Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-01 / 26. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre-------5 » N egyed évre _ 2‘60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =■-■■■■ intézendők. ■ ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 26. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szerda, április 1. foglaltsága pedig az ügyek alapos szakA közigazgatás reformja. Irta és a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1914 január 31-iki ülésében felolvasta Majzik Viktor Hevesvármegye alispánja. (Negyedik közlemény.) VII. A készülő reformnak minden bizonyára egyik legkényesebb s legnehezebben megoldható részkérdése lesz az is, hogy miképen szabályozza a főispán és alispán jogállását és joghatóságát s különösen mily módon kerülje ki és tegye lehetővé azt, hogy ezek egyikének működése, a másikáét meg ne akadályozza s a hatásköri súrlódásokat kizárja. Vannak sokan akik azt vallják, hogy a vármegyei tisztviselők kinevezése esetén az egyik állásra szükség nincs, és az egyik a jelenlegi főispánt akarja az alispáni jogkörrel ellátni, míg a másik a jelenlegi alispánt akarja a fő- ispáni hatalom birtokosává tenni. Vannak olyanok is, akik mind a két állást fenn akarják ugyan tartani, de akképen, hogy a közigazgatás vezetését teljesen a főispánra bíznák, míg az alispánt egy ügyosztály főnökévé s legfeljebb a főispán helyettesévé tennék. Én egyik nézetet sem fogadom el, s azt tartom, hogy mindkét állást a maga természetének, a maga történeti fejlődésének megfelelőleg fenn kell tartani és jogállásukat ekkópen szabályozni : Az világos, hogy minden kormánynak szüksége van arra, hogy a távoli perifériákon a maga politikai bizalmi embereit kihelyezve, azok útján a maga politikai céljainak és terveinek keresztülvitelét előmozdíthassa, híveit összetarthassa és a maga positióját megvédelmezhesse és megerősíthesse. Ez így volt, így van és így is marad. Már pedig ezt a tisztán politikai tényezőt bármennyire tiszteletre méltó egyén legyen is egyébként, a közigazgatás vezetésének élére állítani azért is bajos, mert hiányozhat nála a hosszú gyakorlat útján elsajátított szakértelem és állásának ingatag volta alkalmatlanná teszi azon feladatok megoldására, amelyek a mai modernnek indult közigazgatásban a vezető állandóságát teszik kívánatossá s mert végül politikai állása elfogulttá teheti, ez irányú elszerű vitelét részére lehetetlenné teszi. A közigazgatás vitelét egy olyan egyénre kell bízni, aki távól áll a politikai élet nagyon sokszor a közügyekre is hátrányos hullámaitól, aki a közigazgatási tisztséget élethivatásának választotta, s mint ilyen a politikai változások által semmiképen sem érintve, állandóan helyén maradva dolgozhat a köz érdekében és igyekezhet megvalósítani a közszükségleti nemes célokat és eszméket. Eddigi közigazgatásunknak is az én nézetem szerint, részben az a baja, hogy a vármegyei tisztviselők jobbról is, balról is, de tényleg túlságosan lettek a politikai élet különböző nyilvánulá- saiba belesodorva. A mai állapot szerint a közigazgatás tényleges vezetője az alispán, ámde a főispánnak az ellenőrzésen kívül, ami különösen önkormányzati tisztviselők felett egész természetes is, olyan jogok vannak törvény szerint biztosítva, amelyek útján ha nem ragadhatta is magához a vezetést, de mindenesetre hatásköri összeütközésekre és egyéb, a közügy hátrányára szolgáló ellentétekre adhatott alkalmat. Ahol a két állás betöltői kölcsönösen megtudták hatáskörük határait állapítani, ahol kölcsönösen igyekeztek a köz javát ki-ki a maga hatáskörében előmozdítani, s ahol különösen egymást megértő és a különböző felfogásokat mérlegelni és megérteni tudó egyének állottak az ügyek élén, ott az ilyen súrlódások feltétlenül elmaradtak ugyan, de ahol az ellenkező állhatott fenn, s ahol különösen az érvényesülési vágy mértéktelenül és egymás ellen irányult, ott az ilyen zavarok a mai állapot szerint nehezen voltak kikerülhetők. Gondoskodás teendő tehát arra nézve, hogy hasonló eshetőségek ki- küszöböltessenek, még pedig nem akként, hogy az alispán a főispán egyszerű alantasává tétessék, hanem akképen, hogy a jogkörök szigorúan elkülönítessenek és elhatároltassanak. A közigazgatás vezetése a jövőben is az alispánra bizassék, még pedig a főispán minden gyámkodásának és beavatkozásának a mellőzésével, ami annyival is kevésbbó volna megokolható, mert hiszen az alispán a központi kormánnyal úgyis függő viszonyban áll. Tetszetős ugyan az a gondolat, hogy az alispán a jövőben is a törvényhatóságibizottság bizalma alapján nyerje megbízatását. Tetszetős, mert ez az alispáni állásnak a jövőben is méltó díszt és fényt adna, az alispánnak az alkotmány és az önkormányzati jogok védelmére ez idő szerint biztosított jogait érintetlenül hagyhatná s megnyugtató módon megoldaná azt a kérdést, amely a törvény- hatóság képviseletére vonatkozik. De nehéz ez eszmének kivitele, mert ez esetben a közigazgatás vezetését aligha lehetne az alispánra bízni; a szerepek cserélődhetnének ki annyiban, hogy az alispán ellenőrizhetné a kinevezett tisztviselők önkormányzati tevékenységét s lehetne a törvényhatóság illetékes megnyilatkozásának, a közgyűlésnek elnöke. Nehéz azért is, mert a tisztviselők nagy tömege elől zárná el az alispáni díszes állás el- nyerhetését, mert a dolog természetéből folyik az, hogy kevesen lehetnének a tisztviselők sorából olyanok, akik elvétve akitüntetésnek részesei lennének. Miután számolni is kell avval, hogy e rendkívül tetszetős gondolat aligha valósulhat meg, más s a tervezetbe beilleszthető megoldásról kell gondoskodni, amellyel e nehéz kérdés ha nem is mindenkit kielógítőleg, de a fennforgó viszonyok között legalább is elfogadhatóig megoldást nyer. Mentesíteni kell az alispánt, amint említettem, a politika hullámaitól s azok a törvényes intézkedések, amelyeknek már az 1899. évi XV. t.-c. 167-ik §-ában látjuk nyomait, s amelyek az 1913. évi XIY. t.-c. 146-ik §-ában s amelyek az 1913. évi XXIIÍ. t.-e.- ben nyernek erősebb kifejezést vele szemben, újabbi törvényes intézkedéssel még nyomatékosabban körülírandók, hogy a mindenkori politikától magát távol tartva, a mindenkori kormánytól s a különböző politikai pártoktól e tekintetben teljesen független legyen. Körvonalozni és törvényileg kell megállapítani azt a kötelességet, amely a törvénytelen rendeletekkel, valamint a
