Eger - hetente kétszer, 1913
1913-12-20 / 102. szám
1913. december 20. EGER. (102. sz.) 3 utján üdvözli Ambrus Istvánt, kinek kinevezte- tése általános örömet keltett mindazoknak körében, akik a komoly és alapos munkát megbecsülik, érdemnek tudják be. * Ambrus István dr. életrajzi adatai a következők: 1860. julius 29-én a hontmegyei Várnos- mikolán született. 1875-ben az egri érseki pap- nevelőintézet növendéke lett, majd két év múltán a pesti tudomány-egyetemre küldetett a teológiai tanulmányok elvégzésére. 1882-ben tanulmányainak végeztével, mint felszentelt szubdiakonus, az egyházmegyei irodában töltött 4 hónapot, ugyanez év december 24-én áldozópappá szenteltetvén, Kisvárdára küldetett hitoktató-káplánnak. Ott készült egyetemi tanulmányainak betetőzésére is. A következő év októberében sikerrel letette szigorlatát, majd 1885. december 19-én a pesti tudományegyetemen a hittudományok doktorává avatták fel. 1884-ben a papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjévé lett s egyben teológiai tanárrá. 1889. óta a teológiai katedrán a dogmatikát adja elő; 1893-ban papnevelőintézeti alkormányzóvá nevezte ki főpásztora, 1911. februárjában pedig az egri főkáptalau tiszteletbeli tagjává lett. Közben tanított: az angolkisasszonyok intézetében s volt főszékesegyházi szónok is. A dogmatikán kívül a teológián a liturgiát, pat- rologiát is előadta, s most ő a filozófia tanára, egyben az urbanitás előadója. Egyébként tagja a zsinati és bittanárvizsgáló bizottságának, jegyzője a papnyugdíjintézetnek; az Egyházmegyei Irodalmi Egyesületnek alelnöke, az Egri Egyházmegyei Közlönynek szerkesztője. A hét. Magyarország vezet. Eddig még mindig úgy volt, hogy mi, magyarok, a németet, osztrákot majmoltuk. Ami a Lajtán túl jó volt, vagy a Spree-paoti metropolis birodalmában bevált, azt mináiunk is meghonosították. Annyira ment ez a majmolás, hogy — ennél különösebbet már bajos említeni — a német elemi iskolák szemléltető képeit is „lefordította“ néhai való jó Gönczy Pál s gyermekkorunkban a beszéd- értelemgyakorlat földművese (Der Bauer, Der Ackermann) strimflit hordott., meg csattos cipőt külső Tanátsbéli, és a’ Fertály mester, a’ Sántz- ban pedig Gabonyi János. Gyülekező hely Galamb Kortsmánál. — Makiári Hóstya 1-ső Fertályában: Kormon János külső Tanátsbéli, Rada Imre, Svajperger Polgárok, és a’ Fertálymester. Gyülekező hely Arany Szöllö Kortsmánál. — Makiári Hóstya 2-dik Fertályában: Katonszky István külső Tanátsbéli, Vétsi János, Lang János Polgárok, és a’ Fertálymester. Gyülekező hely a Meleg Vízhez vivő Köz elején Nyúl János házánál. (NB. Az alkomisszárius mellett minden negyedben ott van az illető fertálymester.) Ä II. táblázat az »óltó Szerekhez rendeltt Comissáriusoknak neveit« adja. Fő Comissárius: Sneff Antal Kiss Tanátsbéli. All Comissáriusok: Zsambók Prokóp, Baj- záth Jó’sef, Galambos János, Sípos Gergely, Paszterik Adám Polgárok. Ezek »A’ Szekereknek a’ Tűzhöz való fel, ’s alá járások rendjét feltartyák.« Az Első Depositóriumnál. A’ Váras Udvarában Inspector: Magurányi Jó’sef Kiss Tanátsbéli. — A’ Második Depositóriumnál. A’ Váras Házánál Vásár Biró: N. Dienes István Kiss Tanátsbéli. Ä III. Elő mutató tábla, »Mellyben a’ Czé- heknek az Égés körül kirendeltt Foglalatossáés háló ripliát. A szabó (Der Schneider) frakkban volt mikor a cilindere« urnák kabátot mért. Mindenben a németet majmoltuk eddig, de most fordult a világ: a napokban a bécsi Reichsrathban megszólalt a síp, a fütyülő, a trombita, az automobil-tülök, a kereplő stb. A magyar parlamentáris kultúra elindult diadalmas útjára Nyugatnak . . . Igaz, hogy a mi képviselőink is sokat tanultak a Beichsrath tagjaitól, mert imparla- mentáris parlamenti szótárunk virágait jórészt onnét kölcsönöztük. * Hajrái A Budapesten elkobzott „Hajrá!“ című lázító nyomtatványt Egerben is osztogatták abból az alkalomból, hogy csütörtökön este 8 órakor a Munkás-Otthonban az egri munka nélkül levő munkások értekezletet tartottak. Szomorú jele az időknek, hogy a félrevezetett munkásság vezérei ilyen hangú iratokkal akarnak segíteni a munkások helyzetén. * Nem lesznek totalizator fiókirodák. A Magyar Lovaregylet, hogy a totalizatőr-szenvedélyt kényelmesebben kielégíthesse a közönség, Budapesten több fogadó-irodát akart létesíteni. Boda Dezső főkapitány nyíltan tiltakozott a közönség kifosztogatásának e modern módszere ellen és beavatott helyről az is kiszivárgott, hogy Tisza miniszterelnök sem engedélyezi a közveszélyes intézményt. Nagyon helyes! Hiszen Széchenyi István grófnak müve, a lóverseny, ma már a bűn, a fertő, a kalandorok, tolvajok, sikkasztók, öngyilkosok légiójának bőven termő talaja. A lóverseny, amely mikor Széchenyi megalakította a pesti gyepen, elsörai gu áldásos nemzeti intézmény volt a Nemzeti Kaszinóval és a Tudományos Akadémiával együtt. Az egyiknek az volt a célja, hogy a külföldön kóborló mágnásokat Pestre kösse és kultúrát ápoló magyar főúri világot teremtsen az ország árva fővárosában. A másik, hogy a tudományokat ápolja. A harmadik a mező- gazdaságnak szólt, hogy a lónemesítéssel Anglia mellé jussunk hírnévben, dicsőségben és a föld- mivelő ország gazdagodásában. Egy félszázad alatt (mint sok más minden, amelyeket nemzeti nagyjaink, hej, de másképp gaik feljegyeztettnek,« — a következőképen intézkedik : Lámpások kiakasztására: Polgári Üvegesek, Képfaragók, és Mézes Kalátsosok. — Víz hordásra, és oltáshoz való eszközöknek eléhordásá- ra: Polgári Serfőzők, Molnárok, Fuvarozók, Szekeresek és minden Lovas Gazdák. — Lajtok, és vízi Puskák elő-hordására: Kapások, és Lovas Gazdák, azokon kívül, kik a’ nélkül-is a’ Tabella szerint különössen minden vízi Puskához rendelve vannak. — Lajtorják, tűzi Horgok, Tsákányok elé hozására: A’ Bakterokon, és Hajdúkon kívül a’ Polgári Asztalosok, Bodnárok, Köteljártók, Posztósok, és Csapók. — Az Épületek tetejére: Egyébb bátor szívű Embereken kívül Atsok, Kőmívesek, és Kiményseprők, Téglavetők, Kőfaragók, Cserepezők, Kőtörők. — A’ tűzhöz közel lévő kútnál úgy az kannák, kupák, mellyek a’ Czéheknél vannak: Szabóknál 12, Csizmadiáknál 20, Szűtsöknél 12, Takátsok- nál 6, Czipe Tsinálóknál 4, Kovátsoknál 4, Gombkötőknél 4, Szűrszabóknál 4, Mészárosoknál 4, Német Tímároknál 3, Magyar Tímároknál 2 és Csapóknál 3. — Vízi Fetskendezők: Takátsoknál 1, Gombkötőknél 1, Szűrszabóknál 1, Német Tímároknál 1, Magyar Tímároknál 1. Ä »Nr. 4. Elő Mutató Tábla, Mellyben gondoltak) a pesti gyep egy bár cifra, ragyogó, de szivében, érzéseiben és erkölcseiben idegen milliós főváros átka lett. Itt, ahol Európa legcifrább nyomorúsága dühöng, már tíz év előtt megrettentünk ez alacsony szerencsejátékká fajult intézmény- szörnyű rombolásaitól. Különben vigasztalódjék a Magyar Lovaregylet! Az Akadémia is a nemzettől szinte elszigetelten dolgozik s éppenséggel nem mondhatjuk, hogy a magyar tudományosság valódi képviselője. A kaszinók pedig — Arany János gyönyörű ódájának „eszmeváltó díszes körei“ — kártyakompániák lettek, ahol mindent csinálnak, csak eszméket nem cserélnek. És miért legyen különb a Lovaregylet ? I Miért ? * A borsod!kivándorlás. Szomszédos vármegyénk székhelyéről írják: Borsodmegyében kétségbeejtő a kivándorlás. Az alispán kimutatása szerint szeptember 1-től december 1-ig négyszáz- húsz ember kért útlevelet. Ebből kiadtak eddig kétszázkilencvenegyet és tárgyalás alatt van hetvenegy kérelem. Az útlevél-kérés a múlt évnegyedhez viszonyítva már decemberig százhuszoneggyel szaporodott. Hevesmegye, hála Istennek, még sincs ennyire! * A Világ és a tanítóság. így karácsony táján, tekintettel a közelgő újévre, mindig elárasztja a Világ c. szabadkőműves újság hazánk tanítóságát előfizetésre felhívó körlevelekkel. Érdekes, hogy miképen zeng önmagáról a Világ, midőn a magyar tanítóságnak évi 28 korona helyett „csak“ 20 koronáért akarja a nyakára sózni önmagát. íme: „A Világ szerkesztősége régen tudatára jött annak, hogy az iskolának és a sajtónak egy a munkája, egy a rendeltetése: kultúrát, világosságot terjeszteni, a haladást szolgálni. A célnak, a munkának ez a közössége létesítette azt a szoros belső kapcsot, mely a Világ szerkesztőségét a magyar tanítósághoz fűzi és termelte azt a meggyőződést, azt a szilárd eltökéltséget, hogy a magyar kultúra munkásainak, a tanítóságnak az ügyét szolgálni mindig, mindenütt, mindenki ellen becsületbeli kötelesség, mert kulturkötelesség.“ azon Személyek, kik a’ vizi Fetskendezők kormányára rendeltettek, feljegyeztettnek,« megállapítja, hogy az 1.—4. számú »vízi Puska« az »Érseki Residentzia Udvarában« van, az 5. és 6. számú a »Váras Udvarában.« Valamennyinek »Fő Vigyázója Seffer Mátyás Kiss Tanátsbéli, és Isztli Harangöntő Polgár«, a Kormányozok pedig a »Szolgálatra, és Segítségre rendeltt Czéhek«-kel a következők: Nr. 1. Vízi Puskánál: Hering András Ko- váts, és Frantz János Mesterek, és Polgárok, A’ Magyar, és Német Tímár Czéhek Legényestül. — Nr. 2. Vizi Puskánál: Veinperth Lakatos, és Stokhammer Mesterek, és Polgárok: A’ Polgári Kovátsok, és Lakatosok Legényestül. — Nr. 3. Vízi Puskánál: Holtzer Rézműves, és Pauer Lakatos Mesterek, és Polgárok; A’ Polgári Kalapos Czéh. — Nr. 4. Vízi Puskánál: Dobrotka, és Duzsárdy Kováts Mesterek, és Polgárok; A’ Polgári Festős Czéh. — Nr. 5. Vízi Puskánál: Méhes István Lakatos, és Vinkovits Adám Kováts Mesterek, és Polgárok; A’ Polgári Csizmadia Czéhbéli Vizen túl lakó Mesterek. — Nr. 6. Vízi Puskánál: Veisz Lakatos, és Görög Fe- rentz Kováts Mesterek, és Polgárok; A’ Polgári Csi’smadia Czéhbéli Vizen innen lakó Mesterek.
