Eger - hetente kétszer, 1914

1914-02-18 / 14. szám

1914. február 18.

EGER. fi4. sz.)

3

Az utóbbi eset már mélyebb nyomot hagy a lelkedben. Ugyan hogy is ne, amikor azt olvasod, hogy X község több száz lakója koldusbotra jutott a pusztító tűzvész által, ami gyermekek gyújtogatásából származott. Vagy Z községben odaégett az egész szemes élet, mert gondatlan gyermekek égő gyújtót haji- gáltak el.

Pedig az első két eset is megérdemli a különös figyelmet. Derék magyar népünk lassú pusztulásának egyik oka a nikotin. A gyermekről, a fejletlen apró lélekről beszélek, akik majmolásból veszik szájukba a kábító mérget, amely megakasztja őket fejlődésükben, satnyává teszi testüket, korán éretté a halál kaszájára.

Szegény, apró magyarok! Alig hogy kilábalnak abból a korból, ahol a gyermekhalál ezernyi veszélye leskelődik rájuk, ismét olyan területre lépnek, amely alig nyújt nekik több nyugodt biztonságot: ott van a nikotin, ott van az alkohol, mindakettő sorvasztó méreg a fiatal, törékeny szervezetre.

Szegény, apró magyarok! Védőszárnyai alá veszi őket az államhatalom életük első éveiben. Ha betegek, orvost kell hívni hozzájuk; hogy meggyógyuljanak, gyógyítószert kell vásárolni a drága patikából! Igen, a gyermekhalandóság leküzdése nemzeti érdek s ezen rendelkezés végrehajtása arányában erősödik vagy gyengül a jövendő Magyarország népe . . .

Tovább azonban nem igen van! A surgyán- gyermek már pusztulhat, ki lehet téve a veszedelmek százféle fajtájának, testi-lelki tekintetben. Nem igen gondoskodik róluk senki, sem a szülő — akit nehéz kenyérkereső foglalkozása eléggé elfoglal, — sem az iskola, amely nevelő munkáját kénytelen négy fala közé szorítani a szülői ház részvétlensége, sokszor ellenszenve következtében.

Igaz, hogy vannak már rendeleteink, amelyek hivatva vannak megvédeni a fejlődő gyermeket az alkohol kóros pusztításától, vannak intézkedéseink arra nézve is, hogy a korai nehéz ipari s egyéb munka ártalmassá ne váljék a fiatal szervezetre; törvényünk van arra, hogy jó emberek vegyék védelmükbe a fiatal bűnözőt, de még mindig igen hiányos nálunk a gyermekvédelem ügye, még igen sok dologra ki kellene terjeszkednie az államhatalomnak, ha népmentő feladatát az egész vonalon sikerrel akarja megoldani.

Fejérmegye legújabb szabályrendelete a gyermekvédelem szép, magasztos eszméjét szolgálja, azt a nagy nemzeti érdeket, amelynek munkálása a leghazafiasabb kötelességek egyike. Védelmébe veszi a fiatal, fejlődő gyermeket, szigorú gonddal őrködik annak testi épségén; és egyúttal a lakosság anyagi biztonságán is.

De Fejérmegye csak egy vármegye! Hol marad a többi, mi lesz a többi vármegyék fiatalságával e tekintetben ? Országos intézkedés is elkelne bizony a fiatalkorúak dohányzási tilalma érdekében! Hát ha Fejérmegye példája jó, a jó példát meg követni szokták .. .

És igazán nagyon szép volna, ha maga az államhatalom lenne ennek a példának az első követője! (By.)

Tájékoztató.

Február 18-21. Esküdtszéki tárgyalások.

„ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyöspüspökiben.

„ 20. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 20. A dohánybeváltás határnapja Kápolnán.

„ 21. Tiszti kabaré-est a Kaszinóban.

„ 22. Országos vásár Tiszanánán.

„ 23. A Nöegylet teaestélye az Egri Clubban.

„ 25. Hamvazó szerda.

„ 26, 27. A kápolnai csata évfordulója.

HÍREK.

Eger, 1914. február 17-én.

A matyókról.

Mióta Izabella királyi hercegnő 1911. évi október 15 én Mezőkövesden járt, divatba jöttek a matyók. Elrándultak hozzájuk még a feminista világkongresszus tagjai is, de általában annyi hazai és külföldi nagyság fordul meg a szomszédos Mezőkövesden, hogy a fele is elég lenne. Matyóéknál holmi lordnak, hercegnek, országos nevű nagyságnak a látogatása olyan mindennapi, akárcsak nálunk holmi dandárparancsnoki látogatás. Varrottasaik nemcsak itthon, hanem a külföldön is kapósak; parasztdalárdájuk már a bécsi Burgban is énekelt; a Magyar Néprajzi Társaság közlönyének, az Ethnographiának, melléklete legutóbb is hosszú cikket közölt róluk sok szép képpel, sőt a múlt hónap derekán a Nemzeti Színházban is megszólalt a matyó dialektus Garamszeghy Sándornak „Matyó lakodalom“ cimű darabjában, mely nem annyira színdarab, mint inkább dramatizált varrottas, hímzés, kötény és fejkendő.

Megértjük ennélfogva, hogy a főreáliskola idei ismeretterjesztő előadásainak során is ott szerepelnek a matyók. A Takács Andor tanár tárgyválasztó ügyességét dicséri, hogy az érdeklődés homlokterében álló matyókról tartott előadást. Ez különben minket, mint úgyszólván közvetetlen szomszédokat, jobban is érdekel, mint bárkit az országban s azonfelül jobban is ránk fért az előadás, mert — mint közvetetlen közelben lakók — bizonyára mi tudunk a matyókról legkevesebbet. Nos, a Takács Andor vasárnapi előadása, továbbá a kisérő rajzok, vetített képek, a kis kézimunkakiállítás nagyrészt megismertették velünk a matyó népet. S az érdeklődő szokatlan nagy és előkelő közönség ez alkalomra valóban megtöltötte az áll. főreáliskola tágas tornacsarnokát, melyet erre az alkalomra stílszerűen feldiszített matyó- varrottasokkal a fáradhatatlan buzgalom előadó.

A felolvasás bevezető sorai arról szóltak, hogy a közlekedő eszközök tökéletesedése, a sajtó s általában a rohamosan terjedő kultúra mind jobban általánosít, egyenlősít, eltüntetvén a vidékek sajátos szokásait, külső és belső jellemző vonásait, melyeket újabban a magyar Néprajzi Társaság nagy erőfeszítéssel iparkodik megmenteni az elkallódástól. A népi értékeknek ilyen mentését kívánja szolgálni előadó is, midőn Mezőkövesd, Szentistván és Tárd matyónépét ismerteti. Mátyás királyról szól azután, mint a matyók felséges pártfogójáról, kik az iránta érzett hálából kereszteltetik fiúgyermekeiket jórészt Mátyásnak, Matyónak. E népfaj konservativizmusa már épületeinél (a lakóháznál, annak beosztásánál és berendezésénél, az ólnál, tüzelőnél stb.) erősen nyilvánul. A bútorzat s különösen a „tüzelők“ világos rajza után az utóbbiakban folyó életet festi előadó, majd a fiatalok összejöveteli helyéről, a fonóról emlékezik meg kedves humorral, belevegyítve néhány hamisít,tatlan matyónépdalt, sőt egy derültséget keltő eredeti mesét is. Néhány érdekes babona után a leánykérés, az eljegyzés és a lakodalom érdekes szokásait ismerteti előadó, végűi pedig a var- rottasokról szól. A matyó hímzés gazdag színezését, rajzait érdekes példákon is bemutatja s megismerteti úgy a női, mint a férfi népviseletet a különböző életkorokban nemcsak élőszóbeli előadással, hanem vetített képeken s eredeti darabokon is. — A díszes közönség folytonos érdeklődéssel, sőt élvezettel hallgatta a nagy gonddal és rendkívüli buzgósággal szerkesztett előadást, melyért lelkes éljenzéssel és tapssal fejezte ki elismerését az előadó Takács Andor iránt.

Egyházmegyei hir. Hetényl Gyula káplán Szentistvánról hasonló minőségben Jákóhalmára helyeztetett át; egyenlőre azonban a gyöngélkedő borsodsziráki lelkészt kell kisegítenie.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szeredy Dezső egri törvényszéki jegyzőt eddigi alkalmazása helyén a IX. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzővé nevezte ki. — Hevesvármegye főispánja ifj. Majzik Viktor dr.-t tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki.

A kassaiak küldöttsége a miniszterelnöknél.

A város közönsége tudvalévőén mozgalmat indított a Kisdy Benedek egri püspök, jászói prépost által alapított kassai egyetem visszaállításáért. Kassa város küldöttségét a miniszterelnök vasárnap fogadta a miniszterelnökségi palotában. Határozott Ígéretet nem tett, de támogatását kilátásba helyezte.

Uj ügyvéd. Dálnoky Zoltán dr. a napokban tette le Marosvásárhelyen az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel. Az uj törvény értelmében Dálno- kynak már mint „ügyvédhelyettesnek“ két évi gyakorlatot kell eltölteni, mielőtt önálló ügyvédi irodát nyithatna. így tehát ő az első ügyvédhelyettes Egerben.

Mulatságok. Amint már jeleztük is, a cs. és kir. 60. gyalogezred és a 10. honvédezred II. zászlóaljának tisztikara szombaton, január hó 21-én, táncmulatságot rendez. A mulatságot kabaré előzi meg. Úgy a tisztikarnak, mint a Nöegyletnek a múlt számunkban megemlített január 23-iki mulatsága iránt nagy az érdeklődés. Az előbbire szóló meghívókat már a múlt hét elején szétküldötte a rendezőség. A Nőegyleti teaestélyre külön meghívót nem küld- nek. Belépődíj személyenkint 2 korona.

A pécsi püspök a tangó ellen. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök most megjelent IV. számú körlevelében az anyákat arra inti, hogy ügyeljenek leányaik öltözködésére, hogy az az illemnek megfelelő legyen. Figyelmezteti őket az Egyház tilalmára is a tiltott időben tartott táncmulatságokkal szemben. Majd igy folytatja :

„Egyáltalán a táncmulatságokon ne feledjétek, hogy az u. n. tisztességes táncok is erkölcsileg veszélyesek lehetnek; de minden esetre vannak oly táncnemek, amelyek határozottan rosszak. Melyek azok? Van annyi erkölcsi érzékiek, hogy azokat ismeritek; nem nevezem meg hát őket. De egyet megnevezek, van okom rá. Főpásztori szivem teljes határozottságával akarom, hogy hallgassatok rám: tiltsátok meg gyermekeiteknek, hogy a tangót táncolják, mert ez határozottan illetlen, érzékles tánc. Hogy a tangót a tiltott táncok között felemlítem, arra, mint jelzém, van súlyos okom. Az újságnak ingere ugyanis, úgy hallom, eltompította sok — különben jólelkű — nőnek erkölcsi érzékét s ezek a tangót szépnek, ártatlan mulatságnak tartják. Berlinben a császár megtiltotta, hogy a katonatisztek egyenruhában a tangót táncolják; Londonban azon mulatságokon, melyeken az udvar résztvesz, a tangót táncolni nem szabad; az udvarhoz tartozó magas állású személyek Bécsben sem vesznek részt a tangó mulatságokon. Azt fogjátok-e gondolni, hogy ezek a fejedelmek s más magasállású világi urak nem értenek ahhoz: mi illik, mi nem? Rómában is Őszentsége óhajára, mint olvasom, az illetékes hatóság kötelességévé tette a lelkészeknek, hogy a keresztény erkölcs védelmére szólaljanak fel és tartsák távol a hivőket a szeméremérzetet súlyosan sértő tangó-üzelmektől. Épp ügy tettek: Mer- cier, a belga biboros érsek, Amette, a párisi bíboros érsek, a lyoni egyházfejedelem és más püspökök. Nem fogtok ennélfogva csodálkozni, ha fópásztori kötelességemet teljesítem s a szeméremsértő tangót én is határozottan kárhoztatom. S vájjon fiaitoknak nem szól mindez? Dehogy nem. Azonban, ha leányaitok a tiltott időben bálba nem mennek; ha ők a tánc- mulatságokon tangót nem táncolnak: fiaitok sem fognak tangózni, ők sem fogják megszegni a tiltott időben az Egyház parancsát.“

Tüzoltógyűlés. Az egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület február hó 22-én, délelőtt 10 órakor az őrtanya nagytermében rendes évi közgyűlést tart a következő napirenddel: Parancsnoki jelentés 1913. évről. — 1913. évi zárszámadás tárgyalása. — A számvizsgáló bizottság jegyzőkönyvének felolvasása. — Az 1914. évi költségvetés tárgyalása. — Esetleges indítványok.