Eger - hetente kétszer, 1914

1914-02-18 / 14. szám

4 EGER. (14. sz.) 1914. február 18. Vita-est a jogakadémián. Szombaton dél­után tartotta meg jogászifjuságunk első vita­estéjét, amelyen szép számú érdeklődő közön­ség jelent meg. A felolvasó Borvan István II. é. jh. volt, aki „A XX. század modernizmusa és az erkölcs“ címmel értekezett. Érdekes felol­vasásában reá mutatott azokra az okokra, amelyek századunk embereit az erkölcstelen­ség posványába döntik (a nevelés fogyatékos­sága, színház, irodalom, sajtó.). A felolvasás után élénk vita fejlődött, amelyben Heimlsr Ede dr., ügyvéd, Nagy Miklós IV. é. hh., Szölldssy Alfréd, Csank István és Székely György jh. vet­tek részt. — Mint értesültünk, a legközelebbi vita-est f. hó 19.-én, délután Va6 órakor lesz, amikor Székely György II. é. jh. értekezik Petőfi a politikus. Szocialista volt-e Petőfi? címmel. Vitaintéző: Légmán Leó. Ismeretterjesztő előadás. A Kér. Iparoskör febr. 15-én délelőtt 11 órakor az Uránia-szin- házban ismeretterjesztő előadást rendezett. A délolaszországi földrengésről olvastak fel és mntattak be érdekes képeket. Katonaélet. Igen tanulságos és érdekes lát­ványban volt részük azoknak, akik szombaton megtekintették a várban levő honvéd laktanya háta mögött elkészített hideg ellen óvó berendezé­seket, amelyekben derék honvédőink a péntek­ről szombatra virradó — 9 R°-os téli éjszaká­ban táboroztak. 80 cm.-nyire a föld alá le­ásva, a kiásott földet köröskörül felhányva, s az így létesített barlang felé sátorponyvát kifeszítve, 18—20 honvéd éjjelezett egy sátor­ban. — Némelyik sátorban fütöttek is. A bar­lang közepén földbe ásott és csak egy vasle­mezzel leborított tűzhelyen olyan vígan patto­gott a tűz, hogy bakáink a -}-16 R°-os melegben jóízűen hazaálmodhatták magukat. De voltak fütetlen sátrak is. Ezek dupla sátorlappal vol­tak fedve, s a két sátorlap között szalmával kibélelve. A sátorban -f-6 R°-os volt a hőmérsék­let, amit szalmán fekve és pokróccal betakarva el lehet viselni. Minden esetre a különbség a kinti és benti hőmérséklet között itt is 15 R°-ot tett ki. — De hát a bakának hozzá kell szokni a hideghez! Mert télben is lehet háború 1 Eger város katolikus hölgyeinek az angol- kisasszonyok egri intézete mély tisztelettel jelenti, hogy február hó 25., 26. és 27.-én Biró Ferenc, jézustársasági atya, az intézet növen­dékei számára lelki gyakorlatokat tart s ezeken a napokon délután 3-tól 4-ig a ft. Páter szíves készséggel vállalkozik az igen tiszteit hölgyek gyóntatására is. Az igazgatóság. A feldebrői állomás ügye. A m. kir. állam­vasutak miskolci üzletvezetősége értesítette a miskolci kereskedelmi és iparkamarát, hogy Feldebrő megállóhelynek állomássá való kibő­vítéséhez mintegy 1900 □ öl terület kipótolá­sára van szükség. Ennek értékét nem számítva, figyelemmel arra, hogy a terület kisajátítási költségét az érdekeltség viselné, a bővítés, a szükséges összes felszerelésekkel hozzávetőle­gesen 42,000 koronába kerülne s igy, ha a mátra-körös vidéki h. é. vasút r. t. kiadásai­nak felét megtéríttetni kívánja, az érdekelt­ségre a területeken kívül 21,000 kor. hozzá­járulási költség esnék. A tervezet szerint lé­tesülne egy 110 m. használható hosszal bíró rakodó-vágány az átmenő vágányba bekötött 2 kitérővel, egy 5 osztályú földsz. felvételi épület várószobával, irodával stb., árúraktár nyílt rakodóval, gabona-szín darabárúrekesz- szel, a szükséges leltári felszereléssel és mint­egy 1040 □ öl kövezett út, rakterűiét és an­nak elkerítése. Megjegyzendő azonban, hogy a Mátra-Körösvidéki-Egyesült Helyiérdekű-Vasút csak az esetben volna hajlandó az átalakítás keresztülvitelére, ha az érdekeltség a költsé­gek felének fedezését magára vállalja, továbbá, ha a kisajátítási költségeket viseli. Ilyenformán aligha lesz mostanában Feldebrőn vasúti ál­lomás! Jelmez-estély. Az Egri Kát. Legényegylet vasárnap, február hó 22-én, saját helyiségé­ben zártkörű Jelmez-estélyt rendez. A mulat­ság este 8 órakor kezdődik. Belépti dij sze- mélyenkint 1 korona 50 fillér. Újítás a véderő beosztása terén. A hadügy­minisztérium a véderő beosztásának célszerűbb módon való intézhetése céljából megkereste az összes hadkiegészítő parancsnokságokat, hogy a legközelebbi sorozások alkalmával állítsák össze a besorozott, de katonai szolgálatra ke- vésbbé alkalmas újoncok névsorát és azt ter­jesszék fel a minisztériumhoz. A hadügyminisz­tériumnak ez az intézkedése a hadsereg s kü­lönösen a gyalogság kiképzésénél észlelt hi­ányokon akar segíteni. Ugyanis a kevésbbé alkalmas újoncokból az egyes csapattesteknél u. n. munkáskülönítményeket állít fel s ezekből a kevésbbé alkalmas egyénekből vezényli ki a megfelelő számú legénységet a különböző ka­tonai irodákba, intézetekbe és az egyes parancs­nokságokhoz. A véderő előterjesztésben ugyanis az irodai szolgálatra megállapított létszám ke­vésnek bizonyult s ezután a hadvezetőség a besorozott legénységnek katonai szolgálatra kevésbbé alkalmas részéből állítja ki az irodai szolgálathoz szükséges létszámot s csak a fenn- maradtakból állítják össze a munkáskülönít­ményeket. Szinielőadás. Az egri keresztény szociális egyesület műkedvelő ifjúsága f. hó 15-én szini- előadást rendezett. Érdekes, hogy az előadott „Falusi zsidó leánya" cimű népszínműnek szer­zője : Nagy László egri földmives és a szerep­lők egri földmives ifjak és egri leányok. Szinte hihetetlenül hangzik: egri cikra a színpadon! Hisz eddig az egri parasztlegényről, mint duhaj verekedőről olvashattunk a lapok hasábjain, de hogy a kultúra bizonyos fokára lépjen, azt nem akartuk elhinni. A keresztény szociális egyesület most, kilencedik évi működésében újból életrekeltette a Nagy János dr. által alapított ifjúsági egyesületet s ennek a hatása az, hogy elvonja az ifjak egy részét a tivor­nyától, a testet és lelket megölő mulatozástól, és nemesebb szórakozást nyújt az ifjúságnak. Kíváncsisággal és nagy várakozással néztünk az előadás elé, ugyan mit tud az egri paraszt nép s örömmel tapasztaltuk, hogy úgy a nép­színmű tartalma, mint a szereplők működése a közönséget kielégítette. — A színmű meséje egy szegény árva legény szerelme, aki vetély- társát a biró fiában látja. A falusi zsidó korcs- máros rábeszélésére orozva megtámadja a biró fiát, sőt a biró fia kedvesének: Virág Eszti­nek házát, a zsidó korcsmáros segítségével, elárvereztette. Az árva legény megbánja tettét s meghatóan bocsánatot kér, de fájdalma nem csillapodik, mert a bíró fia szegénységében is szereti Virág Esztit. A szegény legény jó szem­mel nézte a zsidó korcsmáros leányát Juliskát is, de nem mert feléje közeledni, mert zsidó­nak vélte. De most, midőn megtudja, hogy ke­resztény és a zsidó korcsmárosnak csak foga­dott leánya, megkéri s megkapja a leány ke­zét. Ez a kis történet vonul végig a színdara­bon, tarkítva népies énekekkel és tánccal. — A műkedvelők játéka megérdemelte, hogy a kát. Legényegylet díszterme megteljék közön­séggel. Különösen kitűntek jó játékukkal Kor­mos András és Kormos Bernát; az előbbi az árva szegény legény szerepét, az utóbbi a biró fiát játszotta. Keskeny Ferenc jól alakí­totta a zsidó korcsmáros szerepét és Bóta Ist­ván kitűnő volt Cserkesz, éjjeli bakternek. A Juliska szerepét jól adta Molnár Verőn, az Esztike szerepét pedig Magyari Verőn. Az énekeket Luspay Kálmán tanította be, a da­rabot Subik Károly rendezte. Jól esett a nép fiainak, hogy az intelligentia érdeklődik az ő szórakozásaik iránt. Ott láttuk az egervárosi kanonok-plébánost, Venczell Ede t. kanonokot, Kronberger József érseki titkárt, több teol. tanárt, Madarász Flóris dr. főgimn. tanárt, Busa és Hibay családokat, a klérus és az in­telligentia még több tagját. Felü/fizettek: Csekó Gábor prépost-kanonok, Petrovits Gyula apát- kanonok-plébános 10—10 koronát, Busa Ádám, Hibay György dr., Gyürky Vidor 2—2 koro­nát, Venczell Ede, Kronberger József, Fábry Béla, Kele István dr. 1—1 koronát, Besznyák N. 60 fillért. Fogadják a nemesszivű felülfizetők e helyütt is a kér. szociális egyesület köszönetét. Apró krónikák. Cigányháboru. Vasárnap dél­előtt a Verőszalában harc ütött ki a cigányok között. A verekedésben Oláh Gusztáv vályog­vető cigány késével Horváth László nevű sógorá­nak a ballábába szúrt. Horváth sérülése súlyos. Bevitték az Irgalmasok kórházába. — Kisiklott teherkocsi. Makiár állomáson egy teherkocsi va­sárnap éjszaka tolatás közben kisiklott. A pálya­test hosszabb ideig el volt zárva úgy, hogy a vonatok reggel 10 óráig nem tudtak bejönni Egerbe. 10 órától kezdve a pálya már teljesen szabad volt. — A lakadalom után. Mikófalváról jelentik: Kelemen Kirádí Gábor, aki szombaton este egy lakadalomban alaposan felöntött a garatra, másnap reggel ittas állapotában régi haragosár, Kovács Gusztávot egy csészével oly szerencsétlenül vágta fejbe, hogy Kovács élet­ben maradásához kevés a remény. A duhaj legény azután Baranyi Bander Ferencet szúrta nyakszirten. Bander meghalt. Kelement már az ügyészséghez szállították. Rövid hírek. Beteg szinész. Színtársulatunk egyik kiváló művésze, Miskey József, barrito- nista, vakbélgyulladásban megbetegedett. Mis- keyt Budapestre vitték, ahol megoperálják.— Az egri függetlenségi és 48-as párt helyisége. Az Eger- ben alakult függetlenségi és 48-as pártkör helyisége megnyílt. A kör helyisége a Csiky Sándor utcában van. — Műsoros estély. A mis- kolczi Katolikus Kör a munkanélküliek és saját könyvtára javára a Korona-szálloda emeleti termeiben február 21-én, szombaton Műsoros estélyt rendez, melynek kezdete este 8 órakor lesz. A helyárak: 6, 5, 4 és 3 korona. Álló­hely 2 kor. Karzat (I. sor) 4 kor. A védnökök sorában találjuk Blazsejovszky Ferenc egri apát-kanonokot is. — Szövetkezeti közgyűlés. Az egri „Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezete“ csütörtökön, február 19-én délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését, mely immár a huszadik a fennállása óta. — Az adó prés. Eger város számvevősége falragaszokon hívja fel a közönséget, hogy akik a városi adófőkönyvben előirt adótartozásaikat e hó 15-ig be nem fizették, azt most már 8 nap alatt fizessék be, mert különben ellenük a zálogolási eljárást megindítják. Felelős szerkesztő: Dr. Molnár Kálmán. Laptnlajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 1467/1914. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1914. évre szer­kesztett országos gazdasági munkás és cseléd segély pénztárt illető hozzájárulási díjak ösz- szeírási és kivetési lajstrom a kir. pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőség által érvényesítve megküldetett. Erről az 1900. XVI. t. c. 8 §-a értelmé­ben az érdekeltek azon felhívással értesíttet- nek, hogy a kivetési lajstrom a városi szám­vevőség hivatalos helyiségében folyó évi feb­ruár hó 18-tól 8 napi közszemlére tétetik ki, hol azt az előírt hivatalos órák alatt megte­kinthetik s netáni felszólalásaikat a lajtsrom kitételének napját követő 15 nap alatt a vá­rosi számvevőségnél előterjeszthetik. Kelt Egerben, 1914. február hó 16. Derszib Ödön, v. főszámvevő. Eger 1914. Az érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents