Eger - hetente kétszer, 1913
1913-12-24 / 103-104. szám
4 EGER. (103—104. sz.) 1913. december 24. tartja. Mit szólna azután abhoz, hogy ha a katolikus lapok viszont az ö háza előtt söpörnének s azt hánytorgatnák, hogy 2.116,279 kát. hold föld van nálunk a relative kis-számu zsidóság birtokában s 2.715,198 kát. hold a zsidóság kezén, mint bérlet. Ez háromszorosánál is több a katolikus egyházi vagyonnak 1 Pedig talán a zsidóságnak mégsem köszönhet az ország háromszor annyit, mint az egyháznak és a katolicizmusnak általában. Nem; igazán nem! Sem a múltban, sem a jelenben. * A lutheránusok hitbeli közönye. A lutheránus Berlin vallási közömbösségéről megdöbbentő adatokat kapunk. Berlin városának (az elővárosok leszámításával) van 1.806,000 lutheránus lakosa és 68 lutheránus temploma 86.000 ülőhellyel. Hogy a vasárnaponkint istentiszteletre járók számát megtudják, az összes templomokat megfigyelték s megállapították, hogy Berlinben 11,000 lutheránus vett részt a vasárnapi istentiszteleten, tehát a lutheránusok 0'659%-a. Ezek között természetesen sok volt az iskolás gyerek. Megdöbbentő adatok. Ezek a lutheránusok, akik a Los von Rom mozgalom és a Gusztáv Adolf-Verein agitációja által állandóan azon dolgoznak, hogy egyházunktól híveket ragadjanak el, ily belső demorali- zációt árúinak el. * A mozi fejlődése. A münchen-gladbachi Bild und Film című, most megjelent kiadványban érdekes adatokat találunk a mozi fejlődésére vonatkozóan. Eszerint tiz év előtt Németországban mindössze csak két(\) mozi volt; ma számuk hozzávetően 3000 s magában Berlinben 400 mozi él és virágzik. Németországban naponkint körülbelül három és fél millió ember megy a moziba. Az egész világon 30.000 mozi van, amelybe több milliárd látogató jár. A nemzetközi filmipar évente 120 millió önálló képet bemutató filmet termel; a párisi Pathé Fréres-cég naponta 80.000 méter (á 1.20 kor.) filmet készít. A német adóhivatal tanúskodik arról, hogy Németországban 1912-ben összesen 35.000 kilométer hosszú filmet importáltak, ami35 millió márkába került s ami az államnak majdnem fél millió márkát jövedelmezett adóképen. vizét, a levegőjét s ősi, a pogány időkbe visszanyúló hagyományait nemcsak kitünően ismeri és nemcsak szerelmes beléjük, hanem művészettel tudja őket megfesteni is. Sohase szépít- geti a valóságot, szereti e népet a maga szegénységében és hibáiban is; a bölcs ember megértésével ítéli meg minden dolgukat s éppen azzal emeli fel őket, hogy mindenben igazságos irántuk. A magyar paraszt-életből vett apró zsánerképei utolérhetetlenek. A szinte meg sem mérhető művészi érték mellett fő jellemvonása Tömörkény írásainak, hogy az ő parasztjai sohasem Ízléstelenek; igazi magyar lélek van bennük, tisztességtudók a hangban és a modorban még a futóbetyárjai is. Sohase moralizál, — de amit alkot, az maga a kész morál. * A Bibliotheca vitae 30 kötetből fog állani s Idíszes, stílusos vászonkötésben 195 korona az ára. Megrendelhető az »Élet« irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál csekély havi részletfizetésre is, továbbá megszerezhető bármely hazai könyvkereskedésben. Akik szeretteiket a szeretet ünnepén nemcsak értékes, hanem becses dologgal akarják meglepni, azoknak nem ajánlhatunk ennél alkalmasabb ajándékot. Az eddigi tíz kötet kezesség arra, hogy a további kötetek és illetve az egész sorozat is a legméltóbb helyre kerülnek gyűjteményes irodalmi vállalataink között úgy a jeles tartalom, mint díszes külső dolgában is. HÍREK. Eger, 1913. december 23-án. Tájékoztató. December 25. Karácsony. „ 26. Szent István vértanú ünnepe. „ 27. Megyebizottsági tagválasztások. „ 29. Rendkívüli megyegyülés. „ 31. Szilveszter. Hálaadás. Január 1. Újév. „ 5. A Zenepártoló Egyesület hangversenye„ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. Országos vásár Pótervásárán. „ 6. Vízkereszt. „ 8—9. Országos vásár Tiszafüreden. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12 — 13. Országos vásár Egerben. „ 15. Országos vásár Yerpeléten. Karácsony. A kereszténység legszebb és legkedvesebb ünnepének küszöbéhez értünk; Szent Karácsony napját, az isteni Megváltó születésének emlékét készülünk megünnepelni. Mikor időszámításunk kezdetén, 1913 évvel ezelőtt, a betlehemi istállóban világra jött az Isten egyszülött Fia, három emberen kívül senki sem tudott róla és most már, az elmúlt tizenkilenc évszázadnak sok-sok vérzivatarja után, száz és száz milliók örvendezve ünnepük a nagy esemény emlékét. A betlehemi Kisded születése megváltoztatta a világot. Uj közszellemet, erkölcsöket, világnézetet teremtett, mert: megváltotta az emberiséget a bűntől és anDak következményeitől; eloszlatta azt a sötétséget, amelyben a bálványimádó pogányság tévelygett s meggyujtva az igazság fáklyáját és a szeretet tüzét, — egyenlőkké és szabadokká tette az embereket. Annak emlékére, hogy Isten ezen a napon a legnagyobb ajándékot; egyszülött Fiát adta az emberiségnek, mi is ajándékokat adunk egymásnak. És mert az isteni Kisded békét és szeretetet hozott a földre, nekünk, az 0 követőinek, ezt a nagy ajándékot kell legjobban becsülnüuk. Azért kívánunk egymásnak boldog ünnepeket, avagy ősi szokás szerint, az angyali ének szavaival köszöntjük egymást; „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek!“... Mi is boldog ünnepeket kívánunk lapunk összes olvasóinak, barátainak és munkatársainak. A templomokban nagy egyházi fénnyel ülik meg Szent Karácsony ünnepét, amely a hagyományos éjféli misével veszi kezdetét. A főszékesegyházban Eger főpásztora, Szmrecsányi Lajos dr., érsek mondja az éjféli misét. December 25-én, Karácsony első napján és 26-án, szt. István vértanú ünnepén, reggel Va6 órakor szt. beszéd, után szt. mise; 7 órakor nagymise, utána szt. beszéd; 9 órakor ünnepélyes nagymise, amely után szt. beszéd; Vall-kor kismise; délután 3 órakor pedig ünnepélyes vecsernye és utána prédikáció lesz. A szervita-atyák templomában a szokásos karácsonyi ünnepi isteni tiszteletek kapcsán három napon át Szentségimádás is lesz. Hogy a templomokon kívül, a meleg családi fészkekben miként ünnepük meg Szent Karácsony ünnepét, erről olyan szép, olyan ragyogó képeket kellene festenünk, mint amilyen szép és ragyogó a boldogság álma. Az a sok-sok karácsonyfa, amely bevonult az erdőkből az egri piacra és innen az édes otthonokba, hogy a szeretet melege teli varázsolja zöldelő ágait csillogó aranyos diókkal, ellesett vágyakat kielégítő ajándékokkal, káprázatos arany-ezüst szálakkal, és amelyek a kigyúló karácsonyi gyertyák fénykévéitól úgy ragyognak, mint ragyog a fényes mennyország az ártatlan gyermeki lélek képzeletében: — ez a sok-sok karácsonyfa arról tanúskodik, hogy bizony a Karácsony szent estéje még most is az a boldog idő, amikor elpiben a családok körében az élettel, a megélhetésért vívott nehéz küzdelem és a „kis Jézus-várás“ meleg hangulatának jegyében, a szeretet fehér szárnya födi be az egész emberiség szivét. Szent Karácsony ünnepének édes, meleg hangulata: erősebb vagy te, mint az evange- lium-irtó szabadgondolat minden ártó praktikája. A vakoló-kanál nem tudja megállítani diadalmas útjában a betlehemi Kisdedet és a legmegátalkodottabb Isten tagadó is ajtót nyit a világot járó kis Jézus előtt, ha ez jön és kopogtat az ajtón. Mert a szeretet örök és kiirtani nem lehet az emberek szivéből 1 Üdvöz légy Szent Karácsony ünnepe. Te vagy a szimbóluma a világot átölelő és összetartó örök szeretetnek. A TUzoltószövetség választmányi ülése. A Heves vármegyei Tűzoltószövetség vasárnap délelőtt 11 órakor népes választmányi ülést tartott Majzik Viktor alispán, szövetségi elnök elnöklésével. Legelső sorban Jászberényi Miklós volt vármegyei tűzrendészeti felügyelőt parentálta el megható beszédben Majzik Viktor elnök. Kiemelte a boldogulnak nagy koncepciójú működését, szinte ritkaságszámba menő s minden szépért, nemesért, jóért való lelkesedését. Jászberényi Miklós ezek révén nemcsak a Heves- várm. Szövetségnek, hanem az Országos Tűzoltószövetségnek is legerősebb oszlopa volt. Hogy mit veszített benue a tűzoltó intézmény, azt halála alkalmával láttuk a mindenfelől megnyilvánuló részvétből. Maradandó értékű alkotásain kívül, emlékét országszerte iparkodnak megörökíteni, de a hevesmegyei tűzoltók különösebben is gondoskodni tartoznak erről. Indítványára egyhangúan kimondották, hogy a Jászberényi Miklós emlékét az ő nagy érdemeit s halála fölött érzett fájdalmát jegyzőkönyvbe igtatja a Hevesm. Tűzoltószövetség, az elhunytnak özvegyéhez meleghangú részvétet intéz és végül gondoskodni fog az ő emlékének méltó megörökítéséről. Ezután felolvasták a Szövetéghez intézett részvétiratok és telegrammok küldőinek hosszú névsorát. A választmány kimondotta, hogy a Jászberényi Miklós emlékének megörökítésére irányuló törekvéseket, amelyeket eddig az Országos Tűzoltószövetség és az Orsz. Jeeryzőegylet kezdeményezett, a maga részéről is támogatja, de külön is szükségesnek tartja, hogy az ő nevét viselő alapítványt tegyen, mely az idők változtával is figyelmeztet és lelkes munkára buzdít. Az alapítvány összegét a vármegyei
