Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-31 / 9. szám
Előfizetési árak: Egész évre _ _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceuin, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =-■" - intézendők. -. . ,= Kiadóhivatal: Ly ceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 9. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szombat, január 31. Búcsúszó. 1910. julius 1-én írtam ugyané helyen a Beköszöntőt s azóta minden számával bebizonyította e lap, hogy jó sajtótermék akar lenni. Á magam részéről, szerénytelenség nélkül mondhatom, mindent iparkodtam beváltani, amit Ígértem. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, — hisz’ tanúm lehet reá az olvasóközönség, — hogy az „Eger“ (úgy, mint azt annak idején megígérte) magasabb nézőpontból, tárgyiasan Ítélt meg mindent. Ha kellett, dicsért; ha kellett, kifogásolt, vagy elitéit, de nem a minden áron való ellenzés által hajtva. Az eszmék fénye felé haladt s nem emberek után; az ember ugyanis gyarló, tehát tévedhet, de az eszme örök. Készséggel támogatott minden hazafias törekvést, nemzeti igazat, — az irodalomban és művészetben minden szépet és jót, — a közgazdaságban minden helyest és szükségest. Hogy pedig az általános célok mellett különös kötelességének tartotta szükebb hazánk, Hevesvármegye és Egerváros, érdekeit jól felfogva, becsületes kitartással támogatni: azt talán maguk a vezetők is — mint ebben legilleté- kesebb bírák — készséggel elismerik. Emellett mindenkor higgadtan és a magyar hirlapírás régi nagy mestereinek tisztult hangján szólt minden rovatában. Lehet, hogy ez az irány és ez a mód talán nem fedi teljesen az újságírásról újabban kialakult véleményt, de az bizonyos, hogy a jó újság fogalmát ez közelíti meg legjobban. A komolyságot ugyanis nem szabad az élvezetesség rovására számítani, a higgadtság nem a bátorság hiánya, s az alaposságot nem pótolhatja a jól-rosz- szul összetákolt elevenség, vagy éppen parlagias szellemeskedés. És azután — végső, de nem utolsó — a helyes erkölcsi irányt semmi más nem helyettesítheti, mert a becsületes, a hivatását megértő és átérző sajtóterméknek erre kell legjobban ügyelnie minden rovatában, minden cikkében, minden hírében, minden sorában, sőt még a hirdetéseiben is. / Es az „Eger“ — nyugodtan állok a bírálat elé — ez ellen sem vétett. Ha mégis voltak e lapnak hibái az elmúlt negyedfél év alatt: ezek jórészt rajtam és úgyszólván egyetlen segítőtársamon (hálásan irom ide a nevét) Kolacskovszky János uron kívül álló okokból fordultak elő s annak tudhatok be, hogy úgyszólván teljesen segítség nélkül állottunk. Már pedig minden újságnak minden száma egy-egy Írásbeli vizsgálatot jelent a szerkesztő részéről. Se vizsgálat annál nehezebb, mert pontos időre kell véle elkészülni, annál kényesebb, mert ezer és ezer szempár fut végig a dolgozaton s száz és száz ember bírálja azt többkevesebb (de inkább kevesebb, mint több) jóakarattal. Ebben a tudatban gondos szeretettel, féltő aggódással Írtam, vagy simítgattam, csináltam hét féléven át e lapnak úgyszólván minden sorát. Önként és szívesen vállalt kötelezettségem tudatában, folyton kézben tartottam a tollat, készen a használatra, akárcsak az őrségre állított katona a fegyvert. E folytonos készenlét, ez a pihenő és segítségnélküli végeszakadatlan munka azonban már-már megőrölte a lelkemet. Éppen ezért — hisz’ az őrségen álló katonát is felváltják — félreállok. Átadom a zászlót: tisztán, fehéren, mo- csoktalanul. ügy, amint kibontottam. Fel tudom fogni, hogy fölemelő tudat egy sajtóorgánumnak vezetése, irányítása; átértem és átérzem, hogy mily kivételes a helyzete annak, akinek mindenkor rendelkezésére áll a gondolatközlés legalkalmasabb eszköze, az újság. És mégis félre kell állanom. Bár fanatikusa vagyok a munkának; bár az a meggyőződésem, hogy igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, ha a sikerhez nem volna semmi remény: be kellett látnom, sőt éreznem kellett, hogy nincs az a forrás, amely ki nem fogyna, ha folyton meregetnek belőle; nincs az az erős lélek, amely ki nem merülne, ha pihenés nélkül kell termelnie. Hiszen a folytonos munka, különösen pedig a minden elképzelhető téren és ismeret-ágban való mozgás már maga is szétforgácsolja s erőtleníti a lelket. Végül pedig nemcsak magamnak, hanem különösen az ügynek tartozom azzal, hogy magam adjam át a zászlót s ne várjak arra, inig — kiesik a kezemből . . . Nagy és soha el nem múló hálával köszönöm meg — a sok bajjal küzdő katolikus újságírás nevében is — annak az egy pár jólelkű embernek segítségét, kik súlyos helyzetemen, igen nehéz munkámon olykor-olykor könnyítettek s kérem őket, hogy az „Eger“-tői ne vonják meg támogatásukat, sőt, hacsak lehet, fokozzák. Isten áldása legyen a magyar katolikus sajtón. Eger, 1914. jan. 30-án. Breznay Imre érs. tanítóképző tanár. A városi képviselőválasztások. Eger város képviselőtestületéből 50 választott képviselő lép ki az idén, mírt 6 éves mandátumuk az 1914. év tavaszán lejár. A kilépő képviselő- testületi tagok névsora a következő: Az I. választó kerületből: Kassuba Domokos, Vanyek Alajos, Elek János, Hoksza András. A II. választó kerületből: Fekete János, Grün- wald Ferenc, Csepreghy Gyula, Szilágyi József és Militzer Gyula. A III. választó kerületből: Szőke Sándor, Fü- gedy János, Kuborczy Dezső, Timkó János. A IV. választó kerületből: László János, Nagy István, Kiss Imre, Meilinger Ödön. Az V. választó kerületből: Balázs Ignác, ifj. Bóta Mihály, Szaladi József és Kodolányi Dezső. A VI. választó kerületből: Nagy János dr., Bodó József, Gál Mihály, Petrik József. A VII. választó kerületből: Babocsay Sándor, Szederkényi Nándor, Kovács András, Csendes Antal. A Vili. választó kerületből: Tóth Csepreghy András, Kelemen Antal, Nagy János (Malomutcai), ifj. Jaksi István. A IX. választó kerületből: Cziglédy János, Tóth Ferenc, Vincze Pap Gábor, ifj. Vas István. A X, választó kerületből; Tóth Birja Mihály (cifra), Vass János dr., Borbás János, Dutkay Pál. A XI. választó kerületből: Antal József, Kelemen Kálmán, Lanther János, Csank Béla, Juhász Pál. A XII. választó kerületből:'HLW'ükb István, Kakuk Ignác, Kocsis Bernát, Kovács Csatlós Mihály. Az uj választások március hó első felében lesznek és arra való tekintettel, hogy az 1886. évi XXII. t. c. 35. §-a szerint egy-egy választó- kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet, az uj választásoknál az idén is a régi gyakorlatot követik, vagyis a várost tizenkét választó-kerületre osztják és a II. és XI. választókerületekben 5—5, a többiben 4—4 képviselőt választanak. A választó- kerületek beosztása a következő: I. választó kerület: A város I. negyede, választ 4 képviselőt. — II. választó kerület: A város II. negyede, választ 5 képviselőt. — III. választó kerület: A város III. negyede, választ 4 képviselőt. — IV. választó kerület: A város IV.
