Eger - hetente kétszer, 1914
1914-07-25 / 59. szám
4 EGER. (59. sz.) 1914. julius 25. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestületét Jankovics Dezső kir. tanácsos polgármester a temetés után déli 12 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyet a következő beszéddel nyitott meg: Tisztelt közgyűlési Dr. Kállay Zoltán v. b. t. t. Hevesvármegye főispánja elhúnyt. Ez a mindnyájunkat fájdalmasan érintő gyászhír érkezett e hó 20-án a délutáni órákban Egerbe. Másnap a gyász- jelentések egész özöne igazolta a lesújtó hír valóságát s ma már el is temettük a megboldogult férfiú kihűlt tetemeit. A temetésen részt vett Hevesvármegye és Eger város intelligens közönségének nagy része s nem csak külsőleg gyászolt, hanem belsőleg is, látszott az arcokon az őszinte fájdalom és igaz részvét kifejezése, — s az elhunyt kiváló férfiú ezt méltán megérdemelte, mert kevés ember van a vármegyében és városunkban, ki az ő jóságát és pártfogását nem élvezte volna. — Városunk előmenetelét különösen a szívén viselte, s én, ki az ő kormányzása alatt csaknem öt lusztrumon át szolgáltam a várost, tanúbizonyságot tehetek arról, hogy a város érdekében bármire kértük, hathatós pártfogását rögtön, habozás nélkül megígérte. Az elhúnyt kiváló férfiúnak nem Egerben ringott a bölcsője, de amint hallom, úgy rendelkezett, hogy Egerben nyerjenek hamvai örök nyugalmat. Ez is mutatja szeretetét és ragaszkodását városunkhoz. Képviselőtestületünk egy illusztris tagja indítványt nyújtott be hozzám a közgyűlés összehívása és a megboldogult emlékének megörökítése iránt, ezért, de saját elhatározásomból is bátor voltam a képviselőtestületet összehívni. Üdvözlöm a megjelenteket, az ülést megnyitom. Ezután Kálnoky István dr. városi jegyző felolvasta Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző és városi képviselőnek a napirendre vonatkozó indítványát, mely szerint: Eger város közönsége mély megilletődéssel és szomorúsággal veszi tudomásúl szeretett főispánjának, nagykál- lói Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsosnak elhunytát és a nagy halott emlékét, a város fejlődése körül szerzett kiválóan nagy érdemeire való tekintettel jegyzőkönyvébe iktatja, özvegyéhez és Hevesvármegye közönségéhez pedig részvét iratot intéz. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta a városi tanácsnak azzal a pótindítA leány egy csillogó könyet morzsolt szét a szemében. A férfi részvéttel fordult feléje: — Sírt akkor is? — Ó, akkor nagyon sírtam. Keservesen zokogtam. Hiába! A halott csendesen pihent valahol ott a zajos Pest valamelyik csöndes temetőjében. A békák pedig harsogva fújták tovább a maguk himnuszát, éppen úgy, mint öt évvel azelőtt. . . A leány elhallgatott. Pár percig csendben voltak. A sétaút kavicsát nézték. Egyszer a férfi hirtelen megszólalt. — Szegény gyerek, nagyon sajnálom magát. Az élet magához is mostoha volt. De lesz az még másképen is. Reméljen egy jobb kort, egy szebb időt. — Mondták ezt már többen is nekem. De csodálatos, egynek a vigasztalása se esett olyan jól, mint a maga szavai... E pillanatban valahol távol elkezdtek kuruttyolni a békák. — Hallja a zenészeit? Remélje a legjobbat ; még nincs semmi elveszve! — szólt a férfi és megfogta a leány kezét. Ez ránézett s a férfi meleg szorítását hasonlóval viszonozta. * Eddig jutott Kardos Jenő, a jónevű író a novellával s éppen azon törte a fejét, hogy ványával együtt, hogy a mostani Piac-utcát a nagy halott nevéről: Kállay Zoltán dr. utcának nevezzék el. Ebéd az érseknél. Szmrecsányi Lajos dr. érsek Jankovics Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter tiszteletére, aki vendége volt, ebédet adott. A miniszter délután 3 óráig maradt Egerben és ekkor Füzesabonyba ment, ahonnan szalon kocsin vissza utazott Budapestre. A rekviem. Pénteken délelőtt 10 órakor a főszékesegyházban ünnepies gyászistentiszteletet tartottak Kállay Zoltán dr., v. b. t. t., főispán lelkiüdveért. A gyászmisén, melyen Ridárcsik Imre prépost-kanonok celebrált nagy papi segédlettel, a gyászoló család tagjain kívül Szmrecsányi Lajos dr. érsek, Majzik Viktor alispán és az összes hivatalok képviselői részt vettek. Az egri fürdő és uszoda. — Milyennek tervezik a fejlesztést? — Az Eger város tulajdonában levő fürdő és uszoda átalakítására, illetve újjáépítésére vonatkozó építési terveket — mint már jelentettük — elkészítették Böhm Henrik és Hegedűs Ármin budapesti műépítészek s azok hétfő óta a város birtokában vannak. Az érdekes és fürdőügyünknek rendezéséhez értékes alapul szolgáló műszaki iratot egész terjedelmében a következőkben mutatjuk be olvasóinknak: Nagyságos Polgármester Úr! A tekintetes Tanács megbízása és felhívása folytán az Eger város tulajdonát képező fürdő és uszoda átalakítási, illetőleg újjáépítési terveit a Nagyságod elnöklete alatt megtartott értekezleten nyert utasítások és kívánalmak alapján: Van szerencsénk külön postacsomagban A/l. és A/2. alatt 5—5 rajzlapon és egy kartonon a gyógyfürdő át- és hozzáépítési terveit átszármaztatni. A tervezett létesítmények rövid leírását a következőkben adjuk: A) Gyógyfürdő, Az eddigi, az épület középrészén levő bejárat megszüntettetett és helyette a homlokzat jobbról és balról oldalsó második tengelyeiben két bejárat létesíttetett. A jobboldali bejárat a gyógyfürdő közös használatára szánt medencefürdőkhöz, valamint a külön medence fürdőkhöz, mig a baloldalon létesített bejárat az I. és II. osztályú kádfürdőkhöz ■ szolgál. a férfivel szerelmet vallasson-e a nőnek és viszont, vagy pedig mindjárt összecsókolóz- tassa-e őket. Merengéséből a szabója zavarta fel, aki számlával kedveskedett. Az ihletnek vége szakadt s Jenő barátunk, hogy a szabót uj határidő kitűzésére rábíró nagyszabású beszédje fáradalmait kipihenje, kisétált a városból a rétre. Nyugodtan járkált és élvezte a szabadság sok-sok gyönyörét. A tárcán gondolkozott és jobbnak látta mégis kölcsönösen szerelmet vallatni a szereplőkkel. Előre örült a dolognak s elképzelte, hogy a doktorkisasszony, aki neki a leirt históriát elmesélte, hogy fog örülni a tárcának. Ő maga is örült volna, ha a csinos doktorleány a novella végére tervezett szerelmi vallomásokat célzásnak vette volna. A tóhoz ért. A békák kuruttyoltak. És... Gyökeret vert a lába. A doktorkisasszonyt éppen akkor csókolta meg a vele sétáló huszár- főhadnagy. S a hölgy nem ellenkezett. . . Kardos hazarohant. A kéziratot ízekre tépte s a kályhába dobta. Elővett egy levélpapírt s megírta a lánynak: — A békák a kuruttyolást nagyon hamar megkezdték. De én se brekegek ám többé magának! S aludni ment. Maflák József. A jobboldali bejárónál (a szélfogón keresztül) a várószobába lépünk, honnan a pénztár, orvosi- illetőleg irodaszoba, a közös medencefürdő kabinhelyiségébe, illetőleg a külön medencefürdők folyosójára jutunk. A három eddigi medencefürdő az oldalszárnyban megtartatott, de a vastagfalak részbeni eltávolításával a medencéktől elzárt öltözőkkel láttattak el, ezek szerepelnének, mint másodosztályú medencefürdők. A régi konyha, kamra és padlásra vezető lépcső helyén létesülne az uj három elsőosztályú medencefürdő; e csoportokhoz tartozik egy klozet, egy pissoir és mosdó. A közös medencefürdő földszinti kabinhelyiségében összesen 25 darab kényelmes vezetőfülke, a vele kényelmes lépcsővel összeköttetésben lévő emeleti kabinhelyiségben ösz- szesen harmincegy darab kényelmes vetkező és nyugvófúlke van. A kabinhelyiségből az előfürdők helyiségébe jutunk, az előfürdő helyiségében négy zuhany és lábfürdő van szappannal való mosakodáshoz és egy előfürdő- medence, mely a még esetleg a zuhanyfürdő által le neai öblített szappanozás lemosására szolgál. Az előfürdőből az impozáns nagy langyosvizmedence helyiségbe jutunk, mely medence a most négy részre darabolt régi medence isméti egyesítéséből keletkezik, kisebb átalakítások létesítésével. A langyos medence- csarnok fülkéiben tussok, ülőfürdők, nyugvópadok vannak. E medence hátsó részéhez középütt épül a melegvízmedence, jobbról a gőzkamra, balról a forrólégkamra. A langyos vízmedencéből a másságé helyiségbe jutunk, e helyiségben két dörzsölőfülke, két zuhany és a várakozók számára pad van. A dörzsölőbői a leszárító helyiségbe, innen vagy a fodrász, manicure, pedicure helyiségbe, vagy a 9 nyugvóhellyel ellátott nyugvóterembe érünk, a nyugvóteremből a kiindulási ponthoz, a földszinti kabinhelyiségbe jutunk. Természetesen úgy a földszinten, mint az emeleten klozethelyiségekről is történik gondoskodás. Az előfürdő és a kabin teremnek egy része a jelenlegi udvar üvegtetővel való be- fódése által keletkezett, a körülötte lévő helyiségek részben innen kapják világításukat és szellőzésüket. ügy a közös medencefürdőkből, mint a külön medencefürdők folyosójáról ki lehet jutni az eddigi úgynevezett fillérfürdő helyén megmaradó cirka negyven négyzetméter vízfelületű nyitott uszodába, mely uszoda a medencefürdók használóinak rendelkezésére áll. A baloldali bejárat a kádfürdőkhöz vezet, az oldaltraktusban jelenleg létező nyolc fürdő, másodosztályú kádfürdőkul szolgálnak, mig a jelenlegi iroda, szoba és konyha helyiségből, négy darab elsőosztályú kádfürdő készül. A kádfürdők folyosójának végében két klozet áll a fürdőzök rendelkezésére. A kádfürdők oldaltraktusainak végéhez hozzáépítendő lesz a kazánház, szivattyútelep és szénkamra, esetleg mosoda. Hogy a borbélymühelyt úgy a kádfürdő elasztikus cipősarak meg TARTÓSSÁGÁT
