Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-13 / 47. szám
Előfizetési árak Egész évre ___10 korona. F él évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. - - ■= Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 47. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Az uj párt és a mezőgazdaság. Az «ország szivében» megalakult radikális párt megalkotta a maga mező- gazdasági programmját is. Maga a párt nem ismeretlen jelenség a magyar égbolton. Újszerű jelenség benne csak az, hogy a radikális párt a polgári társadalom nagy értelmi erejét akarja menykőnek használni a földbirtokosok és az egész mezőgazdaság ellen. Programmja volta- kép nem a nagybirtokosságot, hanem az egész magyar földmivelést sújtaná. Mert a hitbizományos majd csak megél valahogy, még akkor is, ha eladja földjét és papirosokat vásárol. De hogy éljen meg a kisgazda, ha nem védik meg a terményét vámokkal s nyakára zúdítják az olcsóbban termelő idegen államok behozatalát? Hiszen a mezőgazdaságilag művelhető terület kétharmada 100 holdon alóli kisgazdák kezén van, a 20 millió holdat kitevő szántóföldből pedig több mint 14 millió kisgazdáké. Ugyancsak kisgazdáké állatállományunknak több mint 80 százaléka. A vámvédelem már a mai birtokmegoszlás mellett is hatásának kétharmad részében, sőt ennél nagyobb arányban a kisgazdák zsebét védi. Lehetetlenség tehát a vámpolitikával a nagybirtokost sújtani a nélkül, hogy a kisgazda ne szenvedjen. Mert a védővám nem egyes birtokkategóriák tagozatát védi, de a mezőgazdasági termelés egész testét s a test egyetlen részét sem lehet megsérteni úgy, hogy az egész test ne érezze meg. A nemzeti földbirtok-politikának három sarkalatos pontja van: egyik a magyarság szupremaciája, másik az, hogy a földön minél több ember megéljen, a harmadik az, hogy a föld minél nagyobb jövedelmet hozzon. Egyik a nemzeti, másik a szociális, harmadik a gazdasági szempont. Ezeknek a szempontoknak az összeegyeztetéséhez először magyar szív kell, azután emberszeretet, végül gazdasági számítás. Ebben az uj pártprogramm- ban csak a gyűlölet gerjedelme látható fajszeretet nélkül, a gazdasági élet törvényeinek megértése nélkül. Mert a nagybirtok felosztásának durva jelszava egyes vidékeken a magyarság bukását jelenti. Erdélyt azért veszítjük el, mert ott a nagybirtokos számba ment magyar urak hűtlenné váltak földjükhöz. Nyomukban tért foglalt a románság, mely már megnemzette a középosztályát és meg fogja nemzeni a nagybirtokosságát is. Hogy mi ott földindulást rendeztünk, ebből haladás és a közjóllét számára semmi más nem származott, minthogy a magyar porták átváltoztak román portákká. Valóságos diadalszámba ment azután, mikor gróf Károlyi László Erdélyben egy nagyobb birtoktestet vásárolt. És nemcsak itt, de a perifériákon igen sok nagy- és középbirtok igazi vára a magyarságnak, utolsó ostromlott erősség: diadal annak megtartása, lépésről-lépésre való bukás annak elvesztése. Nem lehet hát durva jelszavakkal elintézni a birtokmegoszlás kérdését, mert mélyen beleágazik ez a nemzeti lét nagy problémáiba. De még a kultúra szemüvegén át is rosszul látnak a radikálisok pro- grammkészítői, mert nem veszik észre, hogy a mezőgazdasági haladásnak ma a túlon-túl sok törpebirtok a kerékkötője. Felpanaszolt termésátlagainkat a törpebirtok gyarló termelése nyomja le, ami természetes, mert végül a föld- miveléshez is kell bizonyos tudás, alkalmazkodási képesség és tőkeerő, mindebből pedig a törpebirtokosnak van a legkevesebb. Más a dán, más a német kisember. A mi viszonyaink között az apró birtokok szaporodása a tudatlan és kezdetleges gazdálkodás területeit növelné s következésképen r apasztaná a nemzeti jövedelmet is. Épen azért a helyes gazdasági értelemben vett birtokpolitikának arra kell törekednie, hogy a föld oktalan szétforgácsolódásá- nak határt szabjon, életerős, haladásra képes gazdaságok kialakulásának kedvezzen és a kívánatos birtokalakulatokat megkösse, megőrizze. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, junius hó 13-án délután 3 órakor a város közházának nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek napirendjére 45 ügy elintézése van kitűzve. A fontosabb tárgyak a következők: Párvy Antal prépost-kanonok 10,000 koronás adományának bejelentése. Az alispán leirata a város tűzrendészete körül tapasztalt hiányok orvoslása és vízvezeték létesítése iránt. Szombat, junius 13. Az egri önkéntes tűzoltó- és mentő-egyesület parancsnokságának átirata vízvezeték létesítése iránt. A Magyar Jelzálog Hitelbank feltételei a katonatiszti-lak telkének tehermentesítése ügyében. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának végbatározata a város szervezkedési szabályrendeletének jóváhagyása tárgyában. A polgármester előterjesztése a városi tisztviselők pótlékának újból való tárgyalása iránt. A belügyminiszter leirata a város 1914. évi hitelszükségletét megállapító határozat meghozatala iránt. Weinberger Zsigmond lemondása a III. oszt. kereseti adó tárgyalásához történt kiküldetéséről és előterjesztés uj bizalmi férfiú kiküldésére. Előterjesztés a vasúti vámház eltávolítása, a Pyrker-utca kocsiútburkolatának aszfalt cou- léval leendő kiépítése és a húsbiztosok lakbérösszegének helyesbbítése iránt. A földművelésügyi szakosztály javaslata a nagyegedi parlagterület hasznosítása tárgyában. A villamostelep igazgatóságának javaslata uj közvilágítási lámpák felszerelése iránt. Sir Lajos ny. alszámvevő felebbezése a nyugdiját megállapító nyugdijválasztmányi határozat ellen. rSzmrecsányi Lajos egri érsek értesítése az Érsekkert mögötti rét megvétele ügyében. A házi szemétszállításnál alkalmazott csengósök kérelme illetményeik rendezése iránt. Előterjesztés uj járlatkezelő Írnok kinevezése iránt. A Telekessy-utcai aszfalt-átjárók ügye, továbbá a Sertekapu és Vörösmarty-utcákban, valamint a Szarvas-téren építendő aszfalt gyalogjárdákra tartott versenytárgyalás eredménye. Erlacb Sándor dr. indítványa szépészeti szabályrendelet alkotása iránt. Előterjesztés vízügyi bizottság alakítása iránt. A géperejű bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó és az árvíz alkalmával szükséges intézkedések tárgyában alkotott szabályrendeletek tervezete. Morvay János ny. tanácsos kérelme szolgálati pótlék megszavazása iránt. Közpénztári jelentés a nyugdíjalap állásáról. A tanács előterjesztése az eladni szándékolt Szalapart-utcai telkek ügyében. A kereskedelmi miniszternek a bérkocsi szabályrendeletre vonatkozó leirata és Ficzere Albert és társai bérkocsisok kérelme a városi és katonai fogatoknak fuvarozástól leendő eltiltása iránt. Előterjesztés a külső utak javítására 1000 korona engedélyezése iránt. A földművelésügyi szakosztály javaslata a vadászati jog bérbeadása tárgyában. A kereskedelmi miniszter rendelete a korcsmák, sorházak és pálinkamérésekről alkotott szabályrendelet kiegészítése iránt. filiP l 5 ■,!!** i$L, f P Katonai utóállítások. Hevesvármegye alispánja, egyetértőén a hadkiegészítő parancsnokságokkal, az idei főutóállítási, valamint az utóállítási napokat a következőképen állapította meg: A főutóállítás Egerben julius hó 6 és 7-ód, Hatvanban julius hó 20 és 21-én lesz. (Egerben a vármegyei laktanya tornatermében julius 6-án Eger város, a mezőkövesdi és péter- vásárai járások, julius 7-én az egri, hevesi és tiszafüredi járások; Hatvanban pedig a község
