettörténet. Peregrini. II. osztály. A’fehér-hidegvérü állatokról, nevezetül pedig a’puhanyok iz és sugárállatokról, ide járul a’ Növénytan. K.k. Természetrajz. Hanáktól. III. osztály. A’ növény- és ásványtan. K. k. a' fönemlitett. A természettanból: a’ természeti testek átalános tulajdonságai, a’ vonzás tüneményei, nevezetül az összefüggés, mozga's és egyensúly, végül a’testek nehézsége. K. k. A’ természettan alaprajza Luttertól. IV. osztály. Természettan. A’ testek átalános tulajdonságai, vegytan, a’ szilárd, big és légnemű testek egyensúlya és moztana, a’ súlytalanok; a’ csillagászat némi elemei alkalmazva; különösen a’ földteke ismérefére, a’ földabroszok használatára; a’ kitünöbb viz, tűz és fény tünemények értelmezése. K.k. a’ fönemlitett. V. osztály. Természetrajz: állat, növény és ásványtan. K. k. természetrajz elemei Hanáktól. VI. osztály. Természettan. A3 testek egyetemes tulajdonai, vegy, hév, villany és delejtan. K.k. Tapasztalati természettan Schirkhubertől. VII. osztály. Természettan. A’testek egyetemes tulajdonai, vegy- hév- villany- és delejtan, a’terjedé- keny leslek egyensúlya, mozgása; lát- és tünettan. K.k. a’ fönemlitett. VIII. osztály. Természettan. A’testek egyetemes tulajdonai, vegy- hév- villany-és delejtan; merő, hig, s terjedékeny testek egyensúlya és mozgása; láttán; csillagászat; mennyiségtani földrajz, lünettan, és geológia. K. k. a’ fönemlitett és kézirat.
