Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-04 / 2. szám
EGER. (2. sz.) 3 1913. január 4. reá mód, anyagi erő, amely kiadására vállalkoznék. És csak természetes, hogy ezen csupán csak egy alaposan megszervezett közművelődési egyesület segíthet. Ez tömörítené, segítené, fejlesztené az erőket, amelyek most nem érvényesülhetnek. Mig nálunk nem működik valamely jól szervezett és eleven közművelődési egyesület, addig a Magyar Athén elnevezést — túlzásnak kell minősítenünk. * Szegény köszörűsökI Kezdenek olyan veszedelmes hirnévre jutni, mint a szabók annak idején, a Libényi merénylete után. A háborús világban mindenki gyanús, aki idegen, mert hiszen pompásan jövedelmező mellékfoglalkozás a — kémkedés. A belügyminiszter most rendeletet intézett a városi rendőrségekhez, a melyben arra utasítja őket, hogy kiket figyeljenek meg leginkább. A rendelet felhívja a rendőrségeket, hogy különösen a köszörűsöket figyeljék, mert a közelmúlt napokban, több nyomozás során kiderült, hogy orosz kémek leginkább mint vándorló köszörűsök igyekeznek megszerezni a kormányukat érdeklő rajzokat és térképeket. Egy kicsit komikusnak tartjuk ezt az aggodalmaskodást, mikor éppen ezen a héten adta egyik képes lapunk a bolgár tábor képét, melyet repülőgépről fotografáltak le s melyen még azt is meg lehetne olvasni, hogy hány lova, kocsija, ágyúja van annak a bolgár hadosztálynak. Hja, régen volt az, mikor a kémek álruhában jártak! * Újévi üdvözletek megváltása. Hanák Gyula 5 koronát, Balkay Béla 3 koronát és Goics Endre (Detk) 5 koronát küldöttek az egri siketnéma- intézetnek — újévi üdvözletek megváltása címén. Nagyon helyes 1 Csak az a baj, hogy nagyon kevesen vannak, akik megváltják az újévi üdvözleteket. Pedig valóságos megváltás lenne a művelt társadalomra, ha mindenki megváltaná, vagy pedig — senki sem törődnék vele. HÍREK. f Eger, 19t 3. január 3-án. Tájékoztató. Január 4. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Ipareskörben. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 6. Vízkereszt. „ 7. Katonai utóállítás Egerben. „ 7—18. Beíratás az óra. jogakadémián. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13—14. Országos vásár Eger en. „ 13. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Kér. iparoskor közgyűlése. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 19—20. Országos vásár Hevesen. „ 20. Katouai utóállítás Hatvanban. „ 23. Előadások kezdete az érs. jogakadémián. „ 26. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. \ Tréfa a halállal. A balkáni háború híre a jó felsőtárkányiak fülébe is eljutott. Persze akkor még hire sem volt annak, hogy Szerbiával mi is konfliktusba kerülünk és el is intézzük a veszedelmet — háború nélkül. A tárkányi anyókák azonban már szörnyen féltették a fi— Te vagy az, Marcikám ? Régen láttalak, — mondja az öreg nagy nyugalommal. — Régen ám, de most számolunk, vén huncut; most fizetem ki az adósságot! — Nem tartozol te nekem, fiam. — Nem ám, — még tagadja! Pedig most számolunk! Innen egyikünk nem megy el. A beszélgetés alatt egy kicsit közelébb jön. Az öreg is lépett vagy másfelet. A fenyegetés sem hozza ki a sodrából. — Miért haragszol te Félix bácsira? — Ne papoljon, öreg, nem érünk rá! Az öreg pedig még egy lépést tesz előre. — Ne haragudj, Marcikám. Félix bácsi jó bácsi; nem bánt ő téged. Pernye Marci bizony elbámúl, hogy az öreg még őt bátorítja. — Ne . . . De nem mondhatja tovább. Az öreg mint a villám ugrik oda és kirántja kezéből a puskát. A másik pillanatban pedig visszaugrik. Marci felhördül, a csizmához kap, hogy a kését rántsa elő. Az öreg pedig most már még kenetesebben beszél, de a puskát egész közelről a kést szorongató embernek szegzi. aikat a háborútól, no meg a muszkáktól, akik okvetetlenül az ő falujukon keresztül vonulnak be szép Magyarországba. A muszka pedig vad nép és mint tudni vélték, különösen a templomokat szereti kisajátítani —istállóknak. Ezért nagy komolyan elhatározták, hogy amint az első muszka megjelenik a határban, fölgyujtják a templomot, ők maguk pedig kivonulnak a Nagyördögre, ahol az erdőben meghúzódnak a muszkák elöl. Föltűnt a faluban az is, hogy az utóbbi időben nem történt „halomás.“ Ez pedig csalhatatlan jele annak, hogy háború lesz és kipusztul a lakosság. Csak arra voltak kíváncsik, hogy Egerben halnak-e az emberek ? A fát szállító emberek azt újságolták hogy: nem; mi pedig hiteles anyakönyvi adatokkal szolgálunk a rémüldöző anyókáknak: ne féljenek, nem lesz háború, mert Egerben az utolsó három hónap alatt — 171-en hal'ak meg! . . Kinevezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter rendes tanárokká kinevezte a IX. fizetési osztály 2. fokozatába Stiller Kálmán és Poca Géza gyöngyösi áll. főgimn. helyettes tanárokat. Az állami polgári iskolák körében Uruszki Aranka, Jahn Paula. Komlódy Teréz és Gál P.roska egri, továbbá Kmoschekné Csoboth Gizella gyöngyösi áll. polg. isk. tanítónőket a IX. fizetési osztályba rendes tanítónőkké, Kacska László pásztói áll. helyettes tanítót pedig a XI. fizetési osztályba segéd-tanítóvá nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter. — A péuzügymiuiszter Kozma Károly budapesti lakost id. min. felmérési gyakornokká nevezte ki az egri 3. sz. felmérési felügyelőséghez. — Ne bomolj, Marcikám, szeretlek én téged. Az csak hördül egyet. A méreg fojtogatja és a szégyen. — Ne izélj, fiacskám. Add ide Félix bácsinak azt a kést. A másik nem is mozdul. — Add ide, Marcikám, mert bizony mondom, elsül a puskám. Marci szó nélkül odaveti. A foga között morzsolja el a káromkodást. — A tarisznyád is, — édes fiam. Bizony leveszi azt is Márton, de most már nem állja meg, hogy ne beszéljen. — Megállj, vén gazember! — Ne kiabálj, lelkem. Indúlj erre, majd elkísérlek egy darabon. Az csak néz. Sajnálja a holmit nagyon. De mit tegyen, mikor Félixnél töltött puska van. Leszögezi a fejét és csendesen kullog. Az öreg meg utánna ballag, de a puskát nem akasztja a vállára. Elég, ha a Mártoné ott van. Onnan hátulról dirigálja, hogy hova, merre menjen. Az pedig megyen, mert ilyenkor nem tréfálnak az emberrel. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kósa Kálmán dr. fizetéstelen miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. Vizkereszt ünnepén, úgy halljuk, érsek- főpásztorunk fogja pontiflkálni a 9 órai ünnepi szent misét a főszékesegyházban. Lányi Ernő Nótáskönyve. Most jelent meg az országos hírű, legnépszerűbb nótaszerző Lányi Ernőnek „Vágjzsebre“-alakú zsehkiadásu, a szerző arcképével ellátott díszes kiállítású nótáskönyve. Lányi Ernőnek, az egri székesegyház volt karnagyának, kétszáz népszerű dalából a 20 legszebbet („Régi nóta, hires nóta", ,,Kossuth gyászdal“, „Nagyságos és tekintetes szolgabiró ur", a „Chlopi nóta“, „Valamikor úgy szerettél", „Kuvik madár" stb. stb.) tartalmazza a nótáskönyv énekhangra és zongorára. A hamisítatlan, tősgyökeres magyar muzsika kedvelőinek igaz örömére adta ki az értékes nóta-sorozatot Klökner Ede Budapesti zeneműkiadó, ahonnan az 2 koronáért megrendelhető. Képek a magyar képzőművészet múltjából címen tart vasárnap délután ismeretterjesztő előadást a főreáliskolában Takács Andor tanár. Evvel az előadással kezdik meg a főreálisk. farsangi ismeretterjesztő előadásainak sorozatát. Az előadás pontosan 4 órakor kezdődik s vetített képek teszik érdekesebbé. Sebeök Sáry, a magyar kir. operaház éuek- művésznője és Dancziger Antal hegedűművész tartják együttes hangversenyüket f. bó 9-én, csütörtökön este a városi színházban. Az igazi műélvezetet Ígérő hangverseny iránt az érdeklődés óriási, a jegyek nagyrészét a Bauer H. cégnél már lefoglalta a közönség, ügy a művészek neve, mint a műsor biztosítják az est sikerét. Az ember életéről lesz ingyenes ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben szombaton (jan. 4-én) este ‘/*9 órakor. Az előadás értékét számos vetített kép emeli. Jelmez-estély. A Hevesm. és Egervidéki Nőegylet február hónap 3-án, árvaházának javára, jótékonycélu jelmez-estélyt rendez, amelyen azonban nem lesz kötelező a jelmezben való megjelenés. Halálozás. Várady Sándor, a M. Kir. Opera- ház tagja, váratlanul elhunyt újév napjának hajnalán. A lapok művészeti rovatai a legnagyobb elismerés hangján Írnak Várady Sándorról és nagy részvéttel szólnak az Operaház egyik Mikor a csináltútra kiérnek, Félix bácsi megállást parancsol. Márton kíváncsian néz rá. Az öreg pedig csendesen kiszedi az elvett puskából a töltést és szó nélkül dobja a másiknak. Majd félkezébe veszi a maga puskáját, a másikkal pedig a Marci tarisznyájából szedi ki a lövedéket és rakja át a magáéba. — Ezt megérdemlőm, ugy-e édes gyerekem? Olyan szépen elkísértelek. A Marci keze megszorúl a puskán de nem tehet semmit, mert az övé üres, a Félix bácsié pedig töltött. Az öreg pedig visszadobja a tarisznyát is. — Itt van, Marcikám. Aztán ne haragudj Félix bácsira, mert ő jó bácsi. — Most indulj szépen haza, innen nézlek egy darabig. A másik el is indűl. Vagy tiz-tizenöt lépés után visszafordul. Arcát eltorzítja a düh és felemelt öklével megfenyegeti az öreget. Az mosolygott rajta egyet. Akkor is mosolygott még az arca, mikor két hét múlva megfagyva, átlőtt mellel találta meg Finánc Miska, az erdőkerülő, a Fényesoldalban. Adamcsek József,. /
