Eger - hetente kétszer, 1914

1914-07-25 / 59. szám

1914. juiliiá 25.

EGER. (59. sz.í

5

használói, valamint a kívülről jövő publikas is használhassa, a borbélyműhely a baloldali bejáró szélfogójából és bejárattal bír.

B) Uszoda. Az uszodaépület kifejlesztheté- séhez szükségesnek mutatkozik az uszoda telkével szomszédos Tímár-utca felé eső ingatlan felhasználása is, mert csak e két telek egyesítése által válik lehetővé a megkívánt — az eddiginél csaknem még egyszer akkora — uszodamedencének megfelelő öltözőfülkék és egyéb helyiségek, valamint az uszóversenyek alkalmával összesereglő nézőközönség elhelyezésére szükséges amphiteátrális ülő alkalmatosságok és állóheÍ37ek elhelyezése. Információink szerint a telek felhasználására számíthatunk is.

Maga az úszómedence 43-5 méter hossz mellett körülbelül átlagosan 24 méter szélességben úgy létesíttetnék, hogy az uszodamedence az Uszoda-utca felé majdnem még egyszer oly nagyra, mint a régi medence három oldali határvonalai felhasználásával, e közül egy 1'80 méter széles körüljáró létesülne, mely csak a basin hossz oldalának közepén — az ugró produkciók részére kijelölt basinrész előtt — bővülne ki a nekiiramodhatás céljaira nyolc méterre. A basinba hat helyen két-két ágú lépcsőkön lehet a vízbe jutni. E körül- járót befoglalva, három sorban vannak elhelyezve, — kivéve a basin két rövidebb oldalát, ahol csak kettős sorban vannak elhelyezve, — amphiteatralisan az ülőhelyek, cirka 800 darab.

Az ülőhelyek mögötti 2'50 méter, illetőleg 1'80 méter széles folyosórészen még cirka 3200 néző számára még kényelmes állóhely van. Az emeleti kabinsorok előtt elvonuló 1*10 méter széles, 150 méter hosszban szintén hatszáz állóhely van, úgy, hogy versenyek alkalmával 4600 néző számára van alkalmas hely. A bejárat az épület főtengelyében és ettől jobbra-balra lévő egy-egy nagy kapuzaton bonyolódik le. E bejáratok a húsz méter hosszú és 4’50 méter széles előcsarnokba vezetnek, az előcsarnok jobb és baloldalán egy-egy pénztár safe deposittal, középütt a buffett a várakozók számára, ettől jobbra és balra orvosi szoba, mosakodók és dörgölő helyiségek, raktárak stb. sorakoznak. Az előcsarnok jobb és bal végében vannak az uszodabejáratok férfiak és nők részére. Közvetlen a bejáratok mellett vannak a ruhanemű kiadók elhelyezve, a földszinten jobbról-balról százhúsz-százhúsz öltözőfülke, megfelelő helyeken zuhanyokkal, klozet- csoportokkal és pissoirokkal megszakítva.

A földszintről mindegyik oldalon kettőkettő egyágú és egy-egy kétágú lépcsőkar visz az emeleti folyosókra, illetőleg a nyolcvanötnyolcvanöt, illetőleg száznégy-száznégy öltöző kabinhoz, és harminc-harminc személyes tömeges vetkezőhelyhez. Az emeleten ugyanazon a helyeken, mint a földszinten vannak elhelyezve a klozetcsoportok és pissoirok. A fentiek szerint a földszinten és emeleten összesen négyszázhetven, illetőleg ötszázhét vetkezőhely áll rendelkezésre úgy, hogy tömeges látogatottság esetében is mindig áll az újonnan érkezők részére kabin készen. Az emeletről jobbra és balra feljuthatunk egykarú lépcsőkkel az egyenként harmincöt-harmincöt méter hosszú és három méter széles népfürdőkhöz.

Az uszodaépítkezés solid tűzbiztos, különös karbantartást nem igénylő kivitelben, a közép főépület és külsőkörítő fal téglafalazatból, alapok betonból, kabinsorok portlandra- bitzból, menyezetek vasbetonból, fedések facementtel, burkolatok simított betonlapbetétekkel és lapsarokkal, helyenként csak lapokkal, lépcsők vasbetonból készíttetnének; az amphi- teatralis elrendezésű ülőhelyek betonból, ajtók ablakok elsőrendű erdei fenyőből, basin és emeleti folyosók rácsai egyszerű kivitelben vasból készülnének.

Úgy a gyógyfürdő, mint az uszoda homlokzatai egyszerű, komoly, nem nagy költséget

igénylő modorban, de azért az épületek jellegét magán viselve terveztettek.

A költségekre vonatkozólag jelen felterjesztésünkben nem adhatunk kimerítő képet, mert mindkét objektum átalakítási és hozzá- építési, illetőleg újjáépítési munkálatokkal kapcsolatos lévén, csakis teljes költségvetés készítése után lehetnénk azon helyzetben, hogy a pontos elkészítési összeggel szolgálatukra lehetnénk. Szívesen vállaljuk e munkát is, azonban kérjük a polgármester Urat, hogy e tervek átvizsgálása és megrostálása után az esetleges észrevételek közlése után, amennyiben ezen tervekhez hozzájárulnánk, illetőleg megjegyzéseik és utasításaik szerinti uj, vagy átdolgozott tervek készítéséig tőlünk ezt ne mél- tóztassék kívánni, mert ilyen nagy gondosságot és további kiviteli terveket igénylő munkát csakis teljesen megállapodott, elfogadott tervekről indokolt készíteni.

Midőn még magunkat továbbra is Nagyságos jóindulatába ajánljuk, maradtunk Nagyságod alázatos szolgája:

Budapest, 1914. julius hó 20-án

Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin

műépítészek.

hírek.

Eger, 1914. julius 24-éu.

Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Cser- uyus Margit egri posta- és távirda-kiadónőt, II. osztályú posta- és távirda-kezelőnővé nevezte ki.

Közös áldozás. A boldogságos Szűz Mária lourdesi kegyhelyén e hó 26-án, vasárnap végbemenő Eucbaristikus Congressus alkalmából Egerben a főtemplomban 7 és 9 órakor szentségkitétel mellett tartják a nagymisét, melyek alatt mindenki járulhat az Oltáriszentséghez.

Ünnep az egri izr. imaházban. Az egri statusquo izraelita hitközség csütörtökön, este 1/i7 órakor gyászistentiszteletet tartott az elhunyt főispánért, mely alkalommal a gyászoló család és a hivatalos világ számos előkelő tagja megjelent az imaházban. A gyászistentiszteleten Schweiger Lázár dr. rabbi nagyszabású beszédet mondott. Lerótta a nagy halott iránt az izr. hitközség háláját és kegyeletét, majd a főispán alakját, mint a vallás, a munka és a jótékonyság bősét festette le. A „Zoltán“ héber eredetű szó és gyöke az uralkodásra vezethető vissza. A megboldogult főispán „ur volt a szó legszebb, legmagyarabb értelmében.“ A rabbi megható imádsággal végezte beszédét, mely után, a szertartások végeztével a baloldali karzatra vonult a közönség, ahol az egyik diszablakon, — melyet a megboldogult jótékonyságának köszön az izr. hitközség — a főispán címere és neve van festve. A címer és a név gyászfátyollal volt behúzva, melyet Schweiger Lázár dr. lendületes beszéd kíséretében bontott le.

Szent István napja a fővárosban. A Szent István napi körmenet iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. Az Országos Katolikus Szövetség (Ferenciek tere 7. III. lépcső, I. emelet 8 ajtó) felhívja a katolikus egyesületek és körök vezetőit, továbbá a papságot, hogy már most sürgősen jelentsék be részvételeiket, különösen azok, kik nagyobb csoportokban jönnek, hogy megfelelő férőhelyről gondoskodhasson számukra. A külön-külön utazók legjobban teszik, ha közvetlenül fordulnak a szállodákhoz. Az államvasutak augusztus 18—22-ig a szokásos vasúti kedvezményt ismét mindenki számára megadták. Az országos körmenetet magát a budapesti királyi udvari plébánia rendezi.

Nagy vihar. Csütörtökön délután 5 óra tájban hirtelen nagy vihar támadt. Eger felett óriási porfelhők száguldoztak az utcákon, a háztetőkről hulltak a zsindelyek, majd heves

zápor kisérte a szél szeszélyeskedését. A vihar azonban csakhamar lecsendesült és szerencsére néhány gyászlobogó letörésén kívül számba- vehetobb nagyobb kárt nem tett.

Gondatlanság. A Széchényi-utca végén levő Rákóczi márvány-emléktábla az épület meszelésekor végigkenődött s a rajta lefutott festék az emléktáblát alaposan elrútította. Kérjük az illetékes tényezőket, segítsenek ezen az állapoton, mert ha sokáig így, elcsúfítva marad az emléktábla, ügy tűnik fel a dolog, mintha Eger, Rákóczi városa nem tisztelné eléggé a vezérlő fejedelem emlékét.

Újszülöttek. Eger városában, a lefolyt héten (julius 17-től 23-ig) a következő születési esetek történtek: Tóthpál Lajos máv. raktármunkás Margit, Józsa László villanygyári gépész Erzsébet, Bolya György földműves Anna, Hanus Imre földműves Sándor, Erős Bernát földműves Anna és Erzsébet (ikrek), Oláh Ferenc korcsmáros Klára, Hajdú Imre földműves Szidónia, Hozmán Péter postatiszt László, Fehér Gyula cipész Mária, Rapac Mihály téglagyári égető Ilona, Perger László kőműves Zsófia, ifj. Hám Lajos hentes Vilmos nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Csillik Bertalan mészáros és Bóta Rózsi hajadon, Urbanovics Mihály földműves és Nagy Mária gyári munkásnö, Libertéuy Sándor kőműves és Kormos Anna varrónő, Neuman Ignác szabósegéd és Snel Rozi hajadon, Kis Bertalan asztalos és Tóthpál Julianna hajadon egri, Preisz Leib kereskedő budapesti és Krausz Rézi hajadon egri lakos.

Házasságot kötöttek. Szabó Béla alapítványi számtiszt és Bőhm Márta hajadon egri, Prikkel József főkönyvelő és Farkas Ida tanítónő hatvani, Koperdák Gyula kőműves és Füst Mária hajadon egri, Balog József gépész budapesti és Endrész Erzsébet hajadon egri lakos.

Halottak névsora. Lakatos János 9 hónapos, Babos Ferencné szül. űjszékelyi Buzogány Zsuzsanna 75 éves, Pogonyi Rozália 2 hónapos, Szabó Borbála 6 hónapos, Czeizler Zsigmond magánzó 76 éves, Kis Lajos 4 éves, Bognár Béla 3 hónapos, Nagy János cipész 47 éves, Vadász József földműves 60 éves, Básti József 22 éves, Pozsár Lajos lakatossegéd 20 éves, Ipacs Rozália 5 hónapos, Pap András 1 hónapos, özvegy Hering Józsefné szül. Czvek Eleonóra magánzónő 78 éves, Pálinkás Julianna 8 hónapos, Nyíró Sándor 13 napos, Balog Márton 2 hónapos, Lintaller Rozália 2 éves, Perger Zsófia 3 napos, Hajnal Mária 5 hónapos, özv. Galcsik Jánosné szül. Nitsmán Terézia magánzónő 66 éves korában.

Apró krónikák. Tolvaj szerb munkás. Stojano- vics Voiszláv, a Wind-féle téglagyár munkása Deák Mihály rendőrtisztnél bepanaszolta szerb kollégáját, Petrovics Dizomírt, aki 160 koronát ellopott és azután megszökött. A két szerb két évvel ezelőtt szökött át a határon, mint szerb hadkötelesek. Sztojanovics megtelepedett, Petrovics pedig szerte kóborolt az országban. Most meglátogatta barátját és — bizonyára emlékűi, — elvitte 160 koronáját. A rendőrség nyomozza a tolvajt. — Baleset. Kállay Zoltán dr. főispán temetésén a nagy melegben és szorongásban Martinovich László dr. egri szol- gabiró összeesett és elájult. A baleset éppen Majzik Viktor alispánnak a beszéde közben történt és néhány pillanatra megakasztotta a magasszárnyalású beszédet. Nagyobb baj azonban nem történt. — Öngyilkos bankigazgató. A nagyváradi Belvárosi Népbank vezérigazgatója Grósz Sándor, Grósz József dr. egri ügyvéd öccse vasárnap, a dorongosi hegyen levő szőlőjében agyonlőtte magát. Végzetes tettét állítólag, az utóbbi időben ért nagy anyagi Veszteségek miatt követte el. — Szerencsétlen ugrás. Bayer Henrik városi tanácsost szerencsétlenség érte. Pénteken a Feketesas felé vivő utón hajtatott és a kocsival szembe egy automobil száguldott. A lovak megbokrosodtak, Bayer