Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-17 / 5. szám
1914. január 17. EGER. (5. sz.) 3 A hét. Púky Miklós iratai. Az 1848—49-iki szabadságharc jelentősebb szereplői közül a Genfbe emigrált Pnky Miklósnak az iratai kerülnek a napokban nyilvánosság elé. Ez iratoknak közlésével igen fontos adatok birtokába jut a történetirodalom a szabadságharc, de legkivált az emigráció eseményeiről. Puky Miklós már kora ifjúságában részt- vett Hevesmegye politikai küzdelmeiben Keg- levich Miklós gróf, Orczy István báró, Borbély Tamás, Becsky András és más hazafiak társaságában. A harmincas-negyvenes évek tüzes- vérü ellenzéki csoportjához tartozott s a vármegye közgyűlésein, a zöldasztalnál, az ékes szónoklatokat igen sokszor még fokossal és buzogánnyal is támogatták. Puky Miklós 1848-ban Hevesmegye alispánja, majd még az év folyamán képviselője lett, 1849 elején pedig a honvédelmi bizottmány Homárom várába küldte kormánybiztosnak. Az itten kifejtett tevékenysége alapján a haditörvényszék 1851 szeptember 22-én Al- mássy Pállal, Andrássy Gyula gróffal, Batthyány Kázrnér gróffal, Kossuth Lajossal, Horváth Mihállyal, Beöthy Ödönnel és Szemere Bertalannal együtt kötél általi halálra ítélte és az Újépületben in efflgie — felakasztotta. A világosi fegyverletétel után még jó ideig idehaza bujdosott, majd pedig rejtekhelyéről, Tiszavárkonyból külföldre menekült s Marseille- ben, Brüsszelben, Parisban és Londonban való tartózkodása után 1855-ben véglegesen Géniben telepedett le, ahol, — miután javait idehaza konfiskálták — egy Pfvffer nevű porosszal nyomdát alapított. E nyomdában jelent meg Horváth Mihálynak Huszonöt év Magyarország történetéből cimü munkája. Puky Miklós 1867-ben maga is amnesztiát kapott s hazajött gazdálkodni Tiszaroffra. Idehaza Heves vármegye újból alispánjának választotta s nagyfügedi és karácsondi kastélya híres vendéglátó helye volt a környék úri családainak. Puky Miklós 1887-ben halt meg a hevesmegyei Karácsondon, ahol kedvelt parkjában egy diófa alá temettette magát. Midőn Teleki László gróf elfogatása után kegyelmet nyert, egy ízben meglátogatta Puky Miklóst Genfben. Búcsúzáékor Teleki egy kis útitáskát adott át Puky Miklósnak azzal a meghagyással, hogy halála után bontsa föl. Ez a táska több más irattal együtt Teleki László gróf végrendeletét is tartalmazta, amellyel minden vagyonát Puky Miklósra hagyta. Teleki László gróf halála után Puky Miklós a végrendeletet Almássy Pál utján Teleki László gróf testvérének küldötte el, azzal a kijelentéssel, hogy az örökséghez való minden igényéről lemond. Az iratokat azonban megtartotta. A Teleki-féle iratok megmaradtak Puky Miklós hagyatékában. Valószínű, hogy a letétben levő iratok az emigráció nevesebb szereplőinek a levelezéseit tartalmazzák. Puky Miklós is úgy mondotta: Hugó Viktor, Cavour, s a magyarok közül Teleki László gróf, Kossuth Lajos, Klapka, Pulszky, Horváth Mihály stb. levelezései lesznek azok. Ezekről az iratokról a honi sajtóban is az 1850., 1860. és 1870. években sok érdekes nyilatkozat látott még napvilágot (Magyar Újság 1868 julius 24., Pesti Napló 1868 julius 30. és 1879 junius 22. Fővárosi Lapok 1891 április 18.), de tartalmukat nem publikálták. Karácsondon igen sokszor meglátogatta Puky Miklóst régi, öreg barátja, Irányi Dániel, 8 igy történt, hogy ezek az Írások Puky Miklós halála után, 1887-ben, végrendeleti intézkedés folytáu „a jóbarátnak, az emigráns-társ“-nak, Irányi Dánielnek, az országgyűlési ellenzék akkori vezérének adattak át. Az iratok Iráuyi Dániel halála után a Történelmi Társulathoz kerültek. A társulat jelentésében 1897 február 18-án erre vonatkozóan a következő értesítés foglaltatik: „Budapest főváros árvaszéke Irányi Dániel hagyatékából egy csomagot nálunk letétemé- nyezett, mely csak i914-ben tesz fölbontandó,M A Történelmi Társulatnak ily természetű iratok elhelyezésére nem lévén alkalmas helyisége, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatóságának adta át a-okat megőrzés végett. Fehérpataky László e hónap 26-lk napját tűzte ki az iratok fölbontására. Részt vesznek ez aktusnál: a Történelmi Társulat képviselője, Budapest főváros árvaszéke, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága és Puky Miklósnak a leánya, Puky Amália, Malatinszky György képviselő felesége. Az iratok közlését általában nagy érdekkel várják. * Egy kritikus nap ismét elmúlt ezen a héten. A szociáldemokrata párt vezérei — a sajtójavaslat ellen tüntetni — utcára vezényelték a hadakat. Felhívásuk olyan hangú volt, hogy valóban forradalomtól lehetett tartani. Azt hitte az ember, hogy legalább 15—20 ezer emberből áll majd a tüntetők tábora s életét is kész áldozni a „szabadságért.“ A vezérek is Ígérték, hogy most az első sorokban lesznek s maguk vezetik a tüntető tömeget... Hát nem így lett. Hiányoztak természetesen legelsősorban a vezérek, akik meleg szobából, biztos helyről szeretik intézni a tüntetéseket; hiányzott azután a „tömeg“ is, de hiányzott legfökép az a bizonyos forradalmi hangulat. Parturiunt montes, . . . * Fehér Szinház érdekében alakult egy egyesület Budapesteu s a napokban nyilvánosság elé is lépett evvel a törekvésével nagyszabású hangverseny keretében. A tisztes szinház érdekében való törekvés nem lehet elég gyors és elég erős, mert nincs színházjáró ember Magyarországon, akit, ha megkérdeznénk, mikor a színházból kijön, azt ne mondaná, azt ne válaszolná, hogy amit ott látott és hallott, az mégis sok és lehetne ez a színházi légkör tisztességesebb is. Ez igy van aránylag a legtöbb estén. Mindenki érzi, hogy a szinház ma már nem a művészet csarnoka, nem a nemzeti kultúra emelője és kifejezője, hogy a szinház ma már közönséges üzlet és a legnagyobb szerencsétlenség az volna, ha a nemzeti közszellem zsinórmértékéül a színházi látogatottságot és a darabok színvonalát vennénk. Hogy az emberek megtömik a színházakat, az nem azt jelenti, hogy a magyar társadalomnak már ez kell, ocsmáuyság, trágárság, romlott családi élet, teljes erkölcsi levetkőzöttség, hanem hogy a szinház letért magasztosabb hivatásától, nem ő vezeti, emeli és műveli a közönséget, hanem egy lelkiismeretlen, ravasz és kapzsi szatócs, aki szeméremsértő áruivnl keresi a nagyobb kelendőséget és minden aljassággal kész kiaknázni a modern élet feslett hajlandóságát a vásárra. Legnagyobb szerencsétlensége nálunk a színmüvészetnek, hogy Budapest, az ország fővárosa, az irányadó központja; hogy ott készül a műsor, a darabok divatja s utána kullog a vidék. Budapest közélete pedig romlottabbá lett egy emberöltő alatt a híres Páris legkülsőbb tivornya-tanyáinál, mert ott bizonyos t finomabb szellemességbe burkolják azt, amit itt durvasággal és szemérmetlenséggel állítanak ki, a nemzetközi, szociálista, szabadkőműves és szabadgondolkodó sajtón nevelt karzatnak. A magyarul gondolkozó, jobbérzésü vidéki társadalom egyre-másra tiltakozik a színházaknak erkölcsrontó, léha és trágár brettlikké való lealacsonyítása ellen. Szabadkán, a bácskai mulatók országában, amely annyi könnyüvérü, víg legényéről és bohém családjairól hirneves, a városi közgyűlés impozáns szavazással tiltotta el a szinház igazgatóját attól, hogy a sikamlós, trágár, arcpiritó pesti fércelményeket, a silány francia fordítá-okat, idegen trágárságok durva átültetését színpadra hozza . . . ... A fehér színházért nekünk is küzde- nünk kell s a gondolatot ajánljuk szinügyi bizottságunk figyelmébe. HÍREK, Eger, 1914. január 16-áu. Tájékoztató. Január 17—18. Beíratáaok az éra. jogakadémián. 17. Polgár-bál a Kaszinóban. 18. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolábau. 19. Országos vásár Makiáron. 20. Katonai utóállítás Hatvanban. 25. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskólában. 25., 26. Országos vásár Hevesen. Február 1. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. 1 — 2. Országos vásár Gyöngyösön. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. 5. Katonai utóállítás Egerben. 5. A Felvidéki Zeneszövetség hangversenye. 8. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. 8. Országos vásár Poroszlón. 9. A közigazgatási bizottság ülése. 9—10. Országos vásár Hatvanban. 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. 15. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása Urániában. Személyi hír. Szmrecsányl Lajos dr. érsek, csütörtökön délelőtt ValO órakor titkárával, Krtston Endrével, a vallás- és tanulmányi alap felügyelő bizottságának ülésére Budapestre utazott, ahonnan pénteken este 6 órakor érkezett vissza. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Demeter József oklev. tanítót az egri, Raffal Dezső oklev. tanítót pedig a gyöngyösi állami el. iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Egyházmegyei hirek. Lipták József jászszent- andrási lelkész kötelki lelkésszé neveztetett ki, a jászszentandrási plébánia id. adminisztrálásával pedig Fekete Miklós kőtelki adminisztrátor bízatott meg. Trázsy György felsőgyöngyösi káplán id. adminisztrátorként Ajakra küldetett,, honnét Huszovszky János id. adminisztíu&ivfil síssé, sírt fttacsi&iéi EkssSIL
