Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-12 / 13. szám
1913. február 12. EGER. fi3. sz.) 3 Özv. Fehér Kálmánná kérelmére az általa bérelt bolt helyiségnek átalakítását mellőzik. Az esküdtszéki tagok összeírásához Fógel Ágoston és Okolicsányi Lajos városi képviselőket küldötték ki. A közutakra szükséges kavics- fedőanyag szállítását öt évre Reiner Soma vállalkozóra bíztak, Hollender Barnát egyezséget ajánlott a köztérbérlete ügyében indított per elsimítására. Az ajánlatot nem fogadták el. A Farkasvö gy-utcában 488 korona költséggel közkutat létesítenek. A lakosság hozzájárulása 100 korona. A Baromvásár-téren levő hídmérleget 325 kor. költséggel átalakítják. Az 1912. évi pusztagazdai számadásokat elfogadták. A Vécsey völgyben és Szépasszony- völgyi-utcában levő muukásházhely-k bérbeadására bizottságot küldöttek ki. Ezeket a házhelyeket eladják s igy a bérlet csupán egy évre köthető. Özv. Túrái Jánosné, hegyőr özvegyének 50 kor. segélyt adományoztak. A Cifrakapu-utca elejének aszfalt gyalogjáróval való ellátását elrendelték. A számvevőség az adókivetési munkálatokhoz kisegítő munkaerőt kért. Nem engedélyezték. Gáspár István egri rk. tanító a varos kötelékébe való fölvételét kérte. Kérését teljesítették. A közgyűlés még 14 illetőségi ügyet intézett, el és ezzel véget is ért. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfóu, február 10-en, délelőtt rendes havi ülést tartott, amelyen a távol levő főispán helyett Majzik Viktor alispán elnökölt. Az ülés rövid volt és a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdődött, amelyek során konstatálta a közigazgatá-i bizottság, hogy a vármegye közigazgatásában január h<> folyamán nem merült fel semmiféle kiemelkedőbb mozzanat. Napirend előtt szót kért Széky Péter dr. kő/.igazgatási bizottsági tag és megköszönte a bizot'Ságnak a múlt ülésben nyilvánított meleg, rokonszenves elismerését, amellyel hosszú időn át viselt gazdasági előadói működéséért megtisztelte. Következett a napirend. A jövő havi ülést március 10-re tűzték ki. A recski orvosi kör székhelyét Recskről visszahelyezték Párádra, ahol az uj beosztás előtt eredetileg volt s a poroszlói orvosi kör járulékainak arányát újból megállapították. Tudomásul vették, hogy Amerikába való kivándorlásra 30-an, illetve hozzájuk tartozó családtagjaikkal együtt 59-eu kértek és 23 au kaptak útlevelet. Az egereseim dinamit-lopásokra vonatkozó interpellációra válaszolt az alispán. A lopás nem olyan nagymérvű, mint hitték. A csendőrség 11 tettest nyomozott ki, akik kisebb mennyiségű dinamitot loptak a bányából, hogy a karácsonykor és a szilveszteri hálaadáskor náluk szokásos lövöldözéseket megtehessék. A három gyerek megsebesülése igaz, de ez az ő saját hibájukból eredt. A megtorló eljárás a dinamit-tolvajok ellen folyamatban van és a bányaigazgatóságot felhívták, hogy fokozottabb mértékben ügyeljen dinamit ké-zletére. Választójogunk reformja. M. K. dr. Aki haragszik, annak nincs igaza. Az igazság kereséséhez, s még inkább megtalálásához higgadtság kell. Ezért a Hevesvármegyei Hírlap legutóbbi számának vezércikkére higgadtan, csak az érvekre,* s Ismét csak érvekkul fogok válaszolni. Hogy ehhez jogcímet kellene igazolnom, azt meglepetéssel olvastam! * * * • Ez okból egyáltalában nem válaszolhatok K. V. dr. tisztelt barátomnak ugyancsak a fent idézett számban megjelent cikkére. A szövetkezett ellenzék választójogi javaslata, s az egri jogakadémia tanári karának többsége által elfogadott memorandum között mé/yenjáró érdemi külöubség van. Ezt a különbségeit röviden abban foglalhatom össze, hogy a szövetkezett ellenzék javaslata miuden pontjában jóval nagyobb — habár végeredményében még mindig kevés — garanciát nyújt a vála-z- tók politikai érettsége és megbízhatósága tekintetében, mint a memorandum. 1. A szövetkezett ellenzék javaslata az elemi iskola 6 osztályának elvégzését követeli meg. A memorandum a magyarul Írni-olvasni tudást. A kenő közt külöubség van tartalmilag és formailag. Tartalmilag az a különbség, ami a több és a kevesebb között. Aki az elemi iskola 6 osztályát elvégezte, az igmis tud magyarul Írni- olvasni. De ha valaki magyarul Írni olvasni megtanult, akkor még igen fajdilmasan nélkülözheti azokat az elemi műveltséghez szükséges egyéb ismereteket, amelyeket az elemi iskola az irás-olvasás megtanításán kívül nyújt. Formailag az a különbség, hogy a magyarul Írni olvasni tudás követe'ménye — miként előbbi cikkemben kimutattam — szakítás a magyar tradíciókkal, szakítás a magyar nemzeti állam azon alapelveivel, hogy e hon mii den polgára nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül polgári és politikai tekintetben egyenjogú (1868: XLIII.). — Ha ellenben az elem' iskola elvégzését követeljük meg, ebben a formában tradícióink és a nemzetállam elvének sérelme nélkül, a nemzetiségek provokálása és irritálása nélkül a m gyár nyelven való Írni és olvasni tudás is benne foglaltatik. Igaz, hogy a memorandum szól egy helyen az elemi i>kola elvégzéséről is. De nem mint a választói jogosultság feltételéről. A memorandum szerint a választói jogosultság feltétele egyelőre az irni-olvasni tudás; 10 év múlva a magyarul íi m-olvasni tudás. Az ideiglenes feltétel mellett fel van említve az elemi iskola sikeres elvégzését tanu-ító végbizonyítvány i-, mint az rni-oivasni tudás igazolásának technikai eszköze. De a memorandum lentebb vegieg-s feltétel gyanánt többet kivan: a magyarul irni- olvasni tudást, ami bizonyuyal Jóval több az elemi iskolai végbizonyítvánnyal is igazolható irni-olvasni tudásnál, de jóval kevesebb az elemi iskola sikeres elvégzésénél. 2. A szövetkezett el'enzék választójogi javaslatának második gerince az állandó lakás követelménye. Az állandó Ukás azonban kettőt jelemh-t. Jelentheti először is a lakóhely állandóságát, mely esetben azt kell kimutatni, hogy a választó ugyanazon községben (vagy választókerületben) lakott bizonyos időn át. így Franc aors'ágban, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában sib. Jelenthet másodszor lakáscenzust, mint Angliában, ahol bizonyos nagyságú es milyenségű lakást kell kimutatni, amely lakásból a kulturnivóra lehet következtetni. Az egyesült ellenzék javaslata a lakáscenzust — a vagyoni cenzus egy nemét — fogadja el. Hogy ez az angol utánzat, a mi városaink nyomorúságos lakásviszonyai mellet', miért nem alkalmazhat, azt itt m ist nem fejtegethetem. Dj az tény, hogy az egyestilt ellenzék lakásceezusa az általa annyira protegált munkásosztály választói jogát alaposan — talán túlságosan — m-gszoríuuá. Ezzel szemb-n a memorandum feltételei között s/^repl ■ állandó lakás világosan csak a lakóhely állandóságát jelenti. Ezt bizonyítja első so ban az, hogy az általános feltételek között szerepel, míg a lakáscenzusnak a különös feltételek között volna helye; másodszor a memorandum indokolása, amely az állandó lakás követelményével „a flottans népelem zavaró befolyásának kizárását“ célozza; harmadszor a Hevesvármegyei Hirlap fent idézett vezércikke, melyben a memorandum szerzője ezt mondja: „A magyarság fölénye szempontjából az állandó lakás kelléke nagyobb jelentőséggel nem bir.“ Hí azomban valaki azt vitatná, hogy a memorandum „állandó lakás“ követelményében a lakás-cenzus is éppen úgy benne vau, mint az irni-olvasni tudás követelményében az elemi iskola sikeres elvégzése, akkor az egyesült ellenzék javaslata még mind g úgy viszonvlik a memorandum javaslatához, mint a Jóval több a jóval kevesebbhez, mert a memorandum ekkor is bármilyen nagyságú és minőségű állandó lakást elegendőnek tartana a választói jogosultsághoz, ag egyesült ellenzék ellenben csak annak adna választói jogot, aki „legalább egy szobából és konyhából, illetve konyharészböl álló, vagy legalább 14 napi felmondáshoz kötött állandó lakással bir.u — Ez tálán csak mégsem mindegy! 3. A szövetkezett ellenzők javaslata nagyobb garanciát nyújt abban is, hogy az uj honpolgároknak 10 éven át nem ad választójogot. A memorandum szerint pedig a még nem asszimilálódott, történeti tradícióinkkal össze nem forrott, még megbízhatatlan uj honpolgárok azonnal válasz'ók lehetnek. Erre a Hevesvármegyei Hirlap vezércikke azt mondja: No már ez csak nem minősíthető érdemi különbségnek !! 4. A titkos szavazást a memorandum mereven, azonnal, — a szövetkezett ellenzék fokozatosan, a választókban megállapítható garanciákkal egyensúlyban akarja megvalósítani. Hát ebben az okos önmérsékleten nyugvó fokozatosságban van az egész különbség köztünk: az általános választói jog ellenzői és hivel között. Akinek az általános választói jog nem kell, az bízót yos cenzust követel meg, amelyből a választó politikai érettségére és megbízhatóságára lehet következtetni. Ha azonban a kultúra terjedésével elkövetkezik az az aranykor, amikor ezt a cenzust minden államp dgár ki tudj» mutatni, vagyis amikor a cenzuson alapuló választói Jogot a nép általános politikai érettsége általánossá teszi, akkor ennek az ideális állapotnak az általános választói jog legelszántabb elvi ellenzői D szívből fognak örvendeni. Körülbelül ilyen a különbség a szavazás titkossága kérdésében a szövetkezett ellenzék és a memorandum álláspontja között. A memorandum azonnal akarj i a titkosságot, tekintet nélkül arra, hogy népünk műveltségi és megbízhatósági foka nyujt-e ehhez biztos támpontot, vagy sem. A szövetkezett ellenzék pedig az irni-olvasni tudók aránys/ámának emelkedésével párhuzamosan, fokozatosan akarja a titkosságot majdan kiterjeszteni. . . Lehet, hogy erre a Hevesvármegyei Hirlap tisztelt cikkírója ismét azt fogja mondani, hogy n-m siket ült bebizonyítanom, hogy az egyesült ell-nzék és a memorandum javaslata közö't érdemi eltérés van. De az is lehet, hogy mások másképen fognak vélekedni. Azt pedig szívesen konc dá om ismét, — úgy látszik erre a t. cikkíró súlyt helyez, —' hogy az ellenzék a me- mora' dutnban javasolt 24 eves korhatárt „be- tüszerint" magáévá tette. Még azt sem keresem, vájjon *z ellenzék ezt a feltételt nem közelebb kapta-e a Kristtffy, vagy az Andrássy javaslatában. * * * A memorandum javaslata tehát középen áll a szőve1 kezett ellenzék és a Kristóffy ja- Vasla'a között. A szövetkezett ellenzék garanciáinál jóval kevesebbet nyújt, Kris'őffy javaslatától pétiig übban tér el, hogy a magyar nyelven való irni-olvasni tudást, és az állandó lakást követeli.
