Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-17 / 101. szám

4

EGER. (101. sz.)

1913. december 17.

VIII. o. tanuló ügyes zongorakisérete mellett. A zeneműről csak elismeréssel szólhatunk. Petrik Árpád felolvasása „A karthausi“-ról mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Ebben a regényben Eötvös nem csupán mint a szellem gyönyörködtetője, hanem mint az élet munkása mutatkozik be. A regény tartalmát, célját, eszméit, a szereplők jellemeit ismertette igen ügyesen a fiatal felolvasó.

A műsor következő száma egy sikerült, hatásos melodráma volt. A megfagyott gyermeket szavalta mély átérzéssel Sárossy József. Zongorán ügyesen kisérte Ferenczy Miklós VIII. o. t. A közbeszőtt énekszámokat Komáromi Ödön énektanár harmonium kísérete mellett a gyermekkar adta elő igen szépen. Az „Éljen az egyenlőség“ című vígjátéknak II. felvonása 4. jelenetét Baboosay Árpád VIII. (Hegyfalvy, alispán), Fejér Miklós VI., Szabó Lajos VII. és Füköh István VI. o. tanulók (kortesek) adták elő. A derültséget keltő, sikerült előadásból különösen Babocsay Árpád és Fejér Miklós tűntek ki. A szép ünnepet, melynek minden számát lelkesítő tapsokkal jutalmazta a közönség, a szép reményekre jogosító ifjúsági zenekar Hunyadi indulója zárta be.

Egyházmegyei hirek. Lelkészekké kineveztettek : Fáber Adolf mezőcsáti helyi káplán kegyúri bemutatás alapján Diósgyőrbe; Szenessy Zsigmond felsőmiskolczi káplán Geszterédre. Helyi káplánnak Mezőcsátra Invander Andor ideigl. diósgyőri adminisztrátor, felső Miskolczra káplánul pedig Antóni Ernő ideigl. geszterédi adminisztrátor küldetett. Kovács Károly nagy- bátonyi lelkész betegsége miatt ideiglenesen nyugdijaztatván, a nagybátonyi plébánia ideigl. adminisztrálásával Czeglényi Pál ottani kisegítő káplán bízatott meg.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Ács Elemér gyöngyösi lakost a szatmárnémetii 2. számú, Somogyi Sándor kolozsvári lakost pedig az egri 3. számú felmérési felügyelőséghez ideiglenes minőségű felmérési gyakornokká nevezte ki.

Doktoravatás. Kertay Sándor ügyvédjelöltet, a Hevesvármegyei Hírlap segédszerkesztőjét, szombaton a kolozsvári tudomány-egyetemen a jogtudományok doktorává avatták.

A várm. Tűzoltószövetség választmányi ülése vasárnap d. e. 11 órakor lesz a vármegyeház kistermében Majzik Viktor alispán, szövets. elnök elnöklésével. Ezen a gyűlésen parentálják el b. e. Jászberényi Miklós várm. tűzi’, felügyelőt s töltik be a helyét; határoznak a Nyíregyházán 1914-ben tartandó orsz. tűzoltógyűlésen való részvétel tárgyában stb.

Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Vasárnap délután a főgimnázium természettani előadóterme ismét zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, mely érdeklődéssel várta az idei második ismeretterjesztő előadást. Az előadó Bartók Egyed dr. tanár volt, aki Hadi felszerelések a honfoglalástól a XV. századig címmel igen érdekes, a közönség figyelmét mindvégig lekötő előadást tartott, melyet vetített képekkel tett szemléletesebbé. A fegyvereket két részre osztotta: támadó és védő fegyverekre. A támadó fegyverek között első helyen említi a nyilat, mint a középkori magyarság legkedveltebb fegyverét. Leírja az íjj alakját, majd a nyílvesszőket, a nyílhegyeket és a nyílvesszők tartására való tegezt ismerteti. Ezután áttér a kopjanak és fajainak, a dsidának és gerelynek ismertetésére. Megismerteti a lándsás harc lefolyását, majd a lándsáuak, mint fejedelmi jelvénynek jelentőségével foglalkozik. Bőven tárgyalja a kardot. A magyar kard eleinte görbe volt, de később a középkor keresztény felfogásának hatása alatt kereszthez jobban hasonlító kardok jönnek

divatba, de csak a gazdagabb nemeseknél, a nép zöménél a görbe kard megmarad. A török háborúk kezdetekor a görbe kard használata újra általános lesz. Tárgyalja a damaszkuszi pengéket is. A kard, mint az uralkodó legfőbb haduri és vezéri hatalmának jelvénye, nagy fontosságú. Kardon kívül különösen páncél- szúrásra használtak még 3—4 élű tőröket. A zúzó és ütő fegyverek közűi a legfontosabb a buzogány, a tollas buzogány és csatacsillag kedvelt fegyvere volt a középkori magyarnak. A buzogány (jogar) előfordul a fejedelmi jelvények között. A baltafélék közül leginkább a baltát és csákányt használták a magyarok. A védöfegyverek közül első helyen említi a sisakot, mely eleinte csúcsos, mint a süveg, majd pedig fazék, csöbör és üst formákat vesz fel. A vért elinte ruhára varrott pikkelyekből állott, majd később sodronygyürükból, amelyeket nem varrtak a ruhára, hanem a gyűrűket egymásba kapcsolták. A sodronypáncél részei a sodronyos fejtakaró, páncél-ing, sodronynadrág, sodrony-harisnya és sodrony-kesztyű. A paizs eleinte kicsiny és kerek alakú, majd a német hatás alatt a háromszögletű paizsok jönnek divatba, a XIY. században pedig a négyszögletes kerekített sarkú és a jobb oldalon a lándsa számára bevágással biró paizsok jönnek divatba. Az értékes, szép előadásért lelkes tapssal adózott a hálás közönség, mely sorra megnézegette a főgimnázium múzeumának szép régi fegyvereit is.

Reunió. Az Egri Koszorús Dalkör szombaton, december 13-án, rendezte idei első reuuió- ját. Dalárdistáink ismét kitettek magukért. Az előadott énekszámok rendkívül finom kidolgozásúak voltak és nagy hatást tettek a hallgatóságra. Kár azonban, hogy a közönség cserben hagyta a Dalkört, mert csak kevesen gyönyörködtek a művésziesen előadott darabokban.

Beíratások a jogakadémiára. Az egri érseki jogakadémián az I. félév december hó 20-án zárul. A beíratások a jövő félévre január hó

7-től 18-ig lesznek vasár- és ünnepnapok kivételével délelőttönkint 9—11 óráig. A januári alapvizsgákra a kérvényeket január 5 ig lehet beadni. A vizsgálati határidő jan. 5—15-ig.

A Korcsolyázó egylet közgyűlése. Az Egri Korcsolyázó Egyesület vasárnap, dec. 14-én, d. e. 11 órakor tartotta évi közgyűlését az egyleti pavilonban Dobrányi Lajos elnöklete alatt. Az elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy az egylet fennállásának december 28-án lesz 40-ik évfordulója. A jubileumot az egylet, amely egyébként Magyarországnak legrégibb korcsolyázó egylete, országos ünnepség keretében akarja megülni. Az előkészületi idő rövidsége, a pavilion szűk befogadó képessége miatt azonban az országos ünnepséget 1914. év decemberére halasztják. Az idei korcsolya-szezónban csupán három-négy házi versenyt rendeznek. Azután a közgyűlés tudomásul vette, hogy Szmrecsányi Lajos dr. érsek nem egyezett bele a jégpálya eladására vonatkozó adásvételi ügyletbe. Végezetül elhatározták, hogy az egylet a ródli sportot is körébe vonja. Azért a baktai országút mellett levő, a ródlizásra már eddig is használt, alkalmas területet a várostól máiéi is kérték. A ródli-sport közelebbi terveinek kidolgozására egy bizottságot küldöttek ki, melynek Dobrányi Lajos elnökön kívül tagjai még Erlach Sándor dr., Fógel Zoltán és Nemecsek Aurél.

Köszönetnyilvánítás. A múltkori jótevő úri- asszony példája követőkre talált, amennyiben templomunkra újabban adakoztak: dr. G. I. ügyvéd 10, Révész Károly képezdei tanár 30 K-t, Zombori János pedig két szép s díszes szobrot ajánlott fel, páduai szt. Antal s szt.

József szobrát. Fogadják a nemesszívű adakozók igaz köszönetemet. Eger, 1913. december 17. Flaisker Nándor, minorita házfőnök.

Előadás a Kér. Szociális egyesületben. A Kér.

Szociális egyesület, hogy tagjainak ismeretkörét tágítsa, erkölcsi világát javítsa, a téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tart vasárnaponkint. December 14-én délelőtt Kalovits Alajos dr. beszélt szépszámú hallgatóság előtt a villamosságról. Ezúttal a dörzsölési villamosságról értekezett és nagyon sok kísérletet mutatott be, amelyek nagy mértékben növelték előadásának érdekességét és világosságát.

Elmebetegek karácsonyfája. Az egri irgal- masrendelmebetegeinek,szerencsétlen embertársainknak részére minden évben karácsonyfa-ünnepélyt szokott rendezni. Hogy ez az ünnepély minél jobban sikerüljön, az idén is körlevelet bocsátottak ki, melyben a nemesszívű adakozókhoz fordulnak. A legcsekélyebb adományt is hálás köszönettel fogad a rend. Pénzbeli vagy egyéb adomány az elmegyógyintézet gondnoksága címére küldendő. Az ünnepélyre vendégeket is szívesen látnak.

A posta figyelmeztetése. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom szükségessé teszi, hogy a m. kir. posta fölhívja a közönség figyelmét a csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. Azért különösen szem előtt tartandók a következők : Pénzt,, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. Csomagolásra faláda, kosár, vászon; kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. A vászonba vagy papírba burkol t csomagokat, göb nélkül való zsineggel töb<* szőrösen és jó szorosan kell átkötni, a zsineS" keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal le‘ zárni. A pecsételésnél vésett pecsétnyomót ke'l használni. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek, továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakóhelyének pontos kiírására. A címet magára a burkolatra vagy fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapiria kell Írni. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a címírat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve. A csomagok tartalmát úgy a címiraton, mint a szállítólevélen jelezni kell. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat tartalmazó csomagok címirataira, szállítólevelekre a tartalom minőség és mennyiség szerint kiírandó.

Apró krónikák. Verekedő asszonyok. Gyöngyösön e napokban Pampuk Mihályné és Bognár Jánosné összevesztek. Pampukné vasfazekat vágott Bogriárnéhoz, aki viszont egy fadarabbal vágta meg támadóját. Mindketten súlyosan megsérültek a fejükön. — Elgázolt munkás. Hatvanban Zofcsák Kálmán 58 éves gyári munkást a tolató kocsi elgázolta. A baleset valószínűleg saját vigyázatlanságából származott. Zofcsák rövid szenvedés után a gyári kórházban meghalt. — Tűz, A múlt héten Klein Miksa horti gazdaságában elégett egy nagy kazal szalma. A kár biztosítás utján megtérül. — Gyilkos legények. Hevesen a múlt héten Molnár Viki Gusztáv és Antal János hevesi legények egy korcsma előtt verekedés közben társukon, Balázs Jánoson, olyan súlyos sebeket ejtettek, hogy az néhány óra múlva meghalt. A gyilkos legényeket beszállították az egri kir. ügyészség foghazába.

160 holdas birtokom eladó. Van közte 6 hold belsőség, 3 hold rét, 5 hold akáczerdó (1200 □-ölével.) Ára 45.000 korona. A birtokon olcsó, amortizációs és bekebelezett kölcsön van s igy kevés pénzzel átvehető. Közvetítőket díjazok. Lengyel Béla m. kir. postamester Farkasaszón. (Szatmár m.)

Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptnlajdonos: Egri érseki líceumi nyomda.

Eger 1913. Az érseki lieeum könyvnyomdája.