Eger - hetente kétszer, 1914

1914-06-10 / 46. szám

4 EGER. (46. sz.) 1914. junius 10. bormúben kifaragva Eger város cimere. A hordó hátulsó fenekén olvasható a készítő neve, kö­rülötte szép piros szilvafából, apró darabokból berakva és kifaragva e körirat: „A Magyar Szőlősgazdád Országos Egyesületének“. Ezen körirat azért van piros fából berakva, mert eddig is a sötét, járatlan úton előre világított a nevezett egyesület s hogy világítson ezután is a közjónak és az utókornak. Miután a ne­vezett egyesületet úgy tekinthetjük, mint har­coló vitézt, igy tölgyfaággal vontam körül, ami a dongák végein szintén látható.“ Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és ta­nítónők számára. A földmivelésügyi miniszter a kisebb fokozatú ismétlő iskolákhoz a gaz­dasági tárgyak tanítására hivatott népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius hó 18-ától augusztus hó 18-áig, az algyógyi, adai, békéscsabai, breznó- bányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, kar- czagi, lugosi, pápai, rimaszombati, nagyszent- miklósi, szilágysomlyói, szabadkai, csáki, sirokai (Árva vármegye) földmives iskoláknál 20—20, összesen 300 és pedig a sirokai iskolánál ki­záróan a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltsége által is ajánlott nép­tanító, továbbá a kecskeméti földmives iskolá­nál folyó évi julius hó 1-től, julius hó 31-ig 20 tanítónő részére gazdasági tanfolyamot rendez. — A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) egyenkint 100 korona átalányt él­veznek, mely összegből az ellátási dijat és mindennemű költséget tartoznak fizetni. — A tanfolyamokra olyan tényleges alkalmazás­ban levő néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem vé­geztek. A felvétel iránt való kérvényt a föld­mivelésügyi miniszterhez kell címezni és folyó évi Június hó 12-éig az illetékes kir. tanfelügyelő­ségnél benyújtani. Apró krónikák. Halálos Játék. Tarnabod köz­ségben egy Kurucz János nevű 10 éves fiú hintázás közben meghalt. Az udvarukon hintát kötött, amelyen állva virtuskodott. A deszka azonban kicsúszott a lábai alól és amint ijed­tében a hinta egyik oldalán levő kötélbe ka­paszkodott, a kötél a nyaka köré csavarodott és a szerencsétlent megfojtotta. A megrendítő esetnek egy 6 éves kis fiú volt a szemtanúja, aki azonban a végzetes katasztrófát is a játék­hoz tartozandónak vélte és így nem futott se­gítségért. — Az erdőtelki legények. A jó vidéken egyre sűrűbben dolgozik a bicska. Talán jó lenne már ezt is észrevenni. Erdőtelek község­ben ismét bicskázás történt. A pünkösdi ünne­pek alatt korcsmái mulatozás volt, amelyen a duhaj legények oly mélyen találtak léket szúrni Tóth Lovász Sándor társukon, hogy a szeren­csétlen fiatal legény máját keresztül vágták és így élet-halál között lebeg. — Két legény, egy leány. Karácsondon Tahi Sándor és Palik János legények vetélytársak voltak, mert mindaketten ugyanegy leányt szerettek. A leány szive Palik felé hajlott és — pünkösd hétfőjén szétzúzott fej­jel, holtan találták Palik Jánost a patakban. A gyanú Tahi Sándorra irányult és a csend­őrök letartóztatták. Tahi Sándor beismerte, hogy többed magával, lőcscsel támadt a le­gényre pünkösd vasárnap éjjelén és főbe ütötte, a patakba azonban nem ő dobta. Tabi Sándor társai tagadják, hogy részesei a gyilkosság­nak. — Az utolsó látogatás. Hatvanból jelentik, hogy onnan pünkösd napján Bódi József 58 éves vincellér haza látogatott a falujába, Szű­csibe, de vesztére tette, mert mikor este 11 óra téjban visszafelé indult, a falu szélén a két Benus testvérrel, Józseffel és Ferenccel talál­kozott, akik leütötték és késszúrásokkal meg­ölték az öreg embert. Sőt a nála volt 62 K. pénzt, továbbá az óráját láncostól elvették tőle. A csendőrség a gyilkosokat letartóztatta. — A halál önkéntese. Makiáron Birinyi Lajosné a lakásának padlásán fölakasztotta magát. A 50 éves asszony hosszas betegeskedése elől keresett menedéket a halálban. — Ki a legény a csárdában? Hatvanban, pünkösdkor, korcsmái mulatozás alkalmából, Horváth Pál mellbe­szúrta a legénytársát, Bedő Pált, aki szörnyet halt. — A kapanyél. Tar községben Balog András földműves annyira megharagudott az öccsére, a 17 éves Balog Jánosra, hogy a kezében volt kapa nyelével csaknem halálra verte. — Gyilkos zivatar. Szombaton, junius 6-án, a bevesugrai határban nagy zivatar volt, amely ember ál­dozatot is követelt. A lecsapott villám ugyanis Medveczky Imre jómódú gazdát agyonsujtóttá, a vele volt testvérét, Medveczky Ferencet pedig súlyosan megsebesítette. A zivatar ugyan­ekkor Egerbocson is gyilkolt, amennyiben Deák Nyizsda Ignác pásztorgyereket sújtotta agyon a villám, egy másik gyereket, Baranyi Lajost pedig megsebesítette. — Véres nap. Egerben, hétfőn, junius 8-án többrendbeli verekedés tör­tént. Koncz István gazdasági iskolai szolgát ugyanis hajnalban, a Kertész-utcában, ismeret­len tettesek úgy összeverték, hogy súlyos sé­rüléseivel kórházba kellett szállítani. A rend­őrség keresi a tetteseket. — Tóth Lajos 60 éves koldús és László Bernát napszámos a Kapás­utca 2. szám alatti korcsmában összeverekedtek és az eredmény az lett, hogy Tóthot a kór­házba szállították. Ugyancsak verekedés ál­dozata lett Szeredi József csikós is, akit Varga József napszámos a Szvorényi-uti vámház kö­zelében levő Fischer-féle korcsmában bokán rúgott és a lába kificamodott. — Dráma az or­szágúton. Hétfőn este Kelemen Jánosné szül. Sós Rózái vejével és gyermekeivel Kocsin jött haza hajdúhegyi földjéről. A ló útközben valami­től megriadt és vágtatás közben a kocsi oly szerencsétlenül borult fel, hogy az anya és Lajos nevű kis fia súlyosan megsebesültek. Mind­kettőt beszállították az alapítványi női kór­házba, ahol a gyermek még aznap este 11 órakor meghalt, az anya pedig eltört lábszárral, sú­lyosan sebesülve fekszik. Rövid hírek. Körorvos választás. A nyugdíja­zás folytán megüresedett kerecsendi körorvosi állásra pályázatot hirdetett az egri járás fő­szolgabírója. A pályázat határideje junius 22; a választást junius hó 25-én tartják Kerecsenden, a község közházánál. — A hatvani kántorság. Hatvanban Tari Lajos dévaványai kántort vá­lasztotta meg kántorává a róm. kát. hitközség. A választást, a közbevetett fölebbezés elutasí­tásával, a váczi püspök most jóváhagyta. 100 hold príma birtok egy darabban, tégla épületekkel, vasúti állomástól 5 percre, virágzó bányák között, kedvező föltételek mellett, családi viszonyok miatt azonnal eladó. Cím a kiadóhivatalban. Irodalom. A Balaton. (Kirándulási útmutató.) Irta Mátrai Rudolf. Budapest, 1914. Ára 80 fillér. A Kát. Középiskolai Tanáregyesület és a Magyar Földrajzi Intézet olyan vállalkozást indít meg, melyet örömmel és elismeréssel üdvözlünk. „Kárpátoktól—Adriáig“ cím alatt ismerteti hazánk szebb, megtekintésre minden­képen érdemes vidékeit. Ezek az útmutatók elsősorban az ifjúsági tanulmányi kirándulások ügyét szolgálják. A kirándulásokat előkészítő tanároknak segítő társai, a növendékeknek szórakoztatva tanító űtitársai akarnak lenni. De kedves kísérői lesznek a felnőtt utazónak is. Felköltik érdeklődését oly dolgok iránt, melyek talán észrevétlenek maradtak volna előtte; felújítják, bővítik, mélyítik ismereteit. Két füzet jelent meg eddig a vállalatból. Az első Budapestet ismerteti, a lehető legrész­letesebben, tanulságos séták keretében. Kerék­gyártó Árpád érdemes munkája ez. A 2. sz. füzet szerzője Mátrai Rudolf s ez teszi megokolttá, hogy munkáját részletesebben ismertetjük. íróját — ha nem is tartozik többé városunk kötelékébe — 14 évnek lelkes mun­kája eltéphetetlen szálakkal fűzi ehhez a vá­roshoz. Két éve már, hogy más körben mű­ködik, de vonzó egyénisége még élénken él emlékünkben. A ciszterci rend főgimnáziumá­ban ő volt az ifjúság tanulmányi kirándulásainak úttörője. Szinte természetesnek találjuk hát, hogy ennek az ifjú vállalatnak szerkesztői közt látjuk a nevét s hogy édes hazánk egyik leg­szebb pontját: a Balatont, az ő tolla ajánlja be az ifjúság szivébe. Aki még nem látta a „Magyar tengcr“-t, az ebből a kis füzetből megszereti, s vágyat érez, hogy szépségében megfürödjön a lelke. Aki pedig már elauda- lodott a „lágy selyem fodrok“ játékos ringásán, annak figyelmét az ragadja meg: mennyi ér­tékes tudnivaló van összehalmozva erről a szépséges vízről és környezetéről. Mindenről beszél röviden, ami csak a tudnivágyó ifjú lelkeket érdekelheti. Geológia, történelem, etnográfia s költészet egyformán szót kér a füzet lapjain. Hangja kedves, könnyed, cse­vegésszerű. Sorra veszi a tavat övező fürdő­telepeket, községeket, várakat, minden neve­zetességükkel. Sőt figyelme azokra a helyekre is kiterjed, melyek nincsenek ugyan a Balaton közvetlen közelében, de egy vagy más szem­pontból érdemesek arra, hogy a tanulmányi kirándulások keretébe fölvétessenek. Nagy gonddal iparkodik a kirándulást előkészítő tanár munkáját a lehetőségig megkönnyíteni. Szállásra, ellátásra, közlekedésre, látnivalók megtekintésére pontos útbaigazításokat ad. Úti­terveket is készít 1, 2, 3, 4 és 5 napos ki­rándulásra. Ezeknek becse igen nagy, főként kezdő, vezető tanárokra nézve. Hisszük, hogy e szeretettel megirt kalauz számottevő tényező lesz a Balaton kultuszá­nak terjesztésében. Azokkal akarja megismer­tetni, megszerettetni a magyar föld egyik leg- bájosabb pontját, kiknek lelke legfogékonyabb a benyomások iránt. Vajha elérné célját! Vajha az a sok ifjú lélek úgy eltelne a Balaton szép­ségével, hogy később, felnőtt korában is oda­húzná a szive, és nem Ausztria tavai mellé! Mit tudna csinálni a mi szépséges „Magyar tengeriünk környékéből egy lelkes generáció­nak odaadó, szeretettel végzett munkája! Színház. Vidám esték. A Palágyi-pár három diadal­mas estéje után a vidámság költözött a szín­falak közé. Szombaton még A mandarin komoly, klasszikus szépségei gyönyörködtették a kö­zönséget és meleg elismerés, zajos ováció ho­norálta a mélyenjáró darab két főszereplőjé­nek művészi alakítását; vasárnap már a Három pár cipő és A kis király pajkos dóvajságain kacagott a színültig telt ház, hétfőn pedig A zöld frakk szatirikus vígjáték szellemes humora és jóizü ötletei tartották állandó derültségben a hálás közönséget. A vasárnap délutáni és esti előadás Tisza Karola, F. Halmos Mici, Rátkay, Heltai, D’Arrigó, Bátory, Miskey és Dózsa sikereit gyarapította; hétfőn pedig Retteghy Margit (hercegnő) és Vajda Ilonka (Brigitte) kifejező, diszkrét és finom játéka, László Gyula erőtel­jes komikuma, továbbá Doktor, Rátkay, Vidor és Dózsa jellegzetes, rutinirt alakításai szol­gáltak rá teljes mértékben a közönség elismerő tapsaira. (—szky.) Közgazdaság. Ingyenes szaktanács gazdák részére. A gazdasági akadémiákon a tanári testületből alakított gazdasági bizottságok a gazdák ré­szére minden, a mezőgazdaság körébe vágó kérdésre ingyen, a legnagyobb készséggel szol­gálnak felvilágosításokkal. Aki a hevesmegyei gazdák közül a tanácsadó bizottság véleményét és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a kassai gazdasági akadémia Igazgatóságához fordul­jon. Beadványában részletesen ismertesse kivá- natát, s amennyiben az ügy elintézése helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé, jelölje meg a szemle óhajtott idejét, valamint az utazás módozatait. Peres ügyekben szakvéleményt nem adnak. Felelős szerkesztő: Dl*. Molnár Kálmán. Laptniajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Eger 1914. A* érseki lioeum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents