Eger - hetente kétszer, 1913
1913-12-24 / 103-104. szám
1913. december 24. EGER. (103—104. sz.) 3 indítványát fogadta el és a vízvezeték ügyét levette a napirendről. A kövezetvám. Ezután megnyugodtak a kedélyek, a képviselőtestület tagjainak nagy többsége eltávozott és a közgyűlés röviden végzett a napirendnek még hátralévő részével. A kö- vezetvámszedési jognak újabb útvonalra való kiterjesztését szó nélkül elfogadták. A nyugdíj szabályrendelet. A városi tisztviselők uj nyugdíjszabályreudeletét is vita nélkül módosították és pedig a vármegye kívánságára akként, hogy a nyugdíjképesség kezdő idejét 10 évre fölemelték, az államnál töltött előzetes szolgálati időt beszámithatónak vették, a millenium évét kettős szolgálati esztendőnek minősítették és szabályozták a temetkezési járulékokat. A közmunka költségvetés. A községi közmunka 1914. évi költségelőirányzatát, mely 45% bevételi emelkedést mutat, a közgyűlés elfogadta. A jegyzői internátus. A Vásártéren, mintegy 100,000 korona költséggel, 50 gyermekre épülő jegyzői internátus céljaira a képviselőtestület névszerinti szavazással — 24 szóval 5 ellenében — 300 Q-öl területet engedett át a siketnémák részére építendő uj intézet mellett. Ezen a teljesen ingyen átengedett közterületen kívül, a tulajdonjognak évi egy drb. 10 koronás arany befizetésével való elismerés mellett, még 213 Q-öl közterületet enged át a bódék helyén az internátusnak játszóhely és kert céljaira. Kikötötte azonban a közgyűlés, hogy az internátusnak 3 éven belül föl kell épülnie, az épület előtt aszfalt gyalogjáró építéséről gondoskodjék és a használatra átengedett 213 Q-öl területet, ha arra a városnak szüksége lenne, bármikor visszaveheti. A jegyzőegyleteknek a villamos világítás ingyenességére vonatkozó kérelmét a közgyűlés a villám- világítási igazgatósághoz utasította. Alapitó-levelek. Foltin János prépost-kanonoknak a szegények részére tett 200 koronás, és özvegy König Endrénének 3 szegény özvegy és 2 orvosnövendék segélyezésére tett házalapítványáról kiállított alapító-leveleket elfogadta a közgyűlés, a Samassa-féle alapítólevelet pedig helyesbbítette. Az uj közkórház. Az Egerben épülő uj megyei közkórház céljaira a város, tudvalévőén, tagja, és ír nekünk, akikhez tartozik. Ä magyarságnak, s új honfitársainak mélységes sze- retete sugárzik ki e könyvből, mely a maga otthonában és a maga rendkívül értékes mivoltában mutatja be az angol népet. Az angol leányról, az angol asszonyról, az angol háztartásról stb.-ről szinte fotografikus hűséggel írott tanulmányokat olvasva, valósággal beleálmodja magát az ember az angol életbe. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ : MODERN KÖLTŐK. Kosztolányi Dezső, ma határozottan a legkiválóbb műfordítónk. Ritka nyelvtalentum és páratlan virtuóz a verselés technikájában. Nincs nehézség, amelyet játszva le ne győzne és nincs költői érzés, amelyet újra át ne érezne. Nem egyszerűen fordítja ő az idegen költőket, hanem ő maga is átérzi azoknak nagy érzéseit s ezeket a magyar nyelv muzsikája szerint újra versbe önti. Angol, amerikai, francia, olasz, német, spanyol, orosz stb. nemzetek legújabb poétái termését élvezte végig és kiválogatta belőlük a legszebb darabokat, számszerint mintegy negyedfélszázat. A modern költészetnek ez a remek antológiája valósággal irodalmi szenzáció. PROHÄSZKÄ OTTOKÁR: VILÁGOSSÁG A SÖTÉTSÉGBEN. A székesfehérvári püspök, aki oly nagy tudós, mint amily nagy poéta-lélek és íróművész, az élet nagy örvényeiben és sötétségeiben ingyen telket adott és átengedte a 73,000 korona kórházi alapítványt. Az alispán arra kérte a várost, hogy a 650,000 koronás uj közkórház létesítéséhez a maga részéről még legalább 60,000 koronánával járuljon hozzá. A közgyűlés ezt a kérelmet teljesítette. A közgyűlés ezután még egy fizetési előleg kérvényt, egy szabadság kérelmet és négy illetékességi ügyet intézett el és ezzel déli 12 órakor a tanácskozást be is fejezte. A hét. Visszatérések az Egyházba. Érdekes számokat találunk az 1911-iki statisztikai adatok között. A kimutatások szerint, Magyarország területén — nem számitván a társországokat — 7117 áttérés történt az egyes felekezetek között. A statisztika adatai szerint az összes felekezetek vesztettek lélekszámúkból, egyedül a római katolikus egyház mutat fel 794 uj hivőt. Gyarapodtak az unitáriusok s a baptisták is, de a visszatérésekhez mérten elenyésző ezeknek a nyeresége. A görög katolikusok 164, a görög keletiek 17, a reformátusok 361, az ágostai evangélikusok 287, az izraeliták 360 hívet vesztettek. Még örvendetesebb eredményt tüntetnek fel az 1896—1911-iki adatok. A lefolyt tizenöt év alatt a római katolikus egyház kebelébe nem kevesebben, mint tizenkilenc- ezerkilencszázhatvankilencen tértek vissza. * Szumoru karácsony. Megérkezett újra a béke és szeretet nagy ünnepe. Sajnos, mihozzánk, szegény magyarokhoz, nem a legkedvezőbb körülmények között köszönt be. Egy zsibbadt országot talál itt, ahol az emberek csak ődöng- nek, lehorgasztott, fejjel járnak. Hiányzik be- belőlük a vér, a pezsgő életerő, a lelkesedés: álmos, fáradt mindenki. Hónapokig tartó gazdasági vihar száguldott el felettünk, a társadalmi bajoknak ezernyi kelevénye borítja a nemzet testét. Ehhez járul a politikai felfordulás számtalan aggasztó tünete. Azért azonban, hogy igy van, nem szabad a jelen embereit és más tényezőit vádolni, mert a mai szomorú viszonyokat mi nem tartjuk másnak, mint a múlt nagy bűnei büntetésének. Azok az évtizedes nagy mulasztások, amelyeket úgy társadalmi, mint gazdasági, mint pea hitnek vigasztaló világosságát gyújtja meg előttünk, nemcsak azért, hogy éjszakánk a síron túl ne legyen sötét, hanem hogy már földi létükben js össze tudjuk egyeztetni Istennek szolgálatát az életnek békességével és igaz örömeivel. Nem hirdet aszkézist, mert ez a szenteknek kiváltsága, hanem számol az emberi természettel, anélkül, hogy gyengeségeinket bármiben is legyezgetné. Prohászka új műve nem ájtatossági könyv, hanem egy bennünket megértő, értünk aggódó és bennünket egy nagy szív legmelegebb érzéseivel szerető, igaz embernek a mi legfontosabb dolgainkat illető megfigyelései, tanácsai és szent ihlettségben papírra vetett költői gondolatai vannak itt egybegyűjtve. takAts SÁNDOR : RÉGI MAGYAR ASSZONYOK. Az igazi, nagy vadásznak az a legmerészebb vágya, hogy oly vadonban járjon, amelyben ő előtte még utat nem taposott senki. A magyar történetírók közül Takátsban fejlett ki leginkább az a nemes passzió, hogy mindig oly nyomokon halad, amelyeken ő előtte még nem járt soha senki. Nem mások kutatásainak eredményeiből rójja össze a maga munkáit, hanem minden történeti munkájához maga gyűjt össze minden kis porszemet. Az ő történeteit nemcsak a maguk egészében, hanem még részleteiben sem találjuk meg másutt sehol. Nem »forrásokból« ír, hanem az ő munkája a forrás, amelyből mások meríthetnek. A régi magyar asszonyokról írott könyve is ily egészen dig politikai téren elkövettünk, most bosszulják meg magukat. S a feljajduió panaszokat nem a jelen emberei fogják orvosolni. Ezek olyan bajok, amelyeket, csak az idő gyógyít, de csakis akkor gyógyítja, ha a múlt mulasztásait belátva, iparkodunk azokat kiküszöbölni. Az idei karácsony tehát nem Glorias ünnep, hanem a vezeklés, az engesztelődés napja. Ne ünnepeljünk tehát az idén, hanem vezekeljünk. Az ünnepi csend, a munkaszünet napja alkalmas lesz az elmélkedésre, az elkövetett bűnök és hibák visszaidézésére, a magábaszál« lásra. Erre van legelsősorban is szükségünk ha azt akarjuk, hogy a javulás napjai is bekövetkezzenek. Tartsunk treuga Dei-t. A Megváltó születését hirdető angyalok is csak a jóakaratú embereknek hirdetnek békességet. Ezt a hiányzó Jóakaratot kell valamiképen visz- szereznünk. * Amit a szabadköm Ívesek elhallgatnak. A progresszív, értsd: a szabadkőműves ujságkirály- nak, a Világnak, születése pillanatától fogva nagyon megfekszi a gyomrát a kát. egyházi vagyon s a gyomorrontás-okozta lázában „lá- zító számokat“ lát. Látja a püspökségek sok ezer holdjait, ezeknek kataszteri tiszta jövedelmét, no meg azt a sok pénzt, amit a főpapok — kanállal mind megesznek. Majd más képet mutat a lázmozi. Sok ezer ember köhög és köhög, beesik a melle, azután megint köhög s végre meghal a tüdővészben. A harmadik képen analfabéták ezrei lázonganak ábécéért; a negyediken a kivándorlók fenyegetik az egyházi birtokot, mint aki a koldusbotot adta a kezükbe. Nemkülönben ökölbeszorul a tüdővészes és az analfabéta keze is, mert hát mind ennek az — egyházi vagyon az oka. így mondja a progresszív ujságkirály, no meg a többi kullogói is utána szokták szajkózni. Lássuk csak, hogyan fest ez a valóságban. A kát. egyháznak van másfél millió hold földje, ebből 12,000 egyházi személyét, rengeteg iskoláját, templomát, árvaházat, kórházat, menhelyeket, jótékonysági, kulturális intézményeket tart fenn, de azért ez eredményezi a — tüdővészt, a kivándorlást, a tudatlanságot, szóval minden bajt. Csodálatos, hogy ilyesmi eszébe jut a Világnak és ezt a kérdést állandóan napirenden eredeti, friss alkotás; ebből tudhatjuk csak meg, hogy milyen volt a magyar családi élet a zivataros XVI—XVII. századokban. E rendkívül vonzó tárgyról kedves történetek keretében, kedvelt tárcaíró modorában ír a tudós szerző. TOMÄ ISTVÁN: ÉLET ÉS IRODALOM. A katolikus társadalomnak celebritásai nyilatkoznak ebben a kötetben az életnek és az irodalomnak egymáshoz való viszonyáról. Ha eddig mindig az volt a jelszó, hogy az irodalom legyen állandó figyelemmel az életre, akkor most már elérkezett az ideje annak, hogy az élet, azaz a társadalom is ügyeljen az irodalomra, — ne engedje felburjánzani, ami káros és veszedelmes és pártolja azt, ami hasznos és üdvös. Ennek a kötetnek, melynek anyagát Torna István gyűjtötte össze fáradhatatlan buzgalommal és finomult Ízléssel, jóval nagyobb fele a katolikus írók egész seregének újabb munkáiból közöl egy-egy értékes darabot mintegy bizonyságául annak, hogy a katolikus irányú irodalom már Magyarországon is nagyra nőtt s a legszebb jövendőt Ígéri. Egri írónak is van munkája e kötetben, mely M a da r á s z Fló- ris dr. főgimn. tanár tollából közöl egy értékes értekezést »U j magyar drámák« címen. TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: EGYSZERŰ EMBEREK. Tömörkény István, Szeged színmagyar vidékének nemcsak a népét, de a földjét, füvét és
