Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1850
Mutatvány a’ magyar igeképzésböl. Ila minden nemzet nyelvében helyezi legfőbb kincsét; úgy a’ magyar nyelvet, mely csaknem minden egyéb nyelvek előnyeit magában rejti, nemzeti nagy kincsnek méltán nevezi a’ magyar. A’ nyelvek tömegében nincs a’ természetnek fölségesebb remeke, mint a’ magyarnyelv, akár kellemes hang- zatát, akár belszerkezetét, akár gazdagulása bő forrását — a’ szóalkotást — tekintjük. Kellemes hangzatát illetőleg, majdnem átalanos a tudósok véleménye, hogy a’ magyarnyelv egy a’ föld legszebb nyelvei közöl; belsaerkezetére nézve pedig, mint Almási Balogh Pál megjegyzé, oly ügyesen szerkezeit józan bölcselettani nyelv, minőt a" mastani kor bölcsészei minden erejök megfeszítésével sem tudnának alkotni. Azonban egy nyelvet sem esmérhetünk alaposan addig, inig azt elemeire, — azon alkotórészekre, melyekből eléállott, — fölbontani nem tudjuk, ezt pedig csak akkor tehetjük, ha a’ szóalkotás szabályaival megbarátkozva, a’ nyelvanyagot egész terjedelmében kitárva szemléljük magunk előtt; és íme itt már a szóalkotástan gyújt szövétneket, hogy a‘ gyökszókat a' képzőktől megkülönböztetvén, egyszersmind azon változásokat is láthassuk, melyeken mind a’ gyökszók, mind a’ képzők keresztül mentenek, mig belölök oly szó alakúit, mely mind a’ nyelv természetével megegyezik, mind azon képzetet, melyre vonatkozik, tökéletesen kifejezi. A’ magyar nyelvben t. i. a’ szókat két nagy csoportozatra, gyök- és képzett szókra osztályozhatni. Már ha bámuljuk, 's az ős nyelvek közé számítjuk azokat, melyek 300 — 400 egytagú gyökszót tudnak elé- mutatni, mily csodálatra ragadtatunk tudva, hogy a’ magyarnyelvben ezek száma az 1000-is meghaladja ? A’ képzett szókat pedig ki győzné összeszámlálni ? És mily egyszerűen alakúinak ezen képzettszók! t. i. mind a’ gyökszó, mind a’ képző saját eredeti jelentéssel biró szó lévén, a5 képző mindig azon mellékjelentéssel bővíti a' gyökszó eredeti jelentését, melylyel maga bir, p. vegyük föl a’ kér igét, ’s képezzük belőle csak a’ következőket: kér-és kér-em-és kér-et kér-het kér-et-hét kér-e-get kér-e-get-és kér-e-get-het kér-e-get-het-és kér-lel kér-lel-és kér-lel—öd-ik kér-lel-het kér-lel-het-len kér-lel-het-len-ség kér-lel-het-len-ül kér-elém kér-elm-ez kér-elm-ez-és kér—öz-ik] kér-öz-és kér-ö-leg kér-etlen kér-etlen-ül kér-em-ény kér-em-ény-éz kér-em-ény-éz-és kér-em-ény-éz-het kér-vény kér-vény-éz kér-vény-éz-és kér-vény-éz-het kér-ékóny kér-ékény-ség kér-dégél kér-dégél-és kér-dégél-het kér-dégél-tet kér-ed-z-ik kér-ed-z-és kér-ed-z-kéd-ik kér-d kér-d-és kér-d-éz kér-d-éz-és kér-d-éz-tet kér-d-éz-het kér-d-éz-tet-het kér-d-éz-get kér-d-éz-get-és kér-d-éz-get-het kér-d-éz-gct-tet kér-d-éz-get-tet-het kér-d-éz-kéd-ik kér-d-éz-kéd-és kér-d-éz-kéd-het-ik kér-d-éz-dégél kér-d-ö-leg kér-d-éz-ö-legstb. ezek közöl mindegyik mást és mást jelent, mert a’ képzők, mint egyik vagy másik, több vagy kevesebb járúl a’ kér igéhez, mindig más és más mellékjelentéssel bővítik a’ kér ige eredeti jelentését, ámbár a’ kér által kifejezett közös eredeti jelentésben mindannyian megegyeznek. Azonban minden gyökszó és képző eredeti jelentését ma már nem is tudjuk meghatározni, mert némelyek rég megszűnvén önállólag használtatni, jelentésük is feledékenységbe ment, tudjuk p. mit jelent homok, de alkotórészei a’ kom és ok mit jelentenek, nem tudjuk; némely gyökszók pedig a képzőkkel úgy összeolvadtanak, hogy igen gyakaan a’ képzettszót is gyökszóúl tekintenék, ha részint szóelemzés által, részint a’ rokon nyelvek segedelmével a’ gyök és képző jelentését ki nem találhatnék, p.fut, lát, süt, sül, old, diijt, hint, tát, túrt, szid, oszt, néz, ’s több más egytagú igéinket, a’ szóalkotástan esmérete nélkül nem tarthatnók-é gyökigéknek, ámbár ezek mind képzett igék? Csak ebből is láthatni, hogy a’ magyar nyelvtan egyik jelesebb részét a’ szóalkotás teszi. ’S mégis a’ nyelvtan egy része sem hanyagoltatott el annyira, mint épen a’ szóalkotás! Pedig csak akkor lehetünk a’ nyelv teljes birtokában, az élet és tudomány legmagasb ’s legtitkosabb tárgyait csak akkor adhatjuk elé kedves hajlékonyság- ’s gazdag változékonysággal, az eddig is burjánként tenyészett
