Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-12 / 13. szám
4 EGER.. (13. sz.) 1913. február 12. Hogy ezzel a két megszorítással milyen helytelen utón jár, előbbi cikkemben kimutattam. Kimutattam, hogy a magyar nyelven való irni-olvasni tudás követelménye: 1) jogfejlődésünkkel ellenkezik, 2) kevés, 3) provokáló, 4) a nemzeti állam elvét alterálja. A memorandum felfogása szerinti állandó lakás követelményéről kimutattam, hogy mig egyrészt a szocializmus visszaszorítására alkalmas eszköz, másrészt a magyarság és intelligencia túlsúlya szempontjából károsan hat. Ellenérveket kérek ! Az a körülmény, hogy Apponyi Albert grófot most sokan támadják, senkit sem ment fel attól, hogy a nyilvánosság elé terjesztett álláspontját érvek ellenében érvekkel megvédje, — ha tudja. ... Az a kérdés, hogy a választó-kerületek beosztása magában a választójogról szóló törvényben, vagy külön törvényben foglaltassák, a lényeget nem érinti. Ez csupán az elegant! a legis kérdése. Ebből a szempontból pedig kétségkívül helyesebb, ha a két kérdésről külön törvény rendelkezik. Minden, ami a választói jog kérdésével összefügg, nem foglalható a választói törvénybe. Az ellenkező felfogás alapján az állampolgárságot is a választói törvényben lehetne, vagy kellene szabályozni. Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartom azt a nemes buzgalmat, amivel a Hevesvármegyei Hirlap vezércikke a kerületek beosztásával megvalósítható burkolt pluratitást magasztalja éppen velem szemben, aki olyan félreérthetetlen világossággal jeleztem, hogy úgy a nyílt, mint a burkolt pluralitásnak hive vagyok. Szívesen nyugtázom, hogy a burkolt pluralitásban egyetértünk! Legfeljebb az a külömbség köztünk, hogy én ezt az állameszme logikai folyományának, és nem maccbiavellisztikus eszköznek tekintem! Végül, hogy minden homályos célozgatásnak elejét vegyem, nyíltan megismétlem, hogy helyesnek tartottam az Andrássy-féle javaslat alapelveit. Helyesnek tartom a Lukács-féle javaslat alapelveit is. És ha — ami nem valószínű — az utóbbi javaslat törvénynyé nem válik, helyesnek fogom tartani a harmadik, negyedik . . . tizedik javaslatnak az előbbiektől eltérő alapelveit is, ha komoly és elfogadható garanciát találok bennük arra, hogy a nemzetrontó demagógiának érvényesülését kizárják. Nyíltan vallom a szellemi rokonságot azokkal, akiknek az általános titkos nem kell 1 „Az általános, egyenlő, titkos, községenkinti “ hangos hirdetői se szégyeljék a Kristóöyval való szellemi rokonságot! Beethoven zenei egyénisége. Igen kellemes másfél órát nyújtott művelt közönségünknek a főgimnázium ismeretterjesztő előadása vasárnap délután. Kalovits Alajos dr. énektanár ugyanis tartalmas, nagy gonddal megirt tanulmányában ismertette Beethoven életét, zenei egyéniségének fejlődését, alkotásait és műveiben nyilvánuló szellemét. A lelkes tapssal jutalmazott, magas színvonalú felolvasás után értékes hangversenyt élvezett végig közönségünk, melynek folyamán gyakorlati bemutatásban tapasztalhatta a felolvasás során hallottakat. Barthos Károly két számot énekelt zenekari kísérettel. A Csókvizsga és a Kit a leányok védnek... ifjúkori alkotásai Beethovennek, de roppant nehéz, operaszerű művek. Játszi, pajzán hang szólal meg roppant technikai nehézségű daliamaikban. Ezt a sok nehézséget azonban szinte könnyedén győzte le a Barthos Károly művészi hajlama, gyakorlata és előadó készsége. A díszes közönség lelkesedve tapsolt Barthos Károlynak. ki szereplésével nem először rójja le háláját főgimnáziumunk iránt, hol iskoláit kitűnően végezte. Az elismerő taps azonban méltán szólott a katonai zenekarnak is, mely diszkrét és biztos kíséretével járult e két szám teljes sikeréhez. Háziezredüuk zenekara Beethoven II. Szimfóniáját (D-dur, Op. 36.) adta elő pompás kidolgozásban, úgy, hogy a hatalmas zeneköl- temény minden legkisebb részlete érvényesült,. A s/4 óráig tartó zeneműnek a 2. részlete (Larghetto), mely a Mignon dallamát variálja, a leghatásosabb 8 mig a 3. rész (Scherzo) tele van humorral, csintalan pajkossággal, a 4. rész (Molto vivace) frappáns befejezést ad. Unke Vilmos evvel á számmal is bebizonyította, hogy dirigáló képességénél csak zenei tudása, türelme, és kitartása nagyobb; a katonai zenekar játékában ugyanis e halhatatlan alkotásnak minden ereje és minden finomsága egyaránt érvényesült. A Mignon (Op. 75.) és Isten dicsősége (Op. 48.) érték el a legnagyobb hatást, ami nagy elismerés a fögimn. énekkarra nézve, mely a katonai zenekar kíséretével adta elő e két művet, mint kezdő, illetve befejező számot, ügy látszik, már a műsor összeállításánál figyelemmel voltak arra, hogy a fokozás érvényesüljön s a csöndes hangulatú Mignon-tói — a hangverseny végére — az Isten dicsőségének hatalmas dinamikájú fönségeig emelkedjék a Beethoven zenéje s vele együtt a hallgatóság érzelmei is. A honvágyat szinte szentimentálisán kifejező Mignon hallatára a nagy Goethe köny- nyezett. S valóban lélekreható ez a finom zene, amelyet nagy megértéssel adott vissza a százhúsz tagú, hatalmas ének- és zenekar. A hatás azonban az Isten dic«őségé-nél jutott tetőpontra, melyet — mint már mondottuk — helyes tapintattal tettek a hangverseny befejező számának. ügy az elsőnek lágyságát, mint az utolsónak impozáns erejét nagy precizitásul és hatalmas energiával adta elő a katonai zenekarral támogatott, pompásan fegyelmezett, nagy hozzáértéssel kiművelt ifjúsági énekkar, melyet Kalovits Alajos dr. dirigált a nála megszokott nagy tudással és sikerrel. A hözönség, melynek sorában ott láttuk Eger előkelő hölgyeit és félfiait, zsúfolásig megtöltötte a főgimnázium tágas tornatermét és úgy az egyes számok után, mint az előadás befejeztével a legnagyobb elismerésének adott kifejezést. Egyszóval: a vasárnap délutáni előadás és hangverseny méltó prológusnak bizonyult a jövő vasárnapi jubileumhoz, amikor az országosan ismert történettudóst, Békep Bemig dr. zirczi apátot lesz módunkban hallani az ismeretterjesztő előadások értékes és hosszú sorának jelentőséges határpontjánál. HÍREK. Eger, 1913. február 11-én. Békefi Rémig dr. előadása iránt szokatlan nagy érdeklődés mutatkozik. A főgimnázium századik ismeretterjesztő előadására az állandó jegyek érvényesek. Ezeken kivül korlátolt számban — csak ülőhelyekre — bocsájtottak ki jegyeket, melyek, mint máskor is, 20 fillérért kaphatók Szolcsányi Gyulánál. Az előadás a főgimnázium tornacsarnokában lesz s pontosan délután 5 órakor kezdődik. Iskolalátogatás. K/is Lajos, a budapesti siketnéma-intézet igazgatója, mint miniszteri biztos, tegnap és ma vizsgálta meg a hevesvármegyei siketnéma intézetet s az áll. kisegítő iskolát. A főreáliskola hangversenye. Főreáliskolánknak február 15. és 16. napjára tervezett jótékonycélú hangversenye iránt méltó érdeklődés nyilvánul a nagy közönség részéről. A jegyeket már nagyrészt elkapkodták úgy, hogy jobb helyeket csak a második estre lehet még kapni. Az előkészületek közelednek a befejezéshez, a dí-zletek már javarészt készen állnak, az egyes számok kidolgozásán is az utolsó simítások folynak. Az előjelekből Ítélve a két hangverseny-est emlékezetesen kedves szórakozást fog nyújtani a közönségnek, mely az intézet jótékony célt szolgáló fáradozását támogatja. A hangverseny teljes műsorát a jövő számunkban hozzuk. — Jegyek Bauer H. cégnél válthatók. Virághervadás. Együttérző fájdalommal írjuk a hírt, hogy Róvó Ferike, a liceumi elemi iskola III. osztályának egyik legkitűnőbb tanulója, Róvó Lajos rk. tanító kis fia, hosszú szenvedés után elhunyt ma reggel. Uj templom. Szmreesányi Lajos érsek jóakaratából a tiszafüredi anya egyházhoz tartozó örvény községben uj templom épül a néhai Juhász Jakabné szül. Csesznok Erzsébet által erre a célra adományozott telken. Az. építkezéshez, melynek terveit Wind István építész készítette el, már a tavasszal hozzáfognak. Az uj templom építési költségei 30,034 kor. 79 fillérre vannak előirányozva. Elmaradt közgyűlés. Az Ipartestületnek vasárnapra hirdetett közgyűlését, mivel az alapszabályban megkívánt mintegy 200 tag nem jött össze, a jövő vasárnapra kellett halasztani, amikor is a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz a közgyűlés. A tisztviselők fogyasztási szövetkezete. Az egri „Tisztvií-elok Fogyasztási Szövetkezete“ vasárnap, február hó 9-én tartotta XIX. rendes évi közgyűlését Zsivora Sámuel nyug. törvény- széki bíró elnöklete alatt. Az igazgatóig és a felügyelő-bízott >ág jelentése szerint a szövetkezet vagyona 20,136 K 78 fillér, melyből 8995 K 92 fillér az árukészlet ét teke. A tagok száma 224, az üzletrészeké 298. Egy-egy részvény értéke 20 korona. A szövetkezet nyeresége füszeten és trafikon 15292 K 94 fillér, egyebeken 1598 K 42 fillér. Ebből az alkalmazottak fizetésének, tiszteletdijiknak, házbérnek, adónak levonása után, áruvisszatéiítés címén 6546 K 73 fillért fizet ki a vásároló szövetkezeti tagoknak. A tiszta nyereség még így is 1269 K 20 fillér, amely 8%-os arányban kerül felosztásra. A közgyűlés Czunya Sándor igazgatósági elnöknek és Bíró Kálmán ügyvivő-igazgatónak köszönetét szavazott a szövetkezet ügyeinek gondos és ügybuzgó vezetéséért, azután a tisztujitást ejtette meg, melynek során az összes régi tisztviselőket újból megválasztotta. Az ecsédi tűzoltó-ünnep. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az ecsédi Önk. Tűzoltó-Egylet, febtuár hó 2-án, amely alkalommal hálaadó istentiszteleten vett részt, díszközgyűlést tartott és este műkedvelői színi- előadással egybekötött táncmulatsággal zárta be a sikerült ünnepséget. A díszközgyűlésen osztották ki Könyves Árpád tb. parancsnoknak, az egyesület megalapítójának, továbbá Szőke Benedek parancsnoknak és 7 tagnak a tíz éves és 3 tagnak az 5 éves szolgálati érmet. Este nagy közönség előtt Horti Károly káplánnak a „Tűzoltók Dobó Katicája“ cimfi alkalmi darabját játszották el pompás előadásban az erre vállalkozó műkedvelők. Az előadást tánc követte. A hevesi Phönix. Hevesen újból föléledt a múlt év áprilisának végén megszűnt „Heves és Vidéke“ című helyilap, amely most XIII. évfolyamát éli. Az első szám február 9 én jelent meg s főszerkesztője Fimha Dezső, felelős szerkesztője Székely Miklós, főmunkatársa pe- Illguer I. Béla. Apró krónikák. Összeégett leány. Megírtuk, hogy Gács Rozália gyöngyösi cselédleány magára rántotta az égő lámpát és súlyos égési sebeket szenvedett. Most arról értesülünk, hogy a boldogtalan leány hosszas kínlódás után belehalt sebeibe. — Véres lakodalom. Gyöngyösön Csépány József földmives lakodalmában nagy és véres verekedés volt. A kapás legények összekaptak és midőn egy részüket kiszo:botfák a helyiségből, ezek az ablakon át kövekkel dobálták a násznépet, sőt lövöldöztek is. A garázda legényeket a segítségül hivott csendőrök verték szét. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptnlajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Eger, 1913. Az érseki líceum könyvnyomdája.
