Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-17 / 101. szám

1913. december 17.

EGER. (101. sz.)

3

közgyűlés. Torontál vármegyének az Országos Központi Hitelszövetkezet fejlesztése, Arad városának az aggkori biztosítás, Kolozsvár és Arad városoknak, valamint Szeben vármegyének az 1907. évi XIX. t. c. revíziója, Nagyszeben városnak a fegyvergyakorlatok idejének szabályozása, végűi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének a községi takarékpénztárak rendezése ügyében tett átiratait pedig pártoló feliratokkal támogatta.

Jótékonyság, Az egri szegény iskolás gyermekeket gyámolító „Napközi Otthoninak 25 K, Ujlőrincfalva községnek templomépítés céljaira' 5000 K, az Országos Közművelődési Tanács anyagi támogatására 100 K segélyt szavazott meg a közgyűlés és elhatározta, hogy az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület alapító tagjainak sorába belép.

Egri ügyek. Eger város nyugdíj-szabályrendeletét átdolgozás végett visszaadta, a mozgókép-színházak szabályozására vonatkozó határozatot és a 43,200 K árvízkölcsön felvétele ügyében hozott határozatot jóváhagyta, az árvízrongálások ügyében hozott határozatot ellenben megsemmisítette a közgyűlés. A falebbe- zéssel megtámadott törvényszéki aszfalt ügyében hozott határozatot, a Deák Ferenc-utcai és a Szarvas-téri aszfalt ügyekkel együtt jóváhagyta a törvényhatóság. A polgári fiúiskola elhelyezésére vonatkozó határozatot a Ciframalomi hid szerződésével együtt jóváhagyta, ellenben az orvosi szabályreudeletet újabb módosítás végett visszaadta, a bordélyházra vonatkozó módosított szabályrendeletet és a reklámpadokra vonatkozó szerződést pedig feloldotta. Galambos István dr.-nak a városi főmérnöki állás szervezése ügyében beadott felebbezését elutasította. A szervezkedési szabályrendelet újabb módosítását részben megváltoztatta. Végül a város 1914. évi költségvetését és a tiszti nyugdíj-intézet 1912. évi számadását jóváhagytaa törvényhatósági bizottság.

A vármegye pénzel. A közgyűlés az alispán előterjesztésére névszerinti szavazással elhatározta, hogy a vármegyei pénzalapokat a következő módon helyezi el gyümölcsözés végett: az Orsz. Központi Hitelszövetkezetnél továbbra is meghagy 200,000 K-t, a vármegye többi vagyonából pedig 40%-ot a Hevesmegyei Takarékpénztárnál, 40%-ot az Agrár Takarék- pénztárnál és 20%-ot az Egri Takarékpénztárnál helyez el.

szerszámoknak öszve hordására, rész szerint a’ megkívántaid őrizetre fogják rendelni; hogy így minden Fertályokban akár egy, akár más esetre, ha a’ szerencsétlen környűlállások úgy kivány- ngák a’ segítség, és a’ veszedelem elhárítássá iránt annál frissebb, és foganatossabb Rendelések tétetthessenek.

32- ször Tűz támadván a’ 3-dik Tábla szerint kirendeltt Személlyek, és Czéhek azon Tábla szerint felosztott foglalatosságokhoz minden kitelhető serénységgel látni büntetés alatt köte- leztettnek, valamint a’ 2-dik Tábla szerint kirendeltt Comissáriusok-is.

33- szor A’ 4-dik Tábla szerint ezen Városban lévő hat vízi fetskendezőkhöz kirendeltt Kormányozok, és Munkások azon említett 4-dik Táblának Osztályához képest, kiki a’ maga Kormányához rendeltt vízi Puskájához sietni, azokat a’ veszedelem helyére minden kitelhető szorgalommal sietettni, és ottan a’ tűznek meg- óltásán fáradhatattlanúl igyekezni, szoros kötelességének tartsa.

34- szer Az 5-dik Tábla szerint kirendeltt Személlyek pedig, kiknek egy része a’ szerencsétleneknek a’ tűzbűl, és veszedelembűi való megszabadításokra, más része pedig a’ házi jószágoknak az emésztő tűztűl leendő védelmére, a’ harmadik a’ megszabadított gyermekek, és emberek, úgy nem külömben a’ vagyonok megőrzésére, (minthogy tapasztaltatok, hogy néA megyebizottsági tagok névsora. Ennél a tárgynál élénk vita fejlődött ki. A bíráló választmány ugyanis bemutatta a vármegye legtöbb adót fizető megyebizottsági tagjainak 1914-ik évi névjegyzékét és ennek kapcsán a választott és a hivatalból való megyebizottsági tagok névjegyzéke is bemutatásra került. Az állandó választmány a névjegyzéknek tudomásul vételét és kihirdetését javasolta. Babocsay Sándor nem kifogásolta a névjegyzékek tudomásulvételét, hanem indítványozta, hogy — miután a bíráló választmány által törölt több virilis megyebizottsági tagsági hely jogerős határozattal nincsen betöltve, tehát — az uj virilisekkel együtt a törölt virilisek is hivassanak be a vármegye közgyűlésére. Ez az indítvány nagy jogi vitát provokált, amelyen Babocsay Sándoron kívül Setét Sándor dr., Alföldi Dávid dr. és Med- nyánszky Sándor vármegyei tiszti főügyész vettek részt. A vitát a törvényhatósági bizottság névszerinti szavazással döntötte el, és pedig úgy, hogy a Babocsay-féle indítványra, melyet Alföldi Dávid Írásban nyújtott be, 85-en az állandó választmány javaslatára 91-en szavaztak s így az állandó választmány javaslata 6 szótöbbséggel határozattá emeltetett.

UJ választások. Az általános megyebizottsági tagválasztások során, tudvalévőén, a szurdok- püspöki választó-kerületben nem tartották meg a megyebizottsági tagválasztásokat. Itt és az azóta elhalálozás folytán megüresedett választó kerületekben az uj választások határidejét december hó 27-re tűzték ki.

Állatorvosi körök. Az alispán előterjesztésére kimondotta a közgyűlés, hogy a vármegye területén 10 állatorvosi kört és minden körben körállatorvosi állást szervez. Egyelőre azonban csak négy ilyen állatorvosi kört állítanak fel és pedig : Verpeléten (Aldebrő, Feldebrő, Tarna- szentmária, Egerszalók és Egerszólát körzettel), Kápolnán (Kál, Kompolt, Tófalu, Erdőtelek, Tarnabod körzettel), Karácsondon (Vámosgyörk, Nagyfüged körzettel) és Tarnaméráu (Boczonád, Tarnazsadány, Zaránk, Erk, Tarnaörs, Visznek körzettel).

Nyugdíjazások. Sári János vármegyei hajdút évi 756, Gál János vármegyei kapust évi 800 K-val nyugdíjazta a közgyűlés, özv. Navora Kálmánnénak 1064, özv. Melicher Gyulánénak 1533, özv. Jászberényi Miklósnénak 2000 K évi rendes özvegyi ellátást szavazott meg a törvényhatósági bizottság.

mellyek a’ veszedelem idején nem azon iparkodnak, hogy Felebaráttyokat, vagy azoknak javait védelmezzék, ’s megőrizzék, hanem azon szemeskednek, hogy mit lophassanak, ’s ide- degeníthessenek el) a’ 4-dik része a’ veszedelemben forgó marháknak megszabadítására, ’s megőrzéssére: az 5-dik része pedig a’ gyanús személyek után való vigy ázásra rendeltetett: Kiki minden kitelhető szorgalommal a’ Felebaráttyához tartozó Keresztényi kötelességtűi indítattván az említett 5-dik Tábla szerint kirendeltt kötelességének bétőltésére serkentetik, ’s köteleztetik.

35-ször A’ vízi Puskákhoz rendeltt Kor- mányozóknak és Inspectoroknak a’ 4-dik Tábla szerint szoros kötelességek lészen felelet terhe alatt a’ vízi Puskákat tisztán tartani, minden Holnapban egyszer az azzal való bánást próbálgatta! és gyakorolni, és ha szükséges lészen, azokat reparáltatni, hogy a’ szerencsétlenség idején azokat illendően használni lehessen, és hogy a’ veszedelem ezeknek héányossága miatt nagyobbra ne terjedgyen; ’s bátor a’ vízi Puskák vitelére lovak kivántattnánák-is, még-is mindazonáltal, ha a’ veszedelem nagy, a’ segítségre kirendelt emberek ne várják azt, hanem, hogy a’ szerencsétlenségnek idején korán ellent álhassanak, vigyék magok, és a’ Kormányozóknak parantsolattyára figyelmezzenek.

(Befejező közlemény a jövö számban.)

Apróbb ügyek. Az alispán előterjesztésére az 1913. évi községi számadások megvizsgálásához számvizsgáló elnökök küldettek ki. Besenyő- telek községnek hetivásár tartására irányuló kérelmét pártolja a közgyűlés, a jegyzői nyugdíjszabályrendeletet módosította, a szarvaskő- egercsehi-pétervásárai út építésére Reiner Soma vállalkozóval kötött egyezséget jóváhagyta és az építésre szükséges 302,915 K vállalati ösz- szeget megállapította, a tiszafüredi járási székházon végzett pótmunkákért pedig 574 K-t folyósított a közgyűlés.

HÍREK.

Eger, 1913. december 16-án.

Tájékoztató.

December 19. Iparhatósági megbízottak választása.

„ 20. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 21. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban.

„ 22, 23. Országos vásár Pásztón.

„ 25. Karácsony.

„ 26. Szent István vértanú ünnepe.

„ 31. Szilveszter. Hálaadás.

Eötvös-ünnep a főreáliskolában.

Az egri állami főreáliskola dec. 13 án, szombaton, délután 5 órakor rótta le a kegyelet adóját Eötvös József báró emléke előtt, születésének századik évfordulója alkalmából. Az intézet tornatermét előkelő és szépszámú közönség töltötte meg.

Az ünnepséget Takács Andor, önképzőköri tanár-elnök nyitotta meg. Az ifjúságnak ez a lelkes és fáradhatatlan barátja, szép szavakkal emlékezett meg röviden arról a férfiúról, aki tevékeny életével, hazafiságával minden időknek egyik legnagyobb magyarja lesz.

Lavottának „Szerenád a Tisza-ház előtt“ című örökszép zeüeművét hegedűn Konoz Ferenc és Sólymos Jenő VIII,, Kornstein Jenő és Atlasz Dezső III. o. tanulók, csellón pedig Neu Miksa

VII. o. tanuló meglepő ügyességgel és bámulatos finomsággal adták elő. A műsor harmadik számaként Krausz Erzsébet VI. o. magántanuló Eötvösnek „A nyugalom“ című költeményét szavalta el tiszta, csengő hangon. Fellépése bátor és igen rokonszenves volt. Klausz Ernőnek Magyar dalai szépen fejlődő és iskolázott baritonjáról tettek tanúságot. A zongora- kiséretet Komáromi Ödön látta el a tőle már megszokott tökéletes játékkal.

Az ünnepi beszédet „Br. Eötvös Józsefről, az Íróról, a kulturpolitikusról és az emberről“ címmel Klauber Frigyes tanár mondotta. Meleg, köz- vetetlen szavakkal tárta fel azt az óhaját, hogy Eötvös fényes nevének glóriája ragyogja be az ünnepséget. A XIX. században kezd a magyar nemzet a nyugati kultúra felé hajlani. Ez a század a nagy érzések, a nagy eszmék kora. Ideálisabban, nemesebben gondolkozóbb egy sincs Eötvös Józsefnél a XIX. századnak sok kiváló férfia között. Egész lényét ez esz- ményiség, bölcsesség töltötte be. Lírai költeményei, regényei a legaltruisztikusabb, legnemesebb érzelmekkel van tele. Szónoklatai az egész nemzetnek szólnak. Mindegyikben valamely nagy eszmét tolmácsol. Mint nagy államférfiut, megítélhetjük „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra“ című politikai munkájából. De nagy volt Eötvös, mint gyakorlati politikus és mint ember is. Azzal a forró kívánsággal fejezte be helyes érzékkel megalkotott tartalmas, szép beszédét, hogy az a tűz, melyet Eötvös József meggyújtott, világítson elménkben, melegítsen szívünkben.

A választékos nyelvű beszéd után Koncz Ferenc saját szerzeményű Szárnypróbálgatásait bravúrosan adta elő hegedűn, Sárossy József