Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-20 / 102. szám

2 EGER. (102. az.) 1913. december 20. különbözőbb irányba forgácsolódik a szellemi erő. Ilyen körülmények közölt csak az az egy mód lehet a tanítói pálya be­népesítésére, ha a tanítóképzőkbe járás vagy teljesen mentesíti a szülőket minden kiadástól, vagy pedig az ottani iskolázás költségei a minimálisak lesznek. És az állam már be is látta ezt, mert tanítóképzőiben minden valamire­való jelöltnek teljesen ingyenes ellátást biztosít tanulmányainak tartamára, vagy pedig évi 120 —140 korona dijért látja el. Intézeteit bővíti, újraépíti, szaporítja; modern internátusokat létesít roppant pénzáldozatokkal. Például Déván 300 ezer koronát fordít az uj internátus építésére, mig a kolozsvári tanítóképző 630, a csurgói 650 ezer koronába kerül. Ezenfelül uj tanítóképzőt állít Zilahon, legközelébb pedig Munkácson. A tanítónőképzőkre is nagy összegeket fordít. Hogy csak kettőt említsünk: a győrinek bővítésére 275 ezer korona szerepel a legutóbbi költségvetésekben, az eperjesi pedig 775 ezer (gazdasági kerttel 806 ezer) koronába kerül. Ezek a képzők azonban, amelyek a kedvező feltételek miatt a java­tanulókkal népesednek be, nem képesek a tanító-szükségletet fedezni. A többi tanítóképző pedig, amely nem képes ingyenes, vagy legalább nagyon olcsó iskolázást biztosítani a leendő tanító­nak, rövidesen elnéptelenedik, vagy pedig jobbára olyan elemekkel telik meg, amelyekben nincs köszönet. Mivel azonban az ilyen gyenge tanulók úgy sem képesek elvégezni a megnehezített képzőt, egész bizonyosra vehető, hogy a tanítóhiány hova-tovább fokozódik a jövőben is. 'M>VKS Ambrus István dr. kanonok. A hivatalos lap tegnapi száma kedves hirt hozott Eger társadalmának, de az egri egyház­megye egész papsága is örömmel értesült arról, hogy őfelsége, a király, Ambrus Istváu tiszt, kanonokot, az egri érseki papnevelő-intézet aligazgatóját és teológiai tanárt, a budapesti m. kir. tudományegyetem hittudományi kará­nak bekebelezett doktorát, az egri főkáptalan valóságos kanonokjává nevezte ki. Az uj kanonok 1882-től, tehát harmincegy esztendeje munkálja az Ur szőlőjét csendben, zajtalanul, feltűnés nélkül. Munkálja nagy tu­dománnyal, nagy szeretettel és nagy kitartás­sal. Magán a tanári pályán 1884-től működik s e hosszú idő alatt sokan kidűltek mellőle. Meghaltak; más foglalkozáskörben iparkodtak érvényesülni, vagy magasra emelkedtek. De az ő ügyszeretete nem csappant, munkakedve nem fogyott, midőn azt látta, hogy mások emelked­nek mellette. Csak dolgozott tovább szerényen és serényen ott, ahová őt fölöttes hatósága állította. Ambrus István dr. 1875-ben lépett az egri növendékpapok sorába, tehát idestova 40 éve viseli az egyházi rend ruháját, melynek csak tiszteletet szerzett. A hittudományi tanfolya­mokat, mint a középponti papnevelő 'növendéke, a budapesti tudomány-egyetemen végezte fényes sikerrel. Jövőjéhez már akkor szép reményeket fűztek, midőn mint első éves fölszentelt pap és kisvárdai hitelemző káplán, a kerületnek papi gyűlésén, tömör latinsággal megirt tanulmányt olvasott föl a főpásztor által kitűzött tételről. Ezután csakhamar Egerben találjuk, mint a papnevelő intézet tanulmányi felügyelőjét és mint a patrologia és liturgika tanárát a te­ológián. Pár évvel később a dogmatika tanára lett, majd 1893-tól mint a papnevelóintézet al­kormányzója szerzett nagy érdemeket.­Az uj kanonok, aki 1885 ben mint fiatal tanár nyerte el a hittudori oklevelet, legfőbb érdemeit a katedrán s a papnevelés terén sze­rezte. Előadása világos és élénk; nyelvezete szabatos. Hallgatóinak figyelmét nemcsak mély tudása és ennek a tudásnak közlési módja köti le, hanem sikert biztosít számára tanítványai­nak általános szeretető is. Nem volt még Ambrus Istvánnak egyetlenegy olyan tanítványa sem, aki nem szerette volna. És ez a szeretet tette őt képessé arra, hogy a papnevelés terén is jelentős sikereket ért el. A pedantériáig pontos elöljáró a szeretet melegével, a jóakarat sza­vaival irányított, hatott és nevelt. Valóban általánosan nyilvánult tanítványainak tisztelete és szeretete 1909. júniusában, mikor — hu­szonötéves tanársága jubileumakor— nem hárít­hatta el magától az ünnepeltetést. 1909. junius 20«án Venczell Ede tanítóképző igazgató üdvö­zölte a jubiláns tanárt volt tanítványainak nevében, amikor megható beszédben fejtegette a jeles dogmatika-tanár érdemeit, mint tudósét, mint pedagógusét és mint szeretettől sugal­mazott nevelőét. Ugyanakkor kedves ajándékkal lepték meg egykori szellemi vezetőjüket a volt tanítványok: egy remekművű arany kehellyel és patenával. Az az önként, az a szivek hálájától és szeretetétől kezdeményezett jubileum egyúttal arra is alkalmat adott, hogy a teológia tanári karának meleg baráti szeretetét tolmácsolja és a kar tiszteletét, elismerését kifejezze, mint azt Demkó György dr., rektor-kanonok kifejtette ünnepi emelkedettségü üdvözlő beszédében. De méltáu tisztelgett a jubiláló Ambrus Istvánnál az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület is, melynek Ambrus István régi osz­lopos tagja, régebb idő óta alelnöke s lapjának, az Egri Egyházm. Közlönynek, 1907. jan. 1-től nagyérdemű szerkesztője. Önálló irodalmi mun­kái közül megemlítjük a következőket. A Mu- ratori-féle okmánytöredék. (Egyetemi pályadí­jat nyert munka.) 1880. Az újszövetségi szent könyvek kánoni története. 1885. A szocializmus. (Pályanyertes mű.) 1888. Nem sorolhatjuk azon­ban itt fel a szakfolyóiratokban, különösebben pedig az Egri Egyházm. Közlönyben megjelent cikkeit, amelyek — éppen úgy, mint terjedel­mes önálló munkái — mind nagy olvasottság­ról, széles látókörről, gondos kidolgozásról ta­núskodnak. Ambrus István dr. kanonokot kinevezése alkalmából volt tanítványai, barátai, tisztelői az üdvözlések özönével árasztották el. A teo­lógia tanári kara csütörtök délután 5 órakor tisztelgett nála s a kartársak örömét Nagy Já­nos dr. tolmácsolta, de tisztelgett az uj kano­noknál a növendékpapság is; az érseki tanító­képző tanári kara pedig szintén küldöttség comissáriusnak, kinek Fertyállyában tűz táma­dott. vagy pedig, ha ennek lakásához a’ tűz közel volna, a’ legközelébb lévő Comissáriusnak, hogy a’ midőn a’ távűlabb lakó emberek a’ veszedelem helyérül elszéllyednek, a’ maga Fer- tyállyábúl elegendő embereket rendellyen, és azokat minden esetre elegendő vízzel és óltó eszközökkel provideállya, hogy valami módon az omladékok között megmaradott tűz feléled­vén, a’, vigyázatlanság, vagy réműlés miatt új- jabb, ’s nagyobb szerentsétlenséget ne okozhas­son. 37-szer. Hogy pedig a’ tűz oltásra tzélozó serénységek, és szorgalmatosságok a’ Lakosok­nak megjutalmazva légyen, és arra azon kívül-is ösztönt nyerjenek, arra való nézve a’ ki először ’a vízi Puskát a’ veszedelem helyére viszi, ju­talma lészen 5. Forint. A’ ki másodszor 3. deto. A’ ki harmadszor 2. deto. Ügy nem külömben a’ ki először vizet visz 5. deto. A’ ki másodszor 3. deto. A’ ki harmadszor 2. deto. A’ Kiményseprőknek pedig, a’ki a’ kimény- bűl jövő lángot mególtya, azon kívül, hogy a’ ve­szedelemtűi megmentett Qazdátúl illendő jutal­mát várhattya a’ Tűzi Cassábúl 5. Forintal ju­talmaztatik meg. Költt Egerben Szent György Hava 20-dik Napján 1811-dik Esztendőben tar­tatott Tanáts Gyűlésben. Megjegyzette Csépány János m. p. Érsek Eger Várassa hites Feő-Jegyzője. A kettős földesuraság jóváhagyó záradéká­nak szövege így hangzik: Ezen Tűzi Rendet helybe hagyjuk, és szo­ros megtartását, mind az ezen Tűzi Rendben, mind pedig az e’ folyó Esztendőben Szent György Havának 25-dik Napján költt Intésben meghatározott büntetések alatt, minnyájoknak, a’ kiket illet, rendellyük, és parantsollyuk. Eger­ben Pünkösd Havának 1-ső Napján 1811-dik Esztendőben. B. FISCHER ISTVÁN Egri Érsek. TAJER GYÖRGY Egri Nagy Prépost. A »tűzi rend« mellett négy »előmutató tábla« van, melyek közül az I. tábla »Érsek Eger Várassa (11.) Szakaszit illető Tűzi Co- missáriusainak és az Alkomissáriusoknak Ne­veit« sorolja fel a következőkben: A’ Váras 1-ső Fertállyában: Schärpe Cy­rillus belső Tanátsbéli, Vékes Mátyás külső Ta- nátsbéli, és a’ Fertálybéli Fertálymester. Gyü­lekező hely az Érseki Lyceum előtt. — A’ Váras 2-dik Fertállyában: N. Pók Jakab belsői Tanátsbéli, Volenszky László külső Tanátsbéli, és a’ Fertálybéli Fertálymester. Gyülekező hely az Érseki Belső Malomnál. — A’ Váras 3-dik Fertállyában: Száz Mártóny belső Tanátsbéli, Zsitvay György külső Tanátsbéli, és a’ Fer­tálybéli Fertálymester. Gyülekező hely a’ Ne­mes Káptalan Majorja előtt. — A’ Váras 4- dik Fertállyában: Czepecz Jó’sef belső Tanáts­béli, Faragó Ferentz külső Tanátsbéli, és a’ Fertálymester. Gyülekező hely a’ hoszú Pintze előtt. — A’ Hatvanyi Hóstya 1-ső Fertállyá­ban: Csétsey Ignátz belső Tanátsbéli, Popovits János külső Tanátsbéli, és a’ Fertálymester. Gyü­lekező hely az Érsekség tsináltt Üti Hídjánál. — A’ Hatvanyi Hóstya 2-dik Fertállyában: N. Eősz István belső Tanátsbéli, Pátzány János külső Tanátsbéli, és a’ Fertály mester. Gyüle­kező hely Ribóssy András Ür Háza féle előtt. — A’ Hatvanyi Hóstya 3-dik Fertállyában: Rí- bóssy András belső Tanátsbéli, Hanák András külső Tanátsbéli, és a’ Fertálymester. Gyülekező hely a’ Várasi Czédula Háznál. — A’ Felné­meti Hóstyán: Király Jó’sef belső Tanátsbéli, Mititzky János külső Tanátsbéli, Suhaih János Polgár, és a’ Fertálymester. Gyülekező hely a’ Kő Képnél. — A’ Czifra Hóstyán, és a’ Sántz- ban: Kréter János belső Tanátsbéli, Posta Áron,

Next

/
Thumbnails
Contents