Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-05 / 19. szám

EGER (19. sz.j

1913. március 5

!I

A sztrájk.

A sztrájk is jog: a munkás joga. Mórt a munkásnak joga van ahhoz, hogy ne dolgozzék. Ámde mint minden joggal, a sztrájk jogával is, nemcsak élűi, hanem visszaélui is lehet. És ez az, ami a sztrájknál fóképen veszedelmes.

Mikor Pytheas — a monda szerint — eljutott a mosolygó Hellas kéklő ege aló! a ködnek országába, ahol Aiolos nekiszabadult zivataros vihara bőg, — derűs, babérfak zöldjével kacérkodó halmok helyett égbe meredő havas hegyormokat látván, borzadva suttogta: itt a világ vége! és nekifeszült izmokkal röpítette vissza délnek a hajót . . .

Vájjon megtehetik-e ugyanezt a sztrájkot szervező előkészítő bizottság tagjai is? Vájjon a sztrájkba lépő munkásság megelégszik-e azzal, hogy maga nem dolgozik; avagy megköveteli azt is, hogy az a munkás se dolgozzék, aki dolgozni akar? Sót a munkaadó is zárja be műhelyét; a kereskedő se tartsa nyitva üzletét; a kofák se áruljanak a piacon? És ha a sztrájk jegyében — ami rendszerint vele együtt születik — lángra lobban a terror; ha a cél érdekében nem véli elegendő eszköznek a passzív rezisztenciát a sztrájkoló munkásság és a cselekvés terére lép, amelynek „magánosok elleni erőszak,“ „hatóság elleni erőszak,“ „idegen vagyon rongálása,“ „testisértés“ a neve; szóval ha a sztrájk joga nemcsakhogy más jogok területére téved, hanem azokat megsérti, sőt velük összeütközésbe k*rül: vájjon ekkor tudnak-e gátat vetni a romboló árnak a tűzzel játszó szervezetek?

Amíg a sztrájk az egyéni elhatározás korlátái között marad, teljesen jogos és tiszteletre méltó. Ámde mélyére tekintve a dolognak, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a sztrájk jogával eredményesen élni sem lehet, hacsak vissza nem élnek vele. Mert a sztrájk mindig a gazdasági érdekek szférájában mozog. (Még akkor is, ha nem béremelés, hanem politikai jogok kiszélesítése a sztrájk bevallott oka, amiként most az általános titkos választói jogért folyik a végletekig menő küzdelem.) Már pedig — eltekintve attól, hogy a sztrájk milyen mérhetetlen anyagi károsodással jár a társadalom minden rétegére nézve, — ha a munkásság valamely törekvésének eléréséért a sztrájk fegyveréhez nyúl, akkor vagy valamennyi munkásnak együtt és egyszerre kell beszüntetnie a munkát, és legfőbb gazdasági érdekét, a megélhetését biztosító munkabért félrelökve, napokig éheznie vélt igazaiért; vagy pedig egynek se. Középút nincs és nem is lehet. Ámde a munkásság jórésze rendesen más nézeten van, és nem hajlandó abbanhagyni a munkát. Ezeket tehát kényszeríteni kell a sztrájkhoz való csatlakozásra, különben maga

a sztrájk válik illuzóriussá; és ha kényszerítik, ez már túllépés a sztrájk jogán, ez már megsértése a máíok szabad elhatározási jogának, amit a hatoság megvédeni tartozik.

Az egri Szociáldemokrata Pártszervezet — mint tudjuk — szintén csatlakozott az általános, egyenlő, titkos választójog érdekében országosan szervezett tömegsztrájkhoz. És igy Egerben is lesz munkássztrájk.

Hogy mikor? Ez még mindig nincs eldöntve. Hanem az előkészületeket már megtették, úgy, hogy Budapestről, a sztrájk intéző- bizottságától jövő felhívásra, a szervezett munkások azonnal beszüntetik a munkát.

Ez a sztrájk azonban előreláthatóan nem lesz veszedelmes. Az egri sztrájk bizottság ugyanis kimondotta, hogy: a választójog érdekében, a demokratikus Magyarországért politikai sztrájkba lépő nagy munkástábor tömegsztrájkja nyugodt és mél- tóságos munkaszünetben nyilvánul.

Mint értesülünk, a politikai sztrájk tartama alatt a szociáldemokraták tartózkodnak a rendzavarástól. Azokat a munkásokat, akik dolgozni akarnak, szándékukban nem akadályozzák. A rendőrség mindazonáltal széleskörű intézkedéseket tett a sztrájk esetén bekövetkezhető rendzavarások megakadályozására. A negyven főből álló rendőr - legénységen kívül, a létszámában megerősített csendőrség is felügyel a közönség személy- és vagyonbiztonságára. Sőt egy század katona is készenlétben áll és várja a parancsot a közbelépésre. A dohánygyári munkások és muukásnők nem csatlakoznak a szervezett munkások sztrájkjához és így dolgoznak a sztrájk tartama alatt is, azt azonban kikötötték, hogy testi épségüknek veszélyeztetésétől és egyéb inzultusoktól védelmezze meg őket a dohánygyár igazgatósága, amit az meg is ígért és igy hétfőtől kezdve állandóan rendőrök őrzik a dohánygyárat a szocialisták esetleges erőszakoskodásától.

A Választójog Országos Szövetsége végrehajtó bizottságának felhívására Egerben is megalakult sztrájk-bizottság vasárnap délután 5 órakor a Kaszinóban népes ülést tartott, amelyen a Szociáldemokrata-párt küldöttein kívül az egri jótékony és egyéb társadalmi egyesületek képviselői is résztvettek, akiket ez alkalomból külön-külön meghívókkal kért fel a megjelenésre a pártvezetőség.

Áz értekezletet Vályl István párttitkár nyitotta meg és felkérte a jelenlevőket, hogy a „demokratikus választójogért“ és a „korrupt munkapárti uralom“ megbuktatása érdekében sztrájkba lépő munkásság erkölcsi és anyagi támogatására alakítsák meg a sztrájkot védő helyi ligát, melynek sztrájk-bizottság lenne a címe.

Az értekezlet a javaslatot elfogadva, nyomban megalakította a helyi sztrájk-bizottságot,

melynek elnökévé Alföldi Dávid drt. választotta meg. Ezután elhatározta a sztrájk bizottság, hogy a sztrájkoló munkások gyermekei segítésére önkéntes pénzadományokat gyűjt, amely adományokat, a sztrájk bizottság pénztárosához, Bauer Lajoshoz (Dobó-utca) juttathatnak el a jószivü adakozók. Azt is szívesen közvetíti a bizottság, ha valaki a sztrájk tartamára a budapesti sztrájkolok gyermekei közül néhányat ellátásban részesíteni hajlandó. Végül kimondotta a sztrájk bizottság, hogy az üzlettulajdonosokat és kereskedőket fölkéri, hogy üzlethelyiségeiket a sztrájk idejére zárják be.

Hogy meddig tart a sztrájk, éppen úgy nem tudható, mint a sztrájk kitörésének napja bizonytalan. A vezetők azonban a sztrájkot csak egy napra tervezik s igy is jelentették be azt a rendőrségnek, azon kérelem kapcsán, hogy a sztrájk napján, mely a budapesti munkások sztrájkba lépését követő napon lesz Egerben, a rendőrkapitány tüntető fölvonulásra és népgyűlés tartására adjon engedélyt. A rendőrkapitány a bejelentést nem vette tudomásul és igy u sztrájk megkezdésének napján délelőtt 10 órakor a Kaszinó dísztermében tartandó népgyűlésre és az ezt megelőző tüutető felvonulásra az.engedélyt nem adta m,eg. A népgyűlésen a tömegsztrájk jelentőségéről és az általános választói jogról mondottak volna beszédet a népgyűlés szónokai. A szervezett munkásoknak a népgyűlésrevaló fölvonűlása aDiófa- kűt-u‘cai Munkás-Otthonból a Szarvastéren, Almagyar-utcán, Dobó utcán, Knézich Károly- utcán, a Tűzoltók utcáján és a Széchenyi-utcán át történt volna a Kaszinóig.

A szervezett munkások pártvezetősége minden es'e értekezletet tart és azt is elhatározta, hogyha netalán egy napnál mégis több időre terjedne a sztrájk, akkor a munkások állandóan a Munkás-Otthonban tartózkodnak, ahol a vezetők ismeretterjesztő és tudományos előadások tartásáról gondoskodnak, hogy így a sztrájkoló munkások haszonnal tölthessék el az időt.

HÍREK.

Eger, 1913. március 4-ón.

Tájékoztató.

Március 5. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón.

„ 9. Alkoholellenes nap a népiskolákban.

„ 9. 10. Országos vásár Füzesabonyban.

„ 10. Közigazgatási bizottság ülése.

„ 10., 11., 12., 13. SorozáB Tiszafüreden.

„ 11. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten.

„ 15. A hevesi föszolg. tárgyalási napja Erdőteleken.

„ 15., 17., 18., 19., 20. Sorozás Egerben. (Járás.)

zete elsősorban az olajfa, mely egész erdőket alkot; aztán kaktuszokkal és agavékkal kell megbarátkoznunk, melyeknek itt igen alárendelt szerep jutott, amennyiben a vasútnak szolgálnak sövényül. S meg kell adni: jól betöltik szerepüket, mert nincs az a vadállat, melynek kedve volna azon az élő tövistömegen kipróbálni bőrének vastagságát.

Közvetetlen baloldalon van a tenger; a bájos, az örökzöld tenger mormol, hányja-veti fehérfürtű hullámait. Ily mesés tájon halad végig utunk egészen Nizzáig. Mellettünk maradnak el San-Remo, a tüdőbajosok búcsűjáró helye, Mentone, Monte Carlo, Monaco. Egyik bajosabb, gyönyörűbb a másiknál; a déli vegetációnak valóságos kiállítása; az olaj-, babér-, narancs-, citromfák, pálmák, valamint a legváltozatosabb szinpompában diszlő virágok kedves otthona.

Ámbár csak futólag sétáltunk keresztül Monte Carlo és Monaco páratlanul szép vidékén, a természetnek az emberek által virágos kertté varázsolt helyein, — hol a kertésztudomány valóságos diadalát aratja, és ahol mindaz megtalálható, amit csak pénzért elő lehet állítani, — mégis állapodjunk meg egy kevéssé, hogy néhány vonással megvilágítsam a roppant raffinériával megalkotott polypot,

mely a könnyelmű embereket magához vonja, hogy átölelje és — kiszipolyozza.

A vidék gyönyörűsége leírhatatlan, de ezen nem csodálkozik senki. A természet igazán pazarul bánt vele; két kézzel szórta rája kincseit. Máskülönben politikailag is igen érdekes kis tartományban van ez a hírhedt játék-barlang. A „birodalom“ hossza három, szélessége egy kilométer, mégis van neki saját fejedelme, kinek a kormányzás gondjai okoznak legkevesebb bajt. Sokkal többet töri a fejét azon, hogy mikép költse el azokat a milliókat, melyeket országa fizet neki. Van hetvenöt főből álló katonasága, mely az ország műkedvelő fiaiból alakul, akik a rendre és csendre ügyelnek. E fejedelemségnek két városa van: Monte Carlo és Monaco, melyek azonban össze vannak építve. Monaco sziklán ül, Monte Carlo pedig a lábánál terül el. Azt hinné az ember, hogy az a játék-barlang valami vad, eldugott fészek. Korántsem! Az egész város csupa mosolygás. Az olasz Riviera minden természeti gyönyörűsége képviselve van e helyen s ebben a keretben szép, sőt díszes épületek tarkáiknak.

Maga a játékbarlang a legimpozánsabb, legremekebb épülete a városnak. Előtte gyönyörű pálmákkal, szebbnél-szebb virágokkal

kérkedő térség van. A ház ajtói tárva-nyitva vannak minden szalonképes ember számára. A mosolygó arcű, elegáns urak nem azt nézik, hogy tömve van-e az ember zsebe, hanem hogy elég udvarias külseje van-e. Ha nem: akkor udvariasan bocsánatot kérnek, hogy jelenleg nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy belépő jeggyel szolgálhassanak.

Egyébiránt Monte Carlo és Monaco a modern emberiség kizsákmányolására berendezett, szabadalommal felruházott rabló banda, amely esztendőnkint legalább 20—30 milliót emel ki a könnyelmű emberek zsebéből.

De hagyjuk e sötét képet! Folytassuk utunkat tovább. Nizzáig a Riviera szebbnél- szebb helyeinek változata gyönyörködtette lelkünket. Yentimigliánál francia földre léptünk s mindenekelőtt a vámvizsgálaton kellett átesnünk. Megkérdezték: van-e a podgyászunk- ban dohány-féle? Mi nyugodt lelkiismerettel felelhettük, hogy egy fia-cigaretta sincs benne. (Hiszen jófajta magyar cigarettáinkat és szivarjainkat régen zsebünkbe osztottuk már szét.) A vámvizsgálat után óráinkat kellett igazítani. Az olasz óra a közép-európai időszámítás szerint tizenhármat — a mienk szerint egyet — mutat, de a francia órát, néhány m éterrel odébb